A liberalizmus válsága Közép-Kelet-Európában

2019. október 26. 13:40

Orbán Balázs
Facebook
A populizmus egy alternatív demokráciamodell keresését jelenti.

„Ivan Krastev azon kevés liberális gondolkodó közé tartozik, akit mindig érdemes elolvasni, mert nem azt a szokásos mantrát mondja és írja, amit a többség, s mindig nagyon jól érti és tálalja a keleti uniós tagállamok perspektíváját. Legutóbbi írásában is van sok minden, amivel lehet vitatkozni, de emellett számos megfontolandó gondolatot is találunk. Krastev és szerzőtársa összeszedi, hogy milyen okok vezettek a populizmus – ami szerintük nyilvánvalóan negatív jelenség – megerősödéséhez, ezzel párhuzamosan pedig a liberalizmus válságához:

- A populizmusnak nem táplálkozik a háború előtti jobboldali autoriter örökségből. Ezzel szemben abból igenis táplálkozik, hogy a liberalizmus a rendszerváltoztatáskor megkövetelte az “imitációt”, vagyis a másolást. A populizmus tehát a más által kínált minták másolásával szembeni lázadás.

- A kilencvenes évek privatizációja, majd pedig a 2008-as válság bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a (neo)liberális gazdasági elit tevékenysége nem volt több, mint „kaszinó kapitalizmus”. A populizmus az ilyen értelemben felfogott kapitalizmus elleni lázadás is.

- A nyugatról folyamatosan érkező kritikák azt sugallják, hogy a kelet-közép-európai államok mindig is alsóbbrendűek lesznek. Miközben az EU-csatlakozás feltételeit teljesítették, mégsem kezelik őket egyenlő partnerként. Mindez persze az állampolgárok többsége számára nem elfogadható.

- A rendszerváltoztatás liberális értelmiségi elitje - így például Vaclav Havel - óriási hibát követett el: az 1989 és 1990 közötti időszak viszonylag kis politikai veszteségek mellett tette volna lehetővé, hogy létrejöjjön egy sajátos kelet-közép-európai demokratikus modell. Ez a lehetőséget akkor az elitek elszalasztották. A populizmus tehát valójában egy alternatív demokráciamodell keresését jelenti.

- A puha rendszerváltoztatások nem jelentették a társadalmi igazságosság elkövetkezését sem; abban az értelemben semmiképp, hogy a kommunista elit továbbra is a helyén maradhatott. A populizmus tehát azért is népszerű, mert a radikális elitcsere ígéretével lép fel.

- Az emberek alapvetően csalódottak az individualizmus kínálta lehetőségekben. A liberalizmus által kínált individuális társadalomkép sem a társadalmi mobilitás, sem a gazdasági lehetőségek terén nem hozott eredményeket. A populisták a kereszténydemokrácia fogalmával új közösségi teret és létet ígérnek.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés