Nem lehet teljes biztonságot garantálni a neten – Baracsi Katalin internetjogász a Mandinernek

2019. december 21. 13:25
Száz százalékos védelmet semmilyen szigorítás nem fog biztosítani, abban bízom, hogy egyre nagyobb az emberek felelősségérzete – mondja az internetjogász a személyes adatok védelméről. Baracsi Katalint arról kérdeztük, hogyan védekezhetnek a fiatalok az internetes csalások, zaklatások, nem kívánt tartalmak ellen. Interjúnk.

Van egy igény a kiberbiztonságra, és van egy félelem a biztonságot nyújtó szervezetek növekvő személyi kontrolljától. A két igény között hol állhat be a helyes arány?

Az internet térhódításával az adataink lettek a legnagyobb értékek. Sokan nem gondolnak bele, hogy az általunk kiposztolt tartalmakkal mi történik: illetéktelenek megváltoztathatják, visszaélhetnek vele. A Facebookon inkább a felnőtt generációk vannak jelen, és ők sokáig úgy érezték, hogy ez egy biztonságos tér. Az elmúlt évek botrányai azonban, amikor harmadik félhez kerültek ki személyes adatok, ráirányították az emberek figyelmét, hogy jobban figyeljenek oda az általuk megosztott tartalmakra, és jobban óvják személyes terüket.

Internetjogászként tehát melyik pártján áll: inkább a szabadságukból veszítsünk a biztonság érdekében, vagy ennél nagyobb kontrollt már nem szabad kiépíteni hagynunk magunk felett?

Szerintem 100 százalékos védelmet semmilyen szigorítás nem fog biztosítani. Abban bízom, hogy az emberek látják a cselekedeteik következményét, ezért nő a felelősségérzet. Úgy vélem, hogy a szolgáltatóknak – amellett, hogy fejlesztik a saját kis technikai biztonságukat, hogy minél kevesebben férjenek hozzá az adataikhoz, és ne legyenek adathalász tevékenységek – a felhasználókat is oktatniuk kell arra, hogy tudatosan netezzenek. Hiszen abban a pillanatban,

amikor valaki regisztrál valahová, a személyes adatait valójában ő maga szolgáltatja ki másoknak,

akár az egész világnak. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a szolgáltatók ne hosszú, terjengős, apró betűs adatkezelési szabályzatokat hozzanak létre, hanem legyen egy rövid, érthető tájékoztató arról, hogy mi történik a felhasználó adataival. A főbb tartalmi elemek: ki, mire és hogyan használja azokat, hol tudja törölni az adatait, és azok tárolásának megszüntetését kitől és milyen határidővel kérheti. Ha pedig problémát észlel a felhasználó, akkor tudjon a szolgáltatótól is hathatós segítséget kérni.

A Lounge Group nyáron közzétett felméréséből az derül ki, hogy a válaszadó fiatalok nagy része tudatos felhasználó, vagyis tudják, hogy adataikat más célra is felhasználhatják, ezért elővigyázatosak.

Én gyakorló oktató is vagyok, így nem lep meg ez az adat. Az elmúlt években látható a fordulat a fiatalok körében: tudják, hogy mi az a személyes adat, hogy nem szabad megadni nevet, lakcímet, telefonszámot, email-címet sem ellenőrizetlen forrás számára. Felgyorsultak az események, sok hír olvasható a személyes adatokkal való visszaélésekről, és ez egyfajta tudatosságot generál az emberekben. Mivel a fiatalok jól kezelik a technikai eszközöket, sokkal hamarabb felismerik ezeket a buktatókat. Ha azt tapasztalja valaki, hogy az ő adataival a közösségi térben valaki más is ott van, vagy olyan tartalmú leveleket kap, amelyről már a címe vagy a tárgya alapján látja, hogy gyanús, akkor ne hagyja magát megtéveszteni. A személyes adatokkal való visszaélést a magyar Büntető Törvénykönyv (Btk. 219. §) is nevesíti, így ne hagyjuk, hogy mások kihasználjanak bennünket, és indokolatlanul kárt okozzanak nekünk.

Érdekes módon a személyes adatok védelme már tudatos sokaknál, de az ismeretlen e-mailek felbontása még nem, és jelentős a kitettség az internetes csalások számára is.

Az ismeretlen feladótól érkező e-mailek továbbra is nagy kockázatot jelentenek, hiszen nem tudhatjuk, hogy a megnyitásuk pillanatában nem fertőződik meg az általunk használt eszköz. Az a helyzet, hogy a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel élnek. Ma már azzal nagyon nehéz valakit megvezetni, hogy „Ön a kiválasztott, nyert, csak klikkeljen ide”. Ezekre nagyon kevés kattintás jön, az emberek ezekről érzik, hogy nem stimmelnek.

Tipikus internetescsalás viszont az adathalász e-mailek küldése.

Nemcsak azt kérik ezekben, hogy adja meg a címzett a banki adatait, hanem kifinomult módon egy valódi hatóság nevében küldik az üzeneteket. Olyan profi levelek ezek, hogy ugyanaz a logó, az eredeti cégeshez nagyon hasonló az emailcím, és olyan hivatalossággal van fogalmazva a szöveg, hogy az ember nem jön rá, hogy nem egy hivatalos e-mailt kapott. A legtöbb esetben adategyeztetés vagy adatfrissítés a hamisított levelek tárgya –de e-mailben soha nem történik ilyen hivatalos tevékenység. A másik módszer, hogy levélben tartozási felszólítást küldenek, és büntetést helyeznek kilátásba. És hogy működik az ember agya: “valóban van tartozásom a szolgáltatóhoz, akkor gyorsan fizetek, nehogy nagyobb baj legyen”. És ekko  meggondolatlanul ismeretleneknek kiadja az ember a banki adatait. Elterjedt csalás még, hogy az adóhatóság nevében adó-visszatérítés címén adatokat kérnek el, vagy, hogy a telefonos mobilszolgáltató tartozásról szóló emailt küld, és kéri a banki adatokat. Pedig ha hivatalos irat érkezik, akkor az csakis a kormányablakon keresztül jöhet.

Neuralgikus jelenség az internetes zaklatások ügye, a fiatalok egy ötöde már tapasztalt ilyent a közösségi oldalakon. És ott a véglet: az ezzel öngyilkosságba kergetett tinik esetei. Milyen jogi védekezési lehetőségek vannak?

Jó hír, hogy a Büntető Törvénykönyv 2011 óta önálló tényállásként nevesíti a zaklatást (Btk. 222 §).

Nem minden esemény zaklatás azonban, amit az emberek az internet használatakor rossz érzésekkel átélnek.

A zaklatásnak van egy fontos ismérve: olyan tevékenység, amely ismétlődik, van benne rendszeresség, amitől az ember azt érzi, hogy a mindennapjaiban, az életvitelében nincs biztonságban, valaki folyamatosan megfigyeli. Vannak más zavaró esetek, de az lehet rágalmazás, becsületsértés, jó hírnév megsértése. A tudatosságnak az is a része, hogy vannak alapvető jogi ismereteink, és hogy azonnal lépjünk, merjünk segítséget kérni, ha egy helyzetben elakadunk.

Hol lehetséges a segítségkérés?

A közösségi médiafelületen ott van a „jelentem” gomb, ki lehet külön választani a zaklatást, a sértést, és létezik két bejelentő oldal is: a biztonsagosinternet.hu és az internethotline.hu. Ha fiatal felnőttről (24 éves korig) van szó, akkor lelkisegély-vonal is van, amelyet ingyenesen lehet hívni az egész ország területéről a nap 24 órájában a 116-111-es telefonszámon. A vonal másik végén a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány önkéntes segítői várják a hívásokat.

A rendőrség, a bűnüldözés sokáig nem tudott lépést tartani az új bűnözési technikákkal, a kiberbűncselekményekkel. 2019-ben milyen a helyzet?

Mindenki számára új terület az internetes jogsértések világa. Jó hír, hogy

a jelenlegi jogszabályi környezet igyekszik lefedni valamennyi, a kibertérben előforduló bűncselekményt.

A rendőrség munkatársai továbbképzések keretében ismerkednek a világhálón elkövetett bűncselekményekkel. A rendőrség berkein belüli a Bűnmegelőzési Osztályok és Alosztályok helyi és országos szinten kiemelt figyelmet fordítanak az online jogsértések megelőzésére. A Nemzeti Nyomozóiroda berkein belül működő Kiberbűnözés Elleni Főosztály pedig az online térben elkövetett jogsértésekre specializálódva működik, különös figyelmet fordítva az internet gyermekpornográf tartalomtól való megtisztítására. Az utóbbi években a bírósági szakba és jogerős ítélettel záruló esetek száma is növekszik. A jog tehát szintén egy olyan eszköz, ami a biztonságérzetünket fokozza.

Van-e különbség az X, Y és Z generáció között a tekintetben, hogy miként hat a virtuális valóság a személyiségükre?

A Z generáció sokkal intenzívebben éli meg a történéseket. Számukra az internetes világ sokkal valóságosabb, mint a korábbi nemzedékek számára. Szerintem ez nem baj, csak

kell egy támogató háttér számukra, hogy felhívja a figyelmet, ha túl sok már az online,

ha káros, az életkoruknak nem megfelelő a tartalom. A Z generáció tagjai egyszerre hús-vér állampolgárai egy országnak, egy közösségnek, és egyszerre állampolgárai a digitális térnek is. Az X és Y generációknak az a feladatuk, hogy tudjanak válogatni a tartalmak között, hogy tudják, hol lehet segítséget kérni, és hogy felismerjék a rossz irányba vivő helyzeteket. A cél az egészséges egyensúly kialakítása.

Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés