Merkel a klímaválságról: A semmittevés nem alternatíva

2019. szeptember 11. 14:55
Dicsérte a német kancellár korábbi minisztere brüsszeli tevékenységét.

Angela Merkel német kancellár a klímavédelemre fordított kiadások növelése mellett foglalt állást szerdán a költségvetés általános parlamenti vitáján.  „Ha elő akarjuk mozdítani a klímavédelmet, az pénzbe fog kerülni, de ez a pénz jó helyre megy” – mondta. Ráadásul még több pénzbe kerül, ha nem veszünk tudomást róla – hangsúlyozta. „A semmittevés nem alternatíva” – mutatott rá.

Merkel szerint jó kiindulási pont a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása mennyiségi adókkal, és egyúttal a környezetbarátabb megoldások támogatása. A kancellár a megújuló energiaforrások széles körű kiépítése mellett érvelt. Angela Merkel beszédében az Európai Unión (EU) belüli hatékonyabb együttműködés szükségességét is kiemelte. Itt az ideje, hogy az EU új erőre tegyen szert – húzta alá.

Merkel elismerően szólt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság új elnökének a testületen belüli munkamegosztásra vonatkozó elképzeléséről. Von der Leyen egy olyan bizottságot álmodott meg, amely felveszi a küzdelmet a globális problémákkal, és megerősíti Európa szerepét a nemzetközi közösségben.

(MTI)

Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez a szociálizmus fogja hazavágni végleg az öregecskedő Európát.

Műanyaggal teleszemetelni a világot (palackos vizet inni!), marhaság. Az Amazonas, vagy Budapest fáit kivágni, marhaság. Élelmiszert szemétbe dobni, marhaság. Dugóban ülni kerékpározás vagy buszozás helyett, marhaság. És akármilyen meglepő, de évente többezer milliárd dollárt elkölteni CO2 kibocsátás csökkentés erőltetésére, az is marhaság.
Három pontban lehetne felvázolni, hogy mi a baj a jelenleg a klímaváltozás körül zajló párbeszéddel (pontosabban annak hiányával):

A nagyon kis esélyű katasztrófa-szcenárió áll a (média)kommunikáció középpontjában.
Amely katasztrófán a szén-dioxid kibocsátás elleni hadakozás semmit nem segít.

„Ha elő akarjuk mozdítani a klímavédelmet, az pénzbe fog kerülni, de ez a pénz jó helyre megy”

Az egyéni fogyasztóktól és adófizetőktől a német energetikai cégekhez.

"Merkel terve pontosan egybeesik a hosszú távú magyar érdekekkel."

Amit a német energetikai befektetőknek tervel, azt nem fogja sokáig a német egyéni fogyasztó, meg adófizető fizetni. Vannak/lesznek "mechanizmusok" a provinciákról oda terelni fizetőeszközöket. Az egyik ilyen mechanizmus az Euro.

Merkel összekeveri a klímaváltózást a klimax változással.
Lehet, hogy ezért remeg a keze.

A józansággal, felelősségtudattal rendelkezők számára a semmittevés valóban nem alternatíva, Merkelnek teljesen igaza van. Azok érdekében is lépni kell, akik lemaradtak ezen irányba, mert problémánk közös.

Sokan felismerték a felelősségüket, terveznek és lépnek:
"400 milliónál is több fát ültetnének el az írek a következő húsz évben Írországban, hogy felvegyék a harcot a klímaváltozással szemben. Ez évente 22 millió fát jelent.

Másodlagos cél, hogy Európa egyik legkevésbé erdős országából fával dúsan borított területekben bővelkedő államává váljanak - írja a World Economic Forum.

Hogy az ambiciózus, évenkénti 22 milliós faültetési tervet tartani tudják, az Agrárminisztériumnak be kellett vonnia a mezőgazdaságban dolgozó ír farmereket is. A gazdákat arra kérték, hogy a szántóföldek helyett erdőségeket hozzanak létre. Emellett országszerte lakossági fórumokat is tartanak, ahol direktben lehet kérdezni a tervekkel kapcsolatban." [euronews]

Már itthon is megindultak a lépések:

"Több tízezer ember csatlakozik a faültetőkhöz minden nap

Július közepén az Euronews is beszámolt a 10 millió fa mozgalomról. A Bojár Iván András alapította mozgalom nevében viseli a célját: 2019-ben épp 10 millió fát akar elültetni. A csoportnak Facebookon már 21500 tagja van, és sorra alakulnak a városi, kisebb alcsoportok is.

EZT OLVASTA? 350 millió fát ültettek egyetlen nap alatt Etiópiában

De nem ők az egyetlenek Magyarországon sem. A MyForest csoport, mely Facebookon egyelőre kisebb, de legalább annyira aktív, alapötlete a következő: a szervezet megvásárol egy hektár mezőgazdasági földet (vagy felajánlások által hozzájut ehhez), átminősítteti, aztán beülteti fákkal. Ezután a fásított részt megvételre ajánlja, a befolyó pénzből pedig újabb földeket vesz, és oda is ültet.

Gayer Zoltán főszervező a hvg.hu-nak azt mondta, már meg is vették az első, kéthektáros földterületet Csécsén, és hivatalos szervezetalakítási ügyüket is intézik. Amint véglegesedik a bejegyzett szervezeti forma, máris lehet utalni a számlaszámukra, hogy októbertől indulhasson az ültetés." [euronews]

"Segítsünk a földnek újra visszanyerni Istentől kapott szép arcát!

Százféle módon tehetjük ezt, itt, most csak egyet javaslunk:

Ültessünk fát!

Minden magyar görögkatolikus család és egyén ültessen egy-egy fát! Vagy akár többet is! Ez a görögkatolikus faültetés most október 1-jén, az Istenszülő oltalma ünnepén kezdődik és egészen jövő év mennybemenetel ünnepéig (május 21.) tart. Ma, a teremtésvédelem napján elhatározzuk, hogy annyi fát ültetünk, amennyit csak tudunk. Talán még eggyel többet is.

Szeretnénk aztán össze is gyűjteni ezeket a fákat – persze, csak virtuálisan. Október 1-jén indul a zöldítés. Mindenkit arra kérünk, buzdítunk valójában nem csak a görögkatolikusokat, hanem minden jó szándékú embertársunkat –, hogy saját környezetében, háza előtt, udvarában, kertjében, ahol csak lehetősége van, ültessen el egy fát (vagy többet). " [Magyar Kurír]

"Rekordmennyiségű, 350 millió facsemetét ültettek el egyetlen nap alatt Etiópiában. Az akciót Abiy Ahmed miniszterelnök kezdeményezte, azzal a céllal, hogy ezzel is csökkentsék a klímaválság hatásait. A cél négymilliárd őshonos fa telepítése. Az akcióban kormánytisztviselők, diplomaták és önkéntesek vettek részt.

"A környezeti károk az egész világot érintik, de ebben az országban különösen súlyosak a hatásai. Ehhez köthető a legtöbb problémánk is, elsősorban az éhínség." - mondja SAmuel Geleta, a Salisbury Egyetem egyik talajkutatója. " [euronews]

Már folyamatban van...

"egyre több jel utal arra, hogy a klímaváltozás nagyban zajlik, elég csak a néhány héttel ezelőtti európai hőhullámra vagy szűkebb környezetünket nézve a magyarországi élővilág javában zajló átalakulására gondolni. Ez a mezőgazdaság szempontjából meglehetősen sötét jövőképre enged következtetni – a Kárpát-medence ugyanis igencsak sérülékeny területnek számít a klímakutatók szerint."

"Az éghajlatváltozás javában pusztítja a magyar erdőket, a fenyőktől és a bükkfától elbúcsúzhatunk"
https://g7.hu/elet/20171209/egyre-gyakoribbak-az-invazios-rovarok-magyarorszagon/

"Egyre gyakoribbak az inváziós rovarok Magyarországon"
https://g7.hu/elet/20171209/egyre-gyakoribbak-az-invazios-rovarok-magyarorszagon/

"A magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozás"
https://g7.hu/tech/20171027/a-magyar-mezogazdasagot-az-elsok-kozott-szarithatja-el-a-klimavaltozas/

"Súlyos probléma a klímaváltozás a magyarok 85 százaléka szerint

Az európai lakosság 93 százaléka, a magyarok 96 százaléka komoly problémának tartja az éghajlatváltozást, 92 százalékuk, a magyarok 95 százaléka támogatja az Európai Unió klímasemlegességre vonatkozó, 2050-re kitűzött céljait - közölte friss Eurobarometer jelentésében az Európai Bizottság szerdán.

A magyar válaszadók 85 százalék szerint súlyos probléma, míg 11 százalék szerint elég komoly probléma az éghajlatváltozás.

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók túlnyomó többsége az uniós tagállamok mindegyikében - így Magyarországon is - támogatja az éghajlatváltozás megelőzése érdekében eddig hozott uniós intézkedéseket, és azt szeretné, ha az uniós és a tagállami vezetők még komolyabb célokat tűznének ki ezen a területen, és növelnék Európa energiabiztonságát.

A megkérdezettek több mint kétharmada - uniós szinten a 72 százaléka, Magyarországon pedig a 76 százaléka - szerint a fosszilis tüzelőanyagok csökkentése az energiabiztonságra és a gazdaságra is kedvezően hatna. Ezen túlmenően a felmérés eredményei azt mutatják, hogy mindegyik tagállamban növekedett a lakosság szerepvállalása a klímaváltozás elleni küzdelemben. Uniós átlagban 93 százalék, Magyarországon pedig 91 százalék azoknak az aránya, akik személyesen is konkrét lépéseket tettek és tesznek az éghajlatváltozás mérsékléséért.

Ki mit tesz?

Magyarországon a megkérdezettek majdnem kétharmada azt mondta, hogy személy szerint tett lépéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelemben az elmúlt hat hónapban (ez 5 százalékkal magasabb, mint az EU és jelentős növekedés 2017 óta.)

A leggyakrabban megtett lépés az, hogy megpróbálják csökkenteni a hulladékot, és rendszeresen szétválogatni az újrafelhasználáshoz, az arány azonban jelentősen alacsonyabb az EU átlagnál (60% a 75%-os EU átlaggal szemben). A második leggyakoribb lépés az eldobható dolgok használatának csökkentése (pl. műanyag zacskók a szupermarketből, túlzott csomagolás). A magyar válaszadók 53 százaléka jelölte meg ezt a választ (is), az EU átlag 62 %.

A bizottsági közlemény szerint az Európai Unió elkötelezetten küzd azért, hogy gyorsabb előrelépést sikerüljön elérni az éghajlatvédelem terén.

Ki a felelős?

A legnagyobb gazdasági szereplők közül az Európai Unió az első, amely jogilag kötelező erejű keretszabályozást léptetett életbe, hogy teljesítse a 2015-ös Párizsi Klímamegállapodásban vállalt kötelezettségeit, és jó úton halad afelé, hogy alacsony üvegházhatású-gázkibocsátású gazdasági termelésre álljon át. Távlati célja az, hogy gazdasága 2050-re teljesen klímasemlegessé váljon - közölték. Ez az a cél, amit a németek, a csehek és lengyelek mellett a magyarok is megvétóztak, a magyar kormány magyarázata szerint egyrészt azért, mert óriási kiadásokkal járna és hatalmas terheket róna a magyar ipar számára, másrészt attól tartanak, hogy a rezsiköltségek emelkedésével járna.

Míg az EU-átlag szerint a legnagyobb mértékben a nemzeti kormányok a felelősek az éghajlatváltozás kezeléséért (55 %), addig Magyarországon a válaszadók 43 százaléka gondolja így. A kérdésre több választ is megjelölhettek. A magyar válaszadók legnagyobb arányban (52 %) a vállalatokat és az ipart vélik felelősnek (az EU átlag 51 %). Magyarországon az EU-átlagnál lényegesebb arányban látják úgy, hogy az Európai Uniós is felelős (34 % szemben a 49 %-os átlaggal).

Magyarországon 1023 embert kérdeztek meg, a felmérés Európa szerte összesen 27 655 ember válaszolt a kérdésekre." [euronews]

Pedig de. A semmittevés a legjobb környezetvédelem. Ágyban fekve nincs járműhasználat, alacsonyabb a fűtési igény, stb.

Lignitbánya, ez a megoldás, rohadék.

"Ami szabályozza a klímát az a víz, meg kell tartani, legyen mi párologjon."

A víz ( és minden más) teljesen elhanyagolható része távozik a kozmoszba. A gravitáció a Földön tartja.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés