Tudta? Európa és Magyarország jóval zöldebb, mint egy évszázada!

2019. szeptember 8. 13:32
Nyugalom, nem kell globális erdő-apokalipszistől rettegnünk: a Föld zöldterületei, köszönik szépen, egész jól megvannak. Sőt, Európában mintegy harmadával, Magyarországon pedig több mint kétszeresére növekedett az erdőterület az elmúlt évszázadban. Körképünk!

Az amazonasi erdőtüzek ügye az elmúlt hetekben sokakat késztetett arra, hogy a közelgő apokalipszis rémét fessék a falra. Ahogy elemzésünkben részletesebben kifejtettük: nem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy azt a mainstream média érezteti velünk, de a brazíliai erdőtüzek és -irtások komoly veszélyeket hordoznak magukban.

Emelkedjünk el azonban Amazóniától, és vizsgáljuk meg, globális szinten milyen képet mutat az erdők helyzete!

Biztató adatok

A Földön összesen 148,94 millió négyzetkilométer szárazföld található, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO jelentése szerint ennek 2015-ben 30,6 százalékát fedte erdő. Az 1990 után eltelt huszonöt évben az ő számításaik szerint kereken egy százalékkal csökkent a globális erdőterület, ez pontosan 129 millió hektáros – nagyjából Dél-Afrika területével megegyező nagyságú – csökkenést jelent.

Az erdőveszteség éves aránya azonban szintén csökkent

a vizsgált időszak végére: míg a kilencvenes években ez a ráta 0,18 százalék volt, 2010 után már csak 0,08. Ha csupán az összes erdő 93 százalékát kitevő természetes erdőket nézzük, azt látjuk, hogy ezek vesztesége a kilencvenes évekbeli évi 10,6 millió hektárról évi 6,5 millió hektárra mérséklődött.

 

A Marylandi Egyetem kutatói, Xiao-Peng Song és Matthew Hansen a Nature folyóiratban közölt 2018-as tanulmányukban viszont azt állítják: a világ fákkal borított területe 2,24 millió négyzetkilométerrel növekedett az elmúlt 35 évben – ez akkora terület, mint Texas és Alaszka együttvéve. A trópusi faállományban esett jelentős veszteségeket (Brazília 399 ezer négyzetkilométernyi erdőt veszített, ezzel élen jár a világ országai között) a szubtrópusi, mérsékelt és a fagyosabb régiókban található faállomány növekedése ellensúlyozza.

A tudósok hangsúlyozzák: a faveszteség nagyságával kapcsolatos adataik jórészt megegyeznek a FAO-éival, az eltérő végkövetkeztetés a vizsgált időperiódus és az erdő definíciójának különbségeiből fakad. Arra is rámutatnak: hiába a többlet, a legsokszínűbb növény- és állatvilággal rendelkező trópusi és szavannaerdőkben súlyos károk estek.

Ezzel együtt nem túlzás kimondani, hogy

Földünk ma nagyjából annyira zöld, mint bármikor az elmúlt évszázadokban.

A Capx szerzője, Alexander Hammond a „deforesztációs mítoszról” szóló írásában hangsúlyozza: a leggazdagabb régiókban, például Európában mára egyenesen jóval több erdő van, mint az iparosítás előtt.

Erdők aránya az EU országaiban 2015-ben

 

Nem bonyolult az erdősödés magyarázata: a korábbi évszázadokban az ember jóval inkább rá volt szorulva a faanyagra az építkezésektől a hajózáson át a fűtésig, mint ma; miközben mára a vidékek elnéptelenedésével, a fafelhasználási igények csökkenésével és az intenzívebb mezőgazdasági módszerekkel bőséges hely nyílik a visszaerdősítésekre.

A brit kormány 2013-ban kiadott tanulmányában arról írtak, hogy az Egyesült Királyság területének 10 százalékát takarja erdő, ez körülbelül akkora arány, mint a 14. század végén, amikor Chaucher megírta a Canterbury meséket. A kormány előrejelzése szerint 2060-ra a brit erdőállomány elérheti az 1250-es szintet, vagyis a 12 százalékot. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg az Egyesült Államokban is.

Európa erdőállománya harmadával nőtt az elmúlt száz évben,

erről a Washington Post közölt infografikákat. Az EU területének 42 százalékát takarja ma erdő.

Így zöldül vissza Európa egy évszázada

Gazdasági fejlődés = kevesebb erdőirtás

Hogy mi ennek a magyarázata? A közgazdaságtanban ismeretes a „környezeti Kuznets-görbe” nevű, sokat vitatott hipotézis, miszerint a gazdasági fejlődés eleinte a környezet pusztítását hozza magával, egy bizonyos fejlettségi szintet elérve – az urbanizáció, a mezőgazdaság háttérbe szorulása és egyébek faktorok nyomán – viszont megfordul ez a folyamat.

Ez az átmenet pedig az erdők esetében is megmutatkozik: egy kutatás szerint azokban az országokban, ahol az egy főre eső GDP elérte a 4600 dollárt – és ezek közé tartozik már Banglades, Vietnam vagy India is –,

a deforesztációs trend megáll, az erdők nőni kezdenek.

A Helsinki Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a magasabb nemzeti bevétellel bíró országokban 1990 és 2015 között 0,5-1,31 százalékkal nőtt az erdőtakaró.

Ebből persze még nem szabad túl messzemenő következtetéseket levonni a világszintű visszaerdősödést illetően, hiszen az sok más – politikai-gazdasági – tényezőtől is függ, de a trend biztató. 

Erdősültség Magyarországon

És a magyar helyzet?

Hazánk erdőterülete a közhiedelemmel ellentétben folyamatosan növekszik, miközben egyre több helyen foglalkoznak a szakemberek az örökerdő-gazdálkodással is. A faállománnyal borított erdőterület 2017-ben 1 869 200 hektár volt

Erdősültség tekintetében hazánk elmarad a 41,7 százalékos uniós átlagtól, az Eurostat szerint 

Magyarország területének 25,2 százalékát borítja erdő,

ezzel az adattal az Egyesült Királyság és Belgium között helyezkedünk el.

Hozzá kell tenni: természetes, hogy a magyar erdőterület nagysága nem vetekedhet az északi országok végtelen tajgaerdőségeivel, ahogy a hegyvidéki országok logikusan nagyobb erdős felületeivel sem – és még ki sem tértünk arra, hogy mégis csak közel 10 millió embernek kell elférnie 93 ezer négyzetkilométeren, s egyébként Európa legjobb, s ezért nyilván megművelhető és megművelendő termőterületei közé tartoznak Kis-Magyarország földjei.

Szégyenkezni így sincs okunk: Trianon óta,

az elmúlt száz évben megduplázódott a magyar erdőtakaró nagysága.

A Trianon utáni Magyarországon megmaradt nagyjából 10 százaléknyi erdőterületet azóta jóval 20 százalék fölé tornászták, az erdőterület lassan, de biztosan növekszik, a cél a 27 százalék elérése.

Nagy István agrárminiszter augusztusban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány hazánk eddigi legnagyobb erdőtelepítési programját indítja el: kétszeresére emelik az erdőtelepítésre adható támogatások összegét. 

Összesen 110 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Tudta? Európa és Magyarország jóval zöldebb, mint egy évszázada!"

Tudtam.

"Az igazi erdőben több tucat növényfaj él az állatokról nem is beszélve akik a különböző növényeket eszik és egymást is. (többféle fafaj, bokrok és lágyszárúak)."

Ez azért nem egészen így van. Az erdőműveléshez az is hozzátartozik, hogy az erdő szellős legyen és az oda nem tartozó növények kikerüljenek, mert elvonják a fáktól a tápot és a nedvességet.
A csemetével telepített rész is erdő.

Azzal egyet lehet érteni, hogy megfelelő fafajtákat kell telepíteni, a meglévőt esetleg cserélni olyanokra amelyeknek nagyobb a szén-dioxidból a szén megkötése. Ilyenek a karbon növények. amelyek évmilliókkal korábban belepték a födet és amelyből a kőszén lett.
https://paleotop.blog.hu/2018/..
https://sokszinuvidek.24.hu/vi..

"WC pumpa nyeleket gyártottak belőle. A Fleto most ezeket használja, hogy elhárítsa a dugulást az ellenzéki összefogás szennycsatornájában."

Na ja! Meg tömőfának használja. ;-)

" Az akác jó gazdasági fa, nagyon jó méz lesz a méheknek és méhészeknek hála, s a fája is nagyon hasznos, de csak csalán és bodza meg egy-két gaz nő meg alatta."

Nagyapámnak mintegy 6 hold erdeje volt. Közöttük egy félhold akácás. Az erdőket, az akácást is, télen minden éveben karbantartotta és az erdő átjárható volt. Csak akkor lesz olyan amilyent írsz, ha ez a karbantartás elmarad. Ugyanez igaz a legelőkre is. Ma a legelők nagy része el van bokrosodva, nincs kaszálva és idővel tönkremegy.

A művelés alól kivett terület a művelési ágak visszaszorulásával nagymértékben növekedett. (1959-ig a halastavak területe is ezen belül volt nyilvántartva, a szétválasztást a halastavak termőterületté minősítése és adóztatása indokolta.) Míg 1970-ben csupán 900 ezer hektár földterületet nem műveltek, a nyolcvanas években már az 1 millió hektárt, 1994-ben pedig az 1,3 millió hektárt is meghaladta a művelés alól kivett terület.
http://www.ksh.hu/statszemle_a..

"az akác sajnos nem a legjobb fafaj [...], de szerszámnyélen és tűzifán kívül másra nemigen használják.
Ez nem egészen igaz.

https://www.agraroldal.hu/az-a..

Egyik barátomnak készítettem pályázatot borfeldolgozó üzemre. Ebben volt egy 10x5 méteres helyiség amelyiknek a fala és a padozata akárcfával volt borítva és a faragott berendezési tárgyak is abból készültek. Ez utóbbit erdélyi fafaragók készítették. Álomszép volt.

Hol írtam, hogy a szántóföldet kell csökkenteni az erdő javára? Sehol.
Vannak olyan területek, amelyek gyenge minőségű gyepek, elbokrosodva. Oda érdemes erdőt telepíteni. Ha elolvasod az általam ajánlott linken lévő írást arra is rájössz, hogy miért.

"elég kedvetlen keményfa"

Ha ezt a feldolgozására érted, akkor egyetértek veled. Az anyai nagyapám és annak apja bognár és asztalos volt. Nagybátyám asztalos. Apai részről pedig közepes földbirtokos. Én meg bakonyi betyár vagyok. Így van némi ismeretem az erdőről és a fáról, ennek feldolgozásáról.

Azért mindkét oldalon vannak "okos", "okoskodó" emberek.
https://futurista.blog.hu/2014..

Aztán csoda, hogy egyesek kapkodják a fejüket?

Tisztelt Mandiner vezetés!

Miért nem ágyazódnak be a szövegbe a linkek?
Ha már lúd legyen kövér. Kérem ne elégedjenek meg csak a dizájnnal. Ez utóbbit netán a protfolio.hu-tól vették át?

Akkor ebben is létezik az egyetértés.

Azért nem árt az éjszakát is figyelembe venni, amikor szén-dioxidot bocsájtanak ki.

Az is előfordúlt, hogy volt egy időszak amikor az ózonréteg volt a sláger. https://www.origo.hu/idojaras/.. Ez abbamaradt, most a szén-dioxid a sláger.
Holott legalább ilyen fontos lenne a háborúk megszüntetése, a fizikai-szellemi-anyagi kizsákmányolás, a pazarlás, az úrhatnámság, celebiség, a káros ideológiák és még lehetne néhányat felsorolni.

Mi értelme van egy WC pumpával vitatkozni?
A WC pumpa WC pumpa és kész. Megvan írva, hogy mire használható.

Még csak most jutottál el ide?

Fafejnek nem ajánlatos, mert könnyen szálka megy a kézbe. Bár ahogy elnézem van egykét személy itt a fórumon aki akácfa fejű.

Bocs. Ezt figyelmen kívül hagytam.

Sebaj. Van nekünk egy Karácsony faszállítónk aki majd gondoskodik a faültetésről. Horváth Csabával és Puzsér Róberttal még a Duna alá is erdőt telepítenek.
Oszt éneklik: "Arra alá de sok a fa" kezdetű népdalt.

"Tudta? Európa és Magyarország jóval zöldebb, mint egy évszázada!"

Egy éve szajkózom. Kábé mióta a ballib méregzölddé vált, és fákat hurcibál körbe körbe, hátha attól zöldebbnek tűnik.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. szeptember 8. 17:41

Ugye még nem elfelejtődött?

" A szocialista elképzelések szerint húszmilliárd forintból megvalósítható beruházással a rakpartok teljes autóforgalmát a Duna alá terelnék, és a folyó két oldalán sétányokat képzelnének el, sok zölddel. A lap kérdésére, hogy a hosszanti alagút megférne-e a kettes metró jelenlegi, és az épülő négyes metró alagútjával, Horváth Csaba igennel válaszolt.

A Dunagút a metróalagutak felett menne, mivel közvetlenül a Duna iszaprétege alatt egy-két méterrel építenénk, ráadásul vízkiszorítással, amely olcsóbb technológia, mintha lefúrnánk a szilárd rétegekig" – mondta Horváth, hozzátéve, hogy a távoli jövőben nem elképzelhetetlen egy, a Belváros alatt futó autós körgyűrű sem.

A 2006 és 2014 közöttre meghirdetett Budapest program jelentős eleme [...] az a télikertkupola, amely kétszáz méteres sugarú körben fedné be a Városligetet. Horváth Csaba szerint a turisták mellett a budapestiek is örülhetnének a látványosságnak, mivel így télen is lenne miért kilátogatni a Ligetbe."
https://gondola.hu/cikkek/4186..

LMP: A fővárosi dugódíj segítheti a faültetést
A fővárosi dugódíj bevezetésével minden felszabaduló parkolóhelyre két fát lehetne ültetni
https://www.hirmagazin.eu/lmp-..

Gergő ügyes gyerek. Nobel díj járna neki a lábon járó mobil erdőért.

Bocs. A "lábon járó mobil erdő" helyett "utazó fák". Természetesen Horváth Csaba által korábban ígért ingyen BKV bérlettel.

Ők viszont FSC minősítésű fákat szállítanak ( kontrollált termelés, gondos újratelepítés)

Én valahogyan azt érzem, hogy két domináns évszakunk lett, a nyár és a tél, picike tavasszal és ősszel. Május elején kinyomom a kazánt a végén meg gyakran bekapcsolom a klimát....

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés