Tudta? Európa és Magyarország jóval zöldebb, mint egy évszázada!

2019. szeptember 8. 13:32
Nyugalom, nem kell globális erdő-apokalipszistől rettegnünk: a Föld zöldterületei, köszönik szépen, egész jól megvannak. Sőt, Európában mintegy harmadával, Magyarországon pedig több mint kétszeresére növekedett az erdőterület az elmúlt évszázadban. Körképünk!

Az amazonasi erdőtüzek ügye az elmúlt hetekben sokakat késztetett arra, hogy a közelgő apokalipszis rémét fessék a falra. Ahogy elemzésünkben részletesebben kifejtettük: nem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy azt a mainstream média érezteti velünk, de a brazíliai erdőtüzek és -irtások komoly veszélyeket hordoznak magukban.

Emelkedjünk el azonban Amazóniától, és vizsgáljuk meg, globális szinten milyen képet mutat az erdők helyzete!

Biztató adatok

A Földön összesen 148,94 millió négyzetkilométer szárazföld található, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO jelentése szerint ennek 2015-ben 30,6 százalékát fedte erdő. Az 1990 után eltelt huszonöt évben az ő számításaik szerint kereken egy százalékkal csökkent a globális erdőterület, ez pontosan 129 millió hektáros – nagyjából Dél-Afrika területével megegyező nagyságú – csökkenést jelent.

Az erdőveszteség éves aránya azonban szintén csökkent

a vizsgált időszak végére: míg a kilencvenes években ez a ráta 0,18 százalék volt, 2010 után már csak 0,08. Ha csupán az összes erdő 93 százalékát kitevő természetes erdőket nézzük, azt látjuk, hogy ezek vesztesége a kilencvenes évekbeli évi 10,6 millió hektárról évi 6,5 millió hektárra mérséklődött.

 

A Marylandi Egyetem kutatói, Xiao-Peng Song és Matthew Hansen a Nature folyóiratban közölt 2018-as tanulmányukban viszont azt állítják: a világ fákkal borított területe 2,24 millió négyzetkilométerrel növekedett az elmúlt 35 évben – ez akkora terület, mint Texas és Alaszka együttvéve. A trópusi faállományban esett jelentős veszteségeket (Brazília 399 ezer négyzetkilométernyi erdőt veszített, ezzel élen jár a világ országai között) a szubtrópusi, mérsékelt és a fagyosabb régiókban található faállomány növekedése ellensúlyozza.

A tudósok hangsúlyozzák: a faveszteség nagyságával kapcsolatos adataik jórészt megegyeznek a FAO-éival, az eltérő végkövetkeztetés a vizsgált időperiódus és az erdő definíciójának különbségeiből fakad. Arra is rámutatnak: hiába a többlet, a legsokszínűbb növény- és állatvilággal rendelkező trópusi és szavannaerdőkben súlyos károk estek.

Ezzel együtt nem túlzás kimondani, hogy

Földünk ma nagyjából annyira zöld, mint bármikor az elmúlt évszázadokban.

A Capx szerzője, Alexander Hammond a „deforesztációs mítoszról” szóló írásában hangsúlyozza: a leggazdagabb régiókban, például Európában mára egyenesen jóval több erdő van, mint az iparosítás előtt.

Erdők aránya az EU országaiban 2015-ben

 

Nem bonyolult az erdősödés magyarázata: a korábbi évszázadokban az ember jóval inkább rá volt szorulva a faanyagra az építkezésektől a hajózáson át a fűtésig, mint ma; miközben mára a vidékek elnéptelenedésével, a fafelhasználási igények csökkenésével és az intenzívebb mezőgazdasági módszerekkel bőséges hely nyílik a visszaerdősítésekre.

A brit kormány 2013-ban kiadott tanulmányában arról írtak, hogy az Egyesült Királyság területének 10 százalékát takarja erdő, ez körülbelül akkora arány, mint a 14. század végén, amikor Chaucher megírta a Canterbury meséket. A kormány előrejelzése szerint 2060-ra a brit erdőállomány elérheti az 1250-es szintet, vagyis a 12 százalékot. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg az Egyesült Államokban is.

Európa erdőállománya harmadával nőtt az elmúlt száz évben,

erről a Washington Post közölt infografikákat. Az EU területének 42 százalékát takarja ma erdő.

Így zöldül vissza Európa egy évszázada

Gazdasági fejlődés = kevesebb erdőirtás

Hogy mi ennek a magyarázata? A közgazdaságtanban ismeretes a „környezeti Kuznets-görbe” nevű, sokat vitatott hipotézis, miszerint a gazdasági fejlődés eleinte a környezet pusztítását hozza magával, egy bizonyos fejlettségi szintet elérve – az urbanizáció, a mezőgazdaság háttérbe szorulása és egyébek faktorok nyomán – viszont megfordul ez a folyamat.

Ez az átmenet pedig az erdők esetében is megmutatkozik: egy kutatás szerint azokban az országokban, ahol az egy főre eső GDP elérte a 4600 dollárt – és ezek közé tartozik már Banglades, Vietnam vagy India is –,

a deforesztációs trend megáll, az erdők nőni kezdenek.

A Helsinki Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a magasabb nemzeti bevétellel bíró országokban 1990 és 2015 között 0,5-1,31 százalékkal nőtt az erdőtakaró.

Ebből persze még nem szabad túl messzemenő következtetéseket levonni a világszintű visszaerdősödést illetően, hiszen az sok más – politikai-gazdasági – tényezőtől is függ, de a trend biztató. 

Erdősültség Magyarországon

És a magyar helyzet?

Hazánk erdőterülete a közhiedelemmel ellentétben folyamatosan növekszik, miközben egyre több helyen foglalkoznak a szakemberek az örökerdő-gazdálkodással is. A faállománnyal borított erdőterület 2017-ben 1 869 200 hektár volt

Erdősültség tekintetében hazánk elmarad a 41,7 százalékos uniós átlagtól, az Eurostat szerint 

Magyarország területének 25,2 százalékát borítja erdő,

ezzel az adattal az Egyesült Királyság és Belgium között helyezkedünk el.

Hozzá kell tenni: természetes, hogy a magyar erdőterület nagysága nem vetekedhet az északi országok végtelen tajgaerdőségeivel, ahogy a hegyvidéki országok logikusan nagyobb erdős felületeivel sem – és még ki sem tértünk arra, hogy mégis csak közel 10 millió embernek kell elférnie 93 ezer négyzetkilométeren, s egyébként Európa legjobb, s ezért nyilván megművelhető és megművelendő termőterületei közé tartoznak Kis-Magyarország földjei.

Szégyenkezni így sincs okunk: Trianon óta,

az elmúlt száz évben megduplázódott a magyar erdőtakaró nagysága.

A Trianon utáni Magyarországon megmaradt nagyjából 10 százaléknyi erdőterületet azóta jóval 20 százalék fölé tornászták, az erdőterület lassan, de biztosan növekszik, a cél a 27 százalék elérése.

Nagy István agrárminiszter augusztusban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány hazánk eddigi legnagyobb erdőtelepítési programját indítja el: kétszeresére emelik az erdőtelepítésre adható támogatások összegét. 

Összesen 124 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Tudta? Európa és Magyarország jóval zöldebb, mint egy évszázada!"

Tudtam.

"Az igazi erdőben több tucat növényfaj él az állatokról nem is beszélve akik a különböző növényeket eszik és egymást is. (többféle fafaj, bokrok és lágyszárúak)."

Ez azért nem egészen így van. Az erdőműveléshez az is hozzátartozik, hogy az erdő szellős legyen és az oda nem tartozó növények kikerüljenek, mert elvonják a fáktól a tápot és a nedvességet.
A csemetével telepített rész is erdő.

Azzal egyet lehet érteni, hogy megfelelő fafajtákat kell telepíteni, a meglévőt esetleg cserélni olyanokra amelyeknek nagyobb a szén-dioxidból a szén megkötése. Ilyenek a karbon növények. amelyek évmilliókkal korábban belepték a födet és amelyből a kőszén lett.
https://paleotop.blog.hu/2018/03/21/karbon_erdo_szimulator
https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/07/19/nagybereny-smaragdfa-csodafa-ultetveny/

"WC pumpa nyeleket gyártottak belőle. A Fleto most ezeket használja, hogy elhárítsa a dugulást az ellenzéki összefogás szennycsatornájában."

Na ja! Meg tömőfának használja. ;-)

" Az akác jó gazdasági fa, nagyon jó méz lesz a méheknek és méhészeknek hála, s a fája is nagyon hasznos, de csak csalán és bodza meg egy-két gaz nő meg alatta."

Nagyapámnak mintegy 6 hold erdeje volt. Közöttük egy félhold akácás. Az erdőket, az akácást is, télen minden éveben karbantartotta és az erdő átjárható volt. Csak akkor lesz olyan amilyent írsz, ha ez a karbantartás elmarad. Ugyanez igaz a legelőkre is. Ma a legelők nagy része el van bokrosodva, nincs kaszálva és idővel tönkremegy.

A művelés alól kivett terület a művelési ágak visszaszorulásával nagymértékben növekedett. (1959-ig a halastavak területe is ezen belül volt nyilvántartva, a szétválasztást a halastavak termőterületté minősítése és adóztatása indokolta.) Míg 1970-ben csupán 900 ezer hektár földterületet nem műveltek, a nyolcvanas években már az 1 millió hektárt, 1994-ben pedig az 1,3 millió hektárt is meghaladta a művelés alól kivett terület.
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_02/1998_02_117.pdf

"az akác sajnos nem a legjobb fafaj [...], de szerszámnyélen és tűzifán kívül másra nemigen használják.
Ez nem egészen igaz.

https://www.agraroldal.hu/az-akacfa-felhasznalasa-.html

Egyik barátomnak készítettem pályázatot borfeldolgozó üzemre. Ebben volt egy 10x5 méteres helyiség amelyiknek a fala és a padozata akárcfával volt borítva és a faragott berendezési tárgyak is abból készültek. Ez utóbbit erdélyi fafaragók készítették. Álomszép volt.

Hol írtam, hogy a szántóföldet kell csökkenteni az erdő javára? Sehol.
Vannak olyan területek, amelyek gyenge minőségű gyepek, elbokrosodva. Oda érdemes erdőt telepíteni. Ha elolvasod az általam ajánlott linken lévő írást arra is rájössz, hogy miért.

"elég kedvetlen keményfa"

Ha ezt a feldolgozására érted, akkor egyetértek veled. Az anyai nagyapám és annak apja bognár és asztalos volt. Nagybátyám asztalos. Apai részről pedig közepes földbirtokos. Én meg bakonyi betyár vagyok. Így van némi ismeretem az erdőről és a fáról, ennek feldolgozásáról.

Azért mindkét oldalon vannak "okos", "okoskodó" emberek.
https://futurista.blog.hu/2014/09/21/ne_ultess_tobb_fat_ha_meg_akarod_menteni_a_foldet_ezt_javasolja_egy_professzor_a_yale-rol

Aztán csoda, hogy egyesek kapkodják a fejüket?

Tisztelt Mandiner vezetés!

Miért nem ágyazódnak be a szövegbe a linkek?
Ha már lúd legyen kövér. Kérem ne elégedjenek meg csak a dizájnnal. Ez utóbbit netán a protfolio.hu-tól vették át?

Akkor ebben is létezik az egyetértés.

Azért nem árt az éjszakát is figyelembe venni, amikor szén-dioxidot bocsájtanak ki.

"Nyugalom, nem kell globális erdő-apokalipszistől rettegnünk: a Föld zöldterületei, köszönik szépen, egész jól megvannak. Sőt, Európában mintegy harmadával, Magyarországon pedig több mint kétszeresére növekedett az erdőterület az elmúlt évszázadban."

S közben hogyan alakult a környezetszennyezés mértéke, terhelése, javak felélése Európában és Magyarországon s a Földön, mert a klímaváltozást nem állítják a határok? Hasonló mértékben növekedett a terhelés?

Valóban ezen helyzetben a fejünket a homokba kellene dugni és hátradőlni? Sokan másként gondolják, tapasztalva a változásokat és figyelve a kutatási eredményeket és felhívásokat.

A felelős hozzáállás és cselekvés egy példája:
"Zöldítsük vissza a földünket! – Közös faültetésre hív a Görögkatolikus Metropólia

A Görögkatolikus Metropólia Zöldítsük vissza a földünket! című felhívását adjuk közre, melyet szeptember 1-jén a teremtésvédelem érdekében elindított imanapon adtak közre.

Isten a kert közepébe helyezte az embert, hogy művelje és őrizze azt. Ma már kétségtelen jelei mutatkoznak annak, hogy nem csak hogy nem őriztük meg a ránk bízott földet, de műveletlenül is bántunk vele, s ahelyett, hogy műveltük volna, kizsákmányoltuk. Tönkretettük az Istentől kapott e gyönyörű ajándékunkat. Egyre többen mondják, hogy ez már helyrehozhatatlan, a folyamat visszafordíthatatlan. Sajnos nem kizárt, hogy ebben a tudósoknak igazuk van, de abban is hiszünk, hogy a mindenható Teremtő világában minden helyrehozható. Nekünk tehát mindent meg kell tennünk azért, hogy ezen a téren is a Teremtő munkatársaivá legyünk.

Segítsünk a földnek újra visszanyerni Istentől kapott szép arcát!

Százféle módon tehetjük ezt, itt, most csak egyet javaslunk:

Ültessünk fát!

Minden magyar görögkatolikus család és egyén ültessen egy-egy fát! Vagy akár többet is! Ez a görögkatolikus faültetés most október 1-jén, az Istenszülő oltalma ünnepén kezdődik és egészen jövő év mennybemenetel ünnepéig (május 21.) tart. Ma, a teremtésvédelem napján elhatározzuk, hogy annyi fát ültetünk, amennyit csak tudunk. Talán még eggyel többet is.

Szeretnénk aztán össze is gyűjteni ezeket a fákat – persze, csak virtuálisan. Október 1-jén indul a zöldítés. Mindenkit arra kérünk, buzdítunk valójában nem csak a görögkatolikusokat, hanem minden jó szándékú embertársunkat –, hogy saját környezetében, háza előtt, udvarában, kertjében, ahol csak lehetősége van, ültessen el egy fát (vagy többet). Majd, ha már elültette, jelezze nekünk a faultetes@hd.gorogkatolikus.hu címen! Csak a települést kell megjelölni. Ezzel a jelzéssel megjelenik egy fa a honlapunkon látható, egyre zöldülő Magyarország térképünkön is." [Magyar Kurír]

Az is előfordúlt, hogy volt egy időszak amikor az ózonréteg volt a sláger. https://www.origo.hu/idojaras/20111003-ozonlyuk-arktisz-legszennyezes-eloszor-lyukadt-ki-az-ozonpajzs-az-eszakisark.html Ez abbamaradt, most a szén-dioxid a sláger.
Holott legalább ilyen fontos lenne a háborúk megszüntetése, a fizikai-szellemi-anyagi kizsákmányolás, a pazarlás, az úrhatnámság, celebiség, a káros ideológiák és még lehetne néhányat felsorolni.

"Amint arról korábban hírt adtunk, 2007. július 5-én, magyar adománynak köszönhetően, a Vatikán vált a világ első szén-dioxid-mentes államává. A budapesti KlímaFa Kft. segítségével a Vatikán nevében a Bükki Nemzeti Parkban csaknem 7000 hektár területen ültetnek fákat, ami ellensúlyozza a városállam által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Az erről szóló megállapodást a Kultúra Pápai Tanácsának akkori elnöke, Paul Poupard bíboros írta alá.

A Szentszék New York-i ENSZ-megfigyelője utalt a közelmúltban Balin lezajlott klímaváltozási ENSZ-konferenciára, amelyen megállapították: oda kell figyelnünk környezeti ártalmaknak jobban kitett szomszédainkra, és olyan stratégiákat, eljárásokat kell alkalmaznunk, amelyek egyensúlyt teremtenek az emberiség igényei és a felelősebb gazdálkodás között. Az érsek a Szentszék együttműködéséről biztosította a közgyűlés résztvevőit a Balin kitűzött célok elérésében. Rámutatott, hogy XVI. Benedek pápa felhívásai tudatosítani kívánják az emberekben a teremtett világ megóvását és tiszteletét.

A környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és a klímaváltozás összefonódó kérdései kapcsán Migliore érsek figyelmeztetett: mindenkinek vállalnia kell a felelősséget, hogy a lehető legkiegyensúlyozottabb gyakorlati választ adja ezekre a kihívásokra. A fenntartható fejlődés fontos eleme az ún. „tiszta technológiák” alkalmazása, amelyek segítségével a kevésbé felkészült országok környezetkímélő módon fejlődhetnek tovább. A piacoknak a „zöld gazdaságot” kell támogatniuk, a fogyasztóknak pedig tudatosítaniuk kell, hogy fogyasztási szokásaik közvetlen hatással vannak a környezet egészségére – hívta fel a figyelmet a szentszéki megfigyelő.

A szentszéki misszió azt ajánlja, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye biztosítson globális keretet a klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi intézkedések számára. Az egyezményi tagság megkönnyíti a nemzeti stratégiák elindítását, és elősegíti az igazságosabb erőforrás- és technológia-összevonást." [Magyar Kurír katolikus hírportál]

Mi értelme van egy WC pumpával vitatkozni?
A WC pumpa WC pumpa és kész. Megvan írva, hogy mire használható.

Még csak most jutottál el ide?

Fafejnek nem ajánlatos, mert könnyen szálka megy a kézbe. Bár ahogy elnézem van egykét személy itt a fórumon aki akácfa fejű.

"Budapest nem mediterrán városnak épült, de attól még túlélhetné az éghajlatváltozást

Reitter Ferenc, a 19. század közepének-végének nagy városrendezője az akkori világdivatot követve szellős, tágas, levegős, egészséges és elegáns nagyvárost igyekezett kialakítani Pesten, Budán, majd az egyesített Budapesten: megálmodta a Nagy- és a Kiskörutat (előbbit hajózható Duna-csatornaként) és a mai helyére képzelte az Andrássy utat, a Margit és az Erzsébet hidakat. Ám sem a Fővárosi Közmunkák Tanácsának műszaki osztályát vezető Reitter, sem pedig a ma ismert Budapest belső kerületeit a millenniumi évek és a második világháború között felépítő utódai nem számoltak a 21. századra beköszönő éghajlatváltozással.

A millennium idejétől máig zajló városrendezések, urbanisztikai ráncfelvarrások, tömbrehabilitációk és fejlesztésnek nevezett átépítések sem terveztek a tartósan 35 Celsius-fok körüli vagy azt meghaladó kánikulával.

Pedig a politikusi körökben gyakran kutatói pániknak tartott klímaforgatókönyvek régóta előrejelezték a mostanra a Kárpát-medencébe is begyűrűző hőhullámokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATÉR) honlapján is elérhetők azok a térképek, amelyek részletesen megmutatják, milyen változások várhatók Magyarország területén a következő évtizedekben.
Hőhullámos napok gyakorisága 2021-2050 között Magyarországon (nap/év)Forrás: NATÉR

Az amerikai, brit, francia és holland klímakutatókat és meteorológusokat tömörítő World Weather Attribitution (WWA) tavalyi tanulmánya szerint az észak- és nyugat-európai hőhullámok gyakoriságát az 2010-es évek végére megduplázta a globális klímaváltozás.

Július elején európai klímakutatók valós időben futtatott szimulációval bizonyították, hogy a kontinensen végigsöprő hőhullám a klímaváltozás nélkül valószínűleg nem következett volna be, s hogy ötször akkora az esélye egy ilyen – korábban anomáliának titulált – időjárási eseménynek, mint akár csak 50 éve is. Stefan Rahmstorf, a Potsdam Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) igazgatója, aki tagja a WWA vezetőségének, egyenesen azt nyilatkozta, hogy „1500 óta a legmelegebb nyarak mind a 21. században fordultak elő”.
Városi éghajlatváltozás

Az OMSZ városklímamodelljei hőhullámok nélkül is azt mutatják, hogy a szűk utcák, a burkolt felületek, a növényzet hiánya és az épületek nagy hőkapacitása miatt a városi légkör „a környezeténél átlagosan melegebb, szárazabb és aktívabb (turbulensebb) felszíni áramlási rendszerrel bír”. Mindez növeli a városok sérülékenységét, az időjárásnak való kitettségét.

Párizs és London vizsgálata alapján brit, francia és holland meteorológusok nemrég publikálták a Nature klímakutatási folyóiratában, a Climate and Atmospheric Science-ben azokat az eredményeiket, amelyek szerint az urbanizált, sűrűn beépített települések felszínét pár száz méteres magasságban kupolaként beborító városi határréteg (Urban Boundary Layer, UBL) felhőképződése sokkal intenzívebb, mint a növénytakaróban nagyságrendekkel gazdagabb vidéki településeken.

A meteorológiában szinte a kezdetektől külön vizsgált városi klíma kutatói azt találták, hogy a zivatarok, felhőszakadások gyakorisága és intenzitása összefügg a beépítettség mértékével. A levegőnél gyakran 15-30 Celsius-fokkal is melegebb hőszigetek miatt kialakuló esti és éjszakai felhőborítás megakadályozza azt is, hogy a felszíni hőmérséklet hajnalra enyhüljön. A lokálisan létrejövő üvegházhatás hajnalra sem hagyja lehűlni a városokat.
Zöld adaptáció

Az átalakuló éghajlathoz való alkalmazkodás kényszerét az urbanisták már jó ideje felismerték Magyarországon is, ám konkrét cselekvésre alig került sor. Bojár Iván András, az Octogon című építészeti magazin alapító és az Építészfórum jelenlegi főszerkesztője a Qubitnek elmondta, hogy a maga részéről már a 2000-es évek elejétől fasorok, köztéri ligetek és parkok terveivel bombázta az illetékeseket – nem beszélve a növényzettel befuttatott zöld hídról, amely a pesti Vigadót és a budai Várkertbazárt kötötte volna össze, és a Duna sodrásának erejét használta volna energiatermelésre a pillérekhez telepített berendezésekkel.

A 2011 júniusában a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) kezdeményezésére alakult Városklíma Műhely kalauza is régóta hozzáférhető a döntéshozók számára. Ebben egyik érvként szerepel, hogy a parkok és a nagyobb, vagyis a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű városi zöldfelületek energia- és vízmérlege a természetes felszínekére hasonlít. Kisebb a lefolyás mértéke, azaz a csapadék nagyobb hányada szivárog be és tárolódik a talajban, vagy párolog el, mint a mesterséges felszíneken. Az aszfaltburkolatra és a bitumennel kiöntött kockakőre hulló eső 85-95 százaléka lefolyik (jobb esetben a csatornába), a faragott terméskővel borított felszínről a csapadékvíznek már csak a fele megy pocsékba, de még ez is minimum ötszörös mennyiség az 5-10 százalékos lefolyási mutatójú parkosított felszínekhez képest. Ezek úgynevezett hűvös szigetként szolgálnak, és a hőmérsékletjárás szempontjából a természetes felszínekhez hasonló módon viselkednek.

A MUT kalauza szerint a már beépített területek utólagos fásítása is működik: egy 40 százalékos beépítettségű lakótelepen egy jól fásított (vagyis legalább a szabad terület felén fákkal borított) zöldfelület „a legterhelőbb nyári időszakokban alacsonyabb léghőmérsékletet biztosít, mint a városon kívüli füves területe...”

A teljes írás:
https://qubit.hu/2019/07/29/budapest-nem-mediterran-varosnak-epult-de-attol-meg-tulelhetne-az-eghajlatvaltozast

Bocs. Ezt figyelmen kívül hagytam.

"A BOLYGÓM. AZ ÉLETEM.
Vedd ki a részed az éghajlatváltozás elleni harcból"

https://europa.eu/euandme/passion/fighting-climate-change_hu

Sebaj. Van nekünk egy Karácsony faszállítónk aki majd gondoskodik a faültetésről. Horváth Csabával és Puzsér Róberttal még a Duna alá is erdőt telepítenek.
Oszt éneklik: "Arra alá de sok a fa" kezdetű népdalt.

Ha megtekintjük a jelenlegi helyzetünket s a klímaváltozás során prognosztizált felvázolt jövőképeket, akkor rögtön meg is érthető, saját magunkat hitegethetjük azzal, hogy a múlthoz mérten ilyen arányban változtattuk adott természeti paramétereink vagy olyan arányban, mint tapasztalható, környezetünk nem saját célú statisztikai adatokból dolgozik. Környezetünk, klímánk változik, folyamatosan romlik helyzetünk, vakság lenne a múltba tekintve hitegetni magunkat. Minél később lépünk, minél kisebb mértékben, az érintett irányokba, annál drasztikusabb lesz a viszontválasz. A zöldterületek bővítése már nem oldja meg önmagában problémáinkat, de a zöldterületek bővítése, kicsiben is, egyénileg is, hozzájárul ahhoz, hogy élhetőbb legyen a jövőnk. Magam azt gondolom, hogy ne dőljünk hátra, hanem mindenki a maga szintjén is cselekedjen, növelje a zöldterületek nagyságát is (a települések zöldterületének mérete befolyásolja a településeken tapasztalható hőmérsékletet, jobb lesz a levegő, növekedhetnek az árnyékos részek, városokban csökkenhet a klímahasználat, ez által szintén hozzájárulva a környezet tehermentesítéséhez), akár egy fa ültetésével és tekintsük meg, hogy más irányba, hogyan járulhat hozzá az élhető élettér megtartásához s felsőbb szinteken, politikusainknak, gazdasági szereplőinknek is felelősen kell megnyilvánulniuk és cselekedniük. Ami körülöttünk történik, az már nem csak tv-ből nézhető.

(jav.: pl. természeti paramétereinket)

S a médiáknak is meghatározó szerepük van, felkelthetik mind többek figyelmét, támogathatják mind többek tájékoztatását, a helyes lépések irányába segíthetnek másokat, a közös célok érdekében segítve az összefogást és cselekvést, de ellenkező irányba is tevékenykedhetnek, elaltathatnak többeket, legyinthetnek a problémákra, sőt tagadhatják is a változások emberi sorsokat, emberiség jövőjét befolyásoló jelentőségét és azok következményeit.

"Tudta? Európa és Magyarország jóval zöldebb, mint egy évszázada!"

Egy éve szajkózom. Kábé mióta a ballib méregzölddé vált, és fákat hurcibál körbe körbe, hátha attól zöldebbnek tűnik.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. szeptember 8. 17:41

Ugye még nem elfelejtődött?

" A szocialista elképzelések szerint húszmilliárd forintból megvalósítható beruházással a rakpartok teljes autóforgalmát a Duna alá terelnék, és a folyó két oldalán sétányokat képzelnének el, sok zölddel. A lap kérdésére, hogy a hosszanti alagút megférne-e a kettes metró jelenlegi, és az épülő négyes metró alagútjával, Horváth Csaba igennel válaszolt.

A Dunagút a metróalagutak felett menne, mivel közvetlenül a Duna iszaprétege alatt egy-két méterrel építenénk, ráadásul vízkiszorítással, amely olcsóbb technológia, mintha lefúrnánk a szilárd rétegekig" – mondta Horváth, hozzátéve, hogy a távoli jövőben nem elképzelhetetlen egy, a Belváros alatt futó autós körgyűrű sem.

A 2006 és 2014 közöttre meghirdetett Budapest program jelentős eleme [...] az a télikertkupola, amely kétszáz méteres sugarú körben fedné be a Városligetet. Horváth Csaba szerint a turisták mellett a budapestiek is örülhetnének a látványosságnak, mivel így télen is lenne miért kilátogatni a Ligetbe."
https://gondola.hu/cikkek/41867

LMP: A fővárosi dugódíj segítheti a faültetést
A fővárosi dugódíj bevezetésével minden felszabaduló parkolóhelyre két fát lehetne ültetni
https://www.hirmagazin.eu/lmp-a-fovarosi-dugodij-segitheti-a-faultetest

Gergő ügyes gyerek. Nobel díj járna neki a lábon járó mobil erdőért.

Bocs. A "lábon járó mobil erdő" helyett "utazó fák". Természetesen Horváth Csaba által korábban ígért ingyen BKV bérlettel.

"A legmelegebb napokon jól kimutathatóan többen halnak meg, 20 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet felett ötfokonként tíz százalékkal nő a halálozás a kardiovaszkuláris és a krónikus légzőszervi megbetegedéseknél egyaránt."

"Feltűnően sokan haltak meg Németországban a 2018-as nyári rekordmeleg idején, akár tízezer áldozata is lehetett a kánikulának a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap jelentése szerint.

Tavaly júliusban és augusztusban, az év legforróbb hónapjaiban felszökött a halálozási ráta, holott nyáron rendszerint viszonylag kevesen halnak meg, és a legtöbb haláleset télen, az influenzaszezonban történik.

A legnagyobb kánikula idején, július 23. és augusztus 9. között nyolcezerrel több halálesetet regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában, és augusztusban 8,14 volt az évesített halálozási ráta - az ezer lakosra jutó halálozások száma éves szintre számolva -, ami 2003 óta a legmagasabb - írta a FAS, kiemelve, hogy a 2003-as nyári hőséget az évszázadok óta legnagyobb európai természeti katasztrófaként tartják számon, a kánikula 50-70 ezer ember halálát okozhatta a kontinensen."

"Ha egy városban 10%-kal nő a zöldterületek mértéke, az 3-4%-kal csökkenti a hőmérsékletet"

Ők viszont FSC minősítésű fákat szállítanak ( kontrollált termelés, gondos újratelepítés)

Én valahogyan azt érzem, hogy két domináns évszakunk lett, a nyár és a tél, picike tavasszal és ősszel. Május elején kinyomom a kazánt a végén meg gyakran bekapcsolom a klimát....

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés