Nyugalom, nem kell globális erdő-apokalipszistől rettegnünk: a Föld zöldterületei, köszönik szépen, egész jól megvannak. Sőt, Európában mintegy harmadával, Magyarországon pedig több mint kétszeresére növekedett az erdőterület az elmúlt évszázadban. Körképünk!
Az amazonasi erdőtüzek ügye az elmúlt hetekben sokakat késztetett arra, hogy a közelgő apokalipszis rémét fessék a falra. Ahogy elemzésünkben részletesebben kifejtettük: nem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy azt a mainstream média érezteti velünk, de a brazíliai erdőtüzek és -irtások komoly veszélyeket hordoznak magukban.
Emelkedjünk el azonban Amazóniától, és vizsgáljuk meg, globális szinten milyen képet mutat az erdők helyzete!
Biztató adatok
A Földön összesen 148,94 millió négyzetkilométer szárazföld található, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet, a FAO jelentése szerint ennek 2015-ben 30,6 százalékát fedte erdő. Az 1990 után eltelt huszonöt évben az ő számításaik szerint kereken egy százalékkal csökkent a globális erdőterület, ez pontosan 129 millió hektáros – nagyjából Dél-Afrika területével megegyező nagyságú – csökkenést jelent.
a vizsgált időszak végére: míg a kilencvenes években ez a ráta 0,18 százalék volt, 2010 után már csak 0,08. Ha csupán az összes erdő 93 százalékát kitevő természetes erdőket nézzük, azt látjuk, hogy ezek vesztesége a kilencvenes évekbeli évi 10,6 millió hektárról évi 6,5 millió hektárra mérséklődött.
A Marylandi Egyetem kutatói, Xiao-Peng Song és Matthew Hansen a Nature folyóiratban közölt 2018-as tanulmányukban viszont azt állítják: a világ fákkal borított területe 2,24 millió négyzetkilométerrel növekedett az elmúlt 35 évben – ez akkora terület, mint Texas és Alaszka együttvéve. A trópusi faállományban esett jelentős veszteségeket (Brazília 399 ezer négyzetkilométernyi erdőt veszített, ezzel élen jár a világ országai között) a szubtrópusi, mérsékelt és a fagyosabb régiókban található faállomány növekedése ellensúlyozza.
A tudósok hangsúlyozzák: a faveszteség nagyságával kapcsolatos adataik jórészt megegyeznek a FAO-éival, az eltérő végkövetkeztetés a vizsgált időperiódus és az erdő definíciójának különbségeiből fakad. Arra is rámutatnak: hiába a többlet, a legsokszínűbb növény- és állatvilággal rendelkező trópusi és szavannaerdőkben súlyos károk estek.
Ezzel együtt nem túlzás kimondani, hogy
A Capx szerzője, Alexander Hammond a „deforesztációs mítoszról” szóló írásában hangsúlyozza: a leggazdagabb régiókban, például Európában mára egyenesen jóval több erdő van, mint az iparosítás előtt.
Erdők aránya az EU országaiban 2015-ben
Nem bonyolult az erdősödés magyarázata: a korábbi évszázadokban az ember jóval inkább rá volt szorulva a faanyagra az építkezésektől a hajózáson át a fűtésig, mint ma; miközben mára a vidékek elnéptelenedésével, a fafelhasználási igények csökkenésével és az intenzívebb mezőgazdasági módszerekkel bőséges hely nyílik a visszaerdősítésekre.
A brit kormány 2013-ban kiadott tanulmányában arról írtak, hogy az Egyesült Királyság területének 10 százalékát takarja erdő, ez körülbelül akkora arány, mint a 14. század végén, amikor Chaucher megírta a Canterbury meséket. A kormány előrejelzése szerint 2060-ra a brit erdőállomány elérheti az 1250-es szintet, vagyis a 12 százalékot. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg az Egyesült Államokban is.
erről a Washington Post közölt infografikákat. Az EU területének 42 százalékát takarja ma erdő.
Így zöldül vissza Európa egy évszázada
Gazdasági fejlődés = kevesebb erdőirtás
Hogy mi ennek a magyarázata? A közgazdaságtanban ismeretes a „környezeti Kuznets-görbe” nevű, sokat vitatott hipotézis, miszerint a gazdasági fejlődés eleinte a környezet pusztítását hozza magával, egy bizonyos fejlettségi szintet elérve – az urbanizáció, a mezőgazdaság háttérbe szorulása és egyébek faktorok nyomán – viszont megfordul ez a folyamat.
Ez az átmenet pedig az erdők esetében is megmutatkozik: egy kutatás szerint azokban az országokban, ahol az egy főre eső GDP elérte a 4600 dollárt – és ezek közé tartozik már Banglades, Vietnam vagy India is –,
A Helsinki Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a magasabb nemzeti bevétellel bíró országokban 1990 és 2015 között 0,5-1,31 százalékkal nőtt az erdőtakaró.
Ebből persze még nem szabad túl messzemenő következtetéseket levonni a világszintű visszaerdősödést illetően, hiszen az sok más – politikai-gazdasági – tényezőtől is függ, de a trend biztató.
Erdősültség Magyarországon
És a magyar helyzet?
Hazánk erdőterülete a közhiedelemmel ellentétben folyamatosan növekszik, miközben egyre több helyen foglalkoznak a szakemberek az örökerdő-gazdálkodással is. A faállománnyal borított erdőterület 2017-ben 1 869 200 hektár volt
Erdősültség tekintetében hazánk elmarad a 41,7 százalékos uniós átlagtól, az Eurostat szerint
ezzel az adattal az Egyesült Királyság és Belgium között helyezkedünk el.
Hozzá kell tenni: természetes, hogy a magyar erdőterület nagysága nem vetekedhet az északi országok végtelen tajgaerdőségeivel, ahogy a hegyvidéki országok logikusan nagyobb erdős felületeivel sem – és még ki sem tértünk arra, hogy mégis csak közel 10 millió embernek kell elférnie 93 ezer négyzetkilométeren, s egyébként Európa legjobb, s ezért nyilván megművelhető és megművelendő termőterületei közé tartoznak Kis-Magyarország földjei.
Szégyenkezni így sincs okunk: Trianon óta,
A Trianon utáni Magyarországon megmaradt nagyjából 10 százaléknyi erdőterületet azóta jóval 20 százalék fölé tornászták, az erdőterület lassan, de biztosan növekszik, a cél a 27 százalék elérése.
Nagy István agrárminiszter augusztusban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány hazánk eddigi legnagyobb erdőtelepítési programját indítja el: kétszeresére emelik az erdőtelepítésre adható támogatások összegét.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
Olyan helyen nőttem fel, ahová mások nyaralni járnak. Minden egyben megvolt ott, víz, erdő, hegyek. Nem nagyon volt miért elkívánkozni onnan.
A szárazság miatt most le kell mondanunk valamiről.
Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.