a kereszt egyedisége, hogy egy Kalasnyikov-golyó ütötte lyuk található rajta,
ami talán szemléltetőbb példát ad a magyarság és a kereszténység kapcsolatáról, mint bármi más. „A mi feladatunk volt megvédeni a kereszténységet a mongoloktól, törököktől, majd a náci-bolsevik neopogányságtól is. Épp ezért nekünk senki ne akarja megmondani nyugaton, hogy mi a valódi keresztényüldözés, mert nálunk még a szentek keresztjén is Kalasnyikov ütötte lyuk van” – jelentette ki Semjén Zsolt.
Két kérdéskört emelt ki: a keresztény szolidaritást és a migrációt, ami szerinte jelentős hatással van a modern kereszténységre, és gyakran feszültség is létrejöhet a kettő között. A migráció és a magyar gondolkozás logikai alapjának az 1541-es eseményeket hozta fel, amikor is a szultán Buda bevehetetlen várát csellel, beszivárgó, magukat turistáknak, járókelőknek beállító janicsárok beszivárgásával foglalta el. Az iszlámmal való több mint 150 éves kapcsolat a miniszterelnök-helyettes szerint megtanította a magyarokat arra, hogyan kell küzdeni keresztény identitásunkért. Kiemelte, hogy a magyar kormány gyakran kap üzenetet Vatikánból, amiben kérik őket a lepantói és a nándorfehérvári csaták visszafogottabb emlegetésére, mire ők mindig úgy válaszolnak, hogy „Lepantó és Nándorfehérvár is része a magyar identitásnak, ahol, ha nem lettek volna a kereszténység nevében megvívott győzedelmes csaták, ma Rómában is úgy bújhatnának meg vatikáni barátaink, mint ahogy Isztambulban a konstantinápolyiak” – jelentette ki Semjén Zsolt.
A migráció ügyében megállapította: fontos az állapotbeli kötelességeink megtartása, és koncentrikus körökként kell elképzelnünk a felelősségeinket. „Az elsődleges felelősség a család, a másodlagos a nemzet, illetve nép, és csak a harmadik az emberiség. Ezek összekeverése az isteni törvények összezagyválása” – állapította meg a miniszterelnök-helyettes. A helyes keresztény magatartásnak a migráció kezelésében Semjén Zsolt
nem a tömeges befogadást, hanem a segítségnyújtást tartja