A tiltás ellenére újabb NGO-hajó indult el az olasz partok felé

2019. szeptember 2. 11:24
Az olasz hatóságok akár le is foglalhatják a hajót, a kapitány ellen pedig büntetőeljárást indíthatnak.

A Mission Lifeline német nem kormányzati szervezet (NGO) Eleonore nevű hajója hétfőn elindult a szicíliai Pozzallo kikötője felé annak ellenére, hogy az olasz hatóságok megtiltották a kikötését. A hajó mintegy száz embert szállít, köztük harminc, szülői kíséret nélküli fiatalkorút. A hajó német kapitánya, Claus-Peter Reisch bejelentette, hogy a kikötési tiltás ellenére elindul Pozzallo felé, mivel a fedélzeten „vészhelyzet” alakult ki. 

A hat napja az olaszországi partok közelében várakozó Eleonore vasárnap viharba került, ami tovább nehezítette a fedélzeten tartózkodók helyzetét. Az Eleonore a líbiai partoknál egy süllyedő gumicsónakról vette fedélzetére a csoportot. A hajónak Málta és Olaszország sem engedélyezte a kikötést saját partjain: Matteo Salvini olasz belügyminiszter augusztus 27-én rendelkezett a civil hajó kitiltásáról, és ezt az olasz védelmi és közlekedési miniszter is jóváhagyta. A rendelkezés értelmében – a hatályos olasz törvények szerint – az olasz hatóságok a tengeri „határblokádot” megsértő hajót lefoglalják, és a kapitánnyal szemben büntetőeljárás indulhat. 

Ezzel egy időben a Mediterranea Saving Humans olasz szervezet Mare Jonio nevű hajója továbbra is Lampedusa szigeténél vesztegel a tengeren, miután nem kapott engedélyt a kikötésre. Újabb három embert vittek róla partra – egy nőt és két fiatalembert – meggyengült egészségi állapotuk miatt. A hajón 31 ember maradt az eredeti 98-ból, többségüket az olasz hatóságok már korábban partra engedték.

Az utóbbi órákban Lampedusa szigetére száz ember érkezett Marokkóból, ők egy deszkákból tákolt hajóval keltek át a tengeren az olasz partokig.

(képünk illusztráció)

(MTI)

Összesen 41 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az útnak indulók befizetik a pénzt, ezért beültetik őket egy csónakba, garantálva, hogy a megadott koordináták szerint hajó megy értük és felveszi őket. Ha ez az ígéret nem lenne, csak egy töredék vállalná az utat, ahol nyilván kevés esélyük lenne épségben elérni Olaszországot, vagy Máltát.

Az embercsempészet második szakaszában a hajóra felvéve elindulnak a zárt olasz és máltai kikötők felé és a felségvizek határán vesztegelve kivárják, amíg vészhelyzetre hivatkozva kérhetik a kikötés engedélyezését. Ez alatt az idő alatt elérhették volna a spanyol partokat is, ahol nincsenek zárva a kikötők, de hát pont az a lényeg, hogy nem oda akarnak menni.

A hajón lévő migránsok ezt persze nem tudják, mert ha tudnák, akkor azt követelnék, nekik mindegy hogy hol, de a pénzükért tegyék őket partra. Ezek után lehet, hogy színjáték a vízbe ugrás, lehet, hogy nem, de egy biztos: ezek a szerencsétlenek csak figurák a sakktáblán, kihasználják őket.

Nem.
Akik pénzelik őket, azok a sírásók.
Az NGO-s személyzet csak a pénzre hajt.

"Csak jőjenek, ha dürgésük leszen,
e bordélyba, hol szállásunk vagyon."
(Villonról meg a vastag Margotról szóló ballada)

Igen, ez a jó kérdés. De honnan veszik a nagy befogadóképességű gumicsónakokat, akár motorral együtt? És hogyan lehet az, hogy a nagy, nyílt vízen mindig megtalálják őket, mindig akkor kerülnek vízre, amikor ott van egy hajó, amelyik felveszi őket?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés