Nyolcvan éve tört ki a világháború – így reagált rá a magyar nyilvánosság

2019. szeptember 1. 7:01

Írta: Pap Lázár
„Elérkeztünk a háború és béke keresztútjára” – írta a Magyar Nemzet. Ma nyolcvan éve a danzigi Westerplattét ért német támadással kezdetét vette minden idők legpusztítóbb konfliktusa, a 2. világháború – de aznap ezt még alig sejthette valaki. Hogyan fogadta a magyar nyilvánosság a háború kitörését az első napokban? Ennek jártunk utána!

„A német kormány közzétette a német-lengyel ellentétek megoldására készített javaslatát – A javaslat tizenhat pontból áll és többek között Danzig azonnali átadását, valamint a lengyel korridoron népszavazás megejtését követeli – A pápa újból békére hívta fel az érdekelt hatalmakat” – olvasható a Pesti Hírlap címlapján 1939. szeptember 1-jén.

Ezen a napon tört ki az utána hat évig tartó második világháború, kezdetét vette a fegyveres harc – bár erről aznapra virradóra még nem sejtettek semmit sem a magyar lapok, sem a nagyvilág.

A feszültség már régóta jelen volt: Németország lengyel területek átadását, valamint népszavazás kiírását követelte a német kisebbség érdekeire hivatkozva. Nagy-Britannia és Franciaország nem akarta, hogy Lengyelország is Csehszlovákia sorsára jusson,

a lengyelek pedig ebben bízva nem engedtek az amúgy is radikális német követeléseknek.

1939. augusztus 31-én német ügynökök lengyel milicistának öltözve megtámadták a gleiwitzi rádióállomást, majd németellenes propagandát sugároztak a környéken. Ez szolgáltatta a casus bellit a háború megindításához, amely Lengyelország lerohanásával vette kezdetét.

(Alfred Naujocks)

A gleiwitzi akcióról a nürnbergi perek során derült ki az igazság Alfred Naujocks SS-ügynök vallomásaiból. Elmondása szerint a dachaui koncentrációs táborból elhoztak néhány foglyot, illetve letartóztatták Franciszek Honiokot, aki egy ismert sziléziai lengyel aktivista volt, majd szabotőrnek öltöztetve meggyilkolták őket, és mintha az akció közben haltak volna meg, a helyszínen hagyták a holttestüket.

A gleiwitzi esetről a Magyar Nemzet is beszámolt, de csak a német hatóságok információi álltak rendelkezésükre, amelyek alapján távolságtartóan számoltak be az ügyről „Német jelentés a csütörtök esti lengyel támadásról Gleiwitz ellen” címmel. A továbbiakban 

úgy fogalmaztak: „Egymást vádolják a támadással” a felek. 

A Magyar Nemzet a korban jobboldali és náciellenes lapnak számított, a német befolyás ellen felszólalók legfontosabb fóruma volt, de sokszínű szellemiséget képviselt.

A visszafogottabb közlésekkel szemben az Est nevű bulvárlap címlapon hozta le, hogy „A lengyelek az éjjel betörtek német földre – A német hadsereg osztagai fegyverrel válaszoltak a támadásra – Varsói jelentés lengyel városok bombázásáról”.

A Magyar Nemzet szeptember 1-én közölte, hogy „Lipszki lengyel nagykövet felkereste Ribbentropot”, a cikkben még mindig a kételkedés hangja szólal meg, de egyértelműen érzékelték, hogy válaszúthoz érkeztek. „Annyiszor hittük már, hogy a válság elérkezett a döntő fordulóhoz, hogy vonakodva írjuk le ismét ezt a mondatot. Most azonban inkább, mint eddig bármikor, valóban úgy látszik, hogy elérkeztünk a háború és béke keresztútjára” – írják. Szeptember 2-án az újságok már tudatában voltak, hogy Németország megindította a támadást Lengyelország ellen.

(Magyar Nemzet, 1939. szeptember 2.)

Teleki Pál közleményét is megjelentették lapok, amelyben a miniszterelnök kihirdette a kormány rendeleteit. A béke és a nyugalom megőrzésének érdekében

korlátozták a gyülekezési szabadságot, az egyesülési jogot, illetve a sajtószabadságot is.

A miniszterelnök a közlemény végén jelezte, hogy „ezeket a rendeleteket szükség szerint más kormányrendeletek is fogják követni”.

A kivételes állapot miatt a sajtócenzúra mellett a lapok terjedelmét is csökkenteni kellett. A vezetés feltehetően tanult az első világháború alatti papírhiány esetéből, így ezt már korán próbálták megelőzni. Ezen kívül sajtóellenőrző hivatalt állítottak fel a külföldi sajtótermékek vizsgálatára.

1939 decemberében Teleki enyhített a cenzúrán: a szerkesztő és a kiadó eldönthette, hogy bemutatja-e lapjának cikkeit a cenzúrahatóságnak. Ez mind Németország, mind a nyilasok nemtetszését kiváltotta, pedig a magyar hatóságok ügyeltek arra, hogy a baloldali sajtónak ne legyen túlzottan nagy mozgástere. A cenzúra végül 1940 augusztus végétől kezdve minden lapra kiterjedt.

(Pesti Hírlap, 1939. szeptember 2.)

A franciák és az angolok a béke megteremtésére tett utolsó kísérletként 24 órás ultimátumot adtak Hitlernek, hogy szüntesse be a támadást Lengyelország ellen.

A magyar újságok

a Führer rendkívüli birodalmi gyűlésen elmondott beszédéről is tudósítottak.

Az olvasók minden külpolitikai fejleményről első kézből értesülhettek. „Mint nemzeti szocialista és mint német katona veszem fel a harcot. Egész életem nem volt más, mint harc népemért s annak feltámadásáért. Egy szót nem ismerünk, és ez a szó: meghódolás” – idézte a Magyar Nemzet a német kancellárt.

(Adolf Hitler üdvözli a Wehrmacht masírozó csapatait Varsóban, 1939. október 5.)

A Magyarság nevű lap, amely a szélsőséges magyar nacionalizmus szószólója, illetve a nyilasok szócsöve volt, inkább Hitler alapvetően békés szándékát és „kényszerhelyzetét”, próbálta kiemelni.

Szeptember 1-én is „Hitler 16 békepontja”-ként hivatkoztak a németek ultimátumára a lengyelek felé. A „Vezér” beszédéből is a békevágyat emelték ki: „Megkíséreltük a danzigi probléma békés megoldását”, illetve „Utolsó kísérletként elfogadtam az angol közvetítést, de az nem vezetett sikerre” – idézték.

A későbbiekben is előszeretettel cikkeztek a német katonai sikerekről, amelyek valósak voltak, de érezhetően lelkesebben fogadták, mint a mérsékeltebb hazai orgánumok.

(A Magyarság címlapja, 1939. szeptember 1.)

Az ultimátumot Hitler nem fogadta el, így szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország is hadat üzent a Harmadik Birodalomnak, a 3-i magyar lapszámok viszont

még Mussolini béketeremtő szándékáról cikkeztek.

A béketeremtő duce képe talán nem véletlenül nem maradt meg az utókor emlékezetében, ugyanis a németek franciák elleni sikereit látva 1940 júniusában Olaszország belépett a háborúba.

(Pesti Hírlap, 1939. szeptember 3.)

Ezek után kezdetét vette az úgynevezett „furcsa háború”, amelyben a felek ugyan hadban álltak egymással, de komoly harci események nem történtek. A britek és a franciák is védelemre rendezkedtek be, a németek pedig még csak készültek a Belgiumon és Hollandián keresztül történő támadásra.

Az Ujság című lap szeptember 5-én számolt be a hadüzenetekről és egy részletes összefoglalót is adott az addig történtekről.

(Ujság, 1939. szeptember 5.)

Magyarország ekkor még csak kívülről figyelte az eseményeket.

Szeptember 17-én aztán a Szovjetunió is elindította a támadást Lengyelország ellen, aminek következtében lengyel menekültek ezrei indultak meg a magyar határ felé.

Ekkor került kapcsolatba az ország először az új háborúval. A hadba lépést egészen 1941. június 27-ig sikerült elodázni. Az addig és az azután történtek pedig már: történelem.

Összesen 211 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az I. világháború megtervezett volt, a tervezés középpontja és célja: a zsidó állam létrehozása.
A II. világháborút, ha lehet, még inkább előre eltervezés hozta létre, célja: megszilárdítani a zsidó államot, és ezzel egy időben a Wall Street Rothschild-dominanciáját.
Old Newspaper Read's Six million Jews Died in 1915 1938 Before Hitler was in power. - YouTube.html
A III. világháború, eleinte rejtettem, de mára nyilvánvalóan a szemünk előtt folyik, a cél kettős: a Rothschild Company rombolásának elfedése és uralmának fenntartása, ezzel egy időben a világcsőd okainak rátolása azokra, akik nem vettek részt a rombolás megszervezésében.
A Rothschild Company=a Bilderberg fémjelezte ultragazdagok kasztjával.
A világcsőd= az emberiség erkölcsi, etikai, morális lejtmenetével, a Föld biológiai organizációjának teljes szétesésével.
Ezek okozója: a profitmaximalizáció, amely a Rothschild-médiatematizáció és médianarratíva hatásával kiegészülve a világ globális megsemmisülését generálja és VITELEZI KI, mert ezek az uralkodó erők NEM NORMÁLIS MÓDON ÉLIK A FÖLDI ÉLETET.

1. Csak rasszista állítja, hogy a világháború, már korábban, nem Ázsiában tört ki.
2. Világháború csak akkor lesz helyi háborúból, ha eszkalálják. Mert ha nem eszkalálják, akkor marad lokális háború, mint annyi ezer a történelem során.
3. Világháború csak világhatalmak csatlakozásával lehetséges, amelyek közé sem Németország sem Lengyelország nem volt sorolható.

Ott van az írásban.

Nem ezek a központi kérdések, amikről itt megy a disputa, hanem:
Hogyan lehetséges, hogy mindkét háborúban a legnagyobb győzelmet olyan erő szerezte meg a maga számára,
amely NEM VOLT HADVISELŐ FÉL?
...
És most, ma, ama III.-ban kik növelik napról napra a befolyásukat, hatalmukat, melyik az a törvény, amely egy egyszerű TAGADÁST büntetéssel sújt?
...
Amíg ezekről megy a vita, ki kezdte, ki lőtte ki az első töltényt, addig a lényeg marad rejtett:
Kik gyártatták le a töltényeket, kik kölcsönözték a pénzt az USA-brit hajókaravánok biztosítására, végül, kik vették át a világhatalmat a háború végén?

Ez maga a valóság.
A Hitlerek, Sztálinok nagy hatású embereknek tűnnek, pedig a Baruch-ok FED sakktábláján csak kis gyalogok voltak.
Amik pontosan azt lépték, amire rákényszerítették őket.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 1. 12:27

Kis hülye, azt hiszed, ha felcseréled a balos cipődet a jobbossal, attól vagy valaki...

Semmiféle orosz rulett nem volt.
Az anyagi, természeti források közötti hatalmas különbség döntött, és az emberfölényről még nem is beszéltem.
Mellesleg: Horthy világosan elmondta Hitlernek, még a békeidőben: Ne viseljen háborút az angolszászokkal szemben, mert a tengereket ők ellenőrzik.
És azoké a győzelem, akik a tengereket, óceánokat ellenőrzik.
A Harmadik Birodalom vereségével kapcsolatban egyetlen kérdőjel volt csupán: Mikor?

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 1. 12:29

Természetesen címszavakat írtam, hasonlítható egy hajótest bordáihoz.

Nagy szerencse, hogy így átlátsz a szitán. Mi segített ebben?

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 1. 15:12

Volt egy másik kérdés is: összeomlik-e a sztálini rezsim. Hajszálon múlt. Konkrétan Hitler fajelméletén. Rendben, a világot nem tudta volna meghódítani, de az nagyonis benne volt a pakliban, hogy ő építsen atombombát.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 1. 15:28

Ha komolyan kérdezed, komolyan válaszolok, nem kell hozzá különösebb képesség.
Csak egyvalami, illetve kettő:
Összerakni a TÉNYEKET, időrendi SORRENDBEN.
No és a harmadik: a Talmud, amely nem más, mint az örökös háborúviselés doktrínája a nem zsidók ellen, különös tekintettel a leginkább Talmud-ellenérdekeltekre...
Ebből már csak végletes következtetést kell levonni, mint a Rothschildok tették, teszik és kész a megfejtés.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 1. 21:09

Igen, rengeteg a ha...
De egy dolog sohasem változik: pénzzel a legjobb felderítők is megvehetők, a legtitkosabb infók is megszerezhetők...
És kettő: mindennek van egy átfutási ideje.
Ez pontosan elég arra, hogy az infókat be lehessen gyűjteni és ezzel egy időben az ellenlépéseket megfelelően végrehajtani.
Pl.: Hitlerrel - nem véletlenül - megépíttettek számos projektet, amely vakvágány volt, viszont elvitte a forrást a sokkal veszélyesebb, használhatóbb háborús fegyverek fejlesztésétől, de ebbe most nem akarok belemenni mert ezek hátteréről kevés infóm van.
Azt elismerem: rendkívül kiélezett játszma volt, de az USA olyan messze volt a pusztítástól, hogy 2-3 német-orosz háborút is simán átélt volna, ha erre sor kerül.
Sőt, 2-3 D-nap kudarcot is: addig folytatták volna a partraszállást, akár egy időben több helyszínnel, míg megtörténik az áttörés...

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 1. 21:13

A gyakorlatban a háború felelőssége azé, aki kilép a "humánus" keretekből, és pl. elkezdi a polgári lakosság - London, Coventry - bombázását.
Tehát nyilvánvaló, hogy Hitler viselt háborút Anglia ellen és nem fordítva, bár az angolok - Churchill és köre, ill. futtatói, igen a Rothschildok - semmit sem vártak jobban, mint egy háborút Hitler ellen.
Hogy ki adta ezt az eszement ötletet Hitlernek, - hiszen városi civil lakosság legyilkolásával SEMMIT sem nyerhetett, viszont erkölcsileg MINDENT elveszített - az rejtély, mindenesetre az angolok harci kedvét, elszántságát és elkötelezettségét semmivel nem lehetett volna jobban fellobbantani, mint ezzel.

Kösz az infót, ... számomra új, és nem újszülöttként: megdöbbentő, de teljesen logikus.

Pontosan.
A Kis-Antant országok a cionista tervekben a hasznos erő közé lettek besorolva.
Innentől kezdve tehettek bármit, a megítélésük nem változott.
Nem is változhatott, mert stratégiai szempontból az ő létrehozásuk egybevágott a zsidó állam létrehozásának pszichológiai hátterével, függetlenül attól, hogy a kettő között óriási történelmi, történeti és mentalitásbeli különbség állt, áll fenn.
De ezek: barátok, mert hasonló fialásból - Balfour, Párizsi-Trianoni "békeszerződések" - származnak.

Halifax - legrosszabb esetben, ha hatalomban marad - pár héten belül sajnálatos szívrohamot kap.
Arról sincs adat, kik küldték a kétes hírű, de nagy tehetségű Wallis Simpson férjes asszonyt a Hitler-szimpatizáns VIII. Eduárd ágyába, aminek a vége a lemondatása lett.

Magad jelzed, hogy a világháborúvá eszkalálást az angol világbirodalom (és a francia világbirodalom) hadüzete már teljesítette. Az USA-ra ehhez nem volt szükség.

Kellett, mert a németországi zsidók csak egy tizede volt hajlandó alijázni a Cionista-Fasiszta egyezmény alapján:
“A Hitler-rendszer első hónapjai során a cionista mozgalom vezetői egy ellentmondásos paktumot kötöttek a Harmadik Birodalommal. Ennek különböző részletei szerint mintegy 60,000 zsidó és 100 millió amerikai dollár került átszállításra Zsidó Palesztínába. (Az összeg 2009-es megfelelője közel 1.7 milliárd dollár.)
Ellenértékként a cionisták megállították azt a világot átfogó náciellenes bojkottot, amely azzal fenyegetett, hogy megbuktatja Hitlert hatalmának első évében. Végtére is a „Transfer Agreement” életeket védett, vagyonokat mentett és megalapozta a későbbi zsidó állam infrastruktúráját.”

Írja a szerző, Edwin Black, a The Transfer Agreement című könyve 2009-es kiadásának előszavában.

Miközben a demokratikus brit gyarmatbirodalom és a demokratikus francia gyarmatbirodalom kimondottan a népek és nemzetek önrendelkezési jogáért harcolt az első világháborúban.

"Júdea hadat üzen Németországnak (Judea Declares War on Germany) felirattal harangozta be a Daily Express nevű brit újság címlapja az 1933. március 24-ei számában azt a cikket, amely egy Németország elleni bojkottról ad hírt.[1]"

Nem kellett már a new yorki rabbiknak semmiféle utasítást adni. Megvolt a megfelelő ember a megfelelő helyen, ez Hitler, aki a cionisták leghasznosabb idiótája volt.
Ott volt már Hitler mellett Theo Morell is, háziorvosként, aki 28 féle droggalmixszel "gyógyította" a Vezért a helyes döntések meghozatalára. Olyannyira, hogy a háború kezdetétől fogva a vezér csak és kizárólag irracionális döntéseket hozott minden stratégiai és taktikai kérdésben, egytől egyig.. (A háború után két évvel ez a Morell dr. túlhizlalás következtében, őrizetben, elhunyt.) Addig is hallgatott, mint a sír.

Lehet, hogy kis részleteiben nem ismerem a történteket, de:
"Mikor jönnek már? Mikor jönnek már?"
Jöjjenek már - ez volt a cél, Szarajevótól, Londonon át, Pearl Harbourig, Tonkini-öbölig, Szaddamig, Kadhafiig, migránsáradatos Sorosig ecetera...

Ha már a cím: Emberfüst, akkor ne haragudj, de... komolytalan.

Hazudsz, innen kezdve hiteltelen vagy:
Churchill egy - kétségtelenül provokatív Berlin elleni támadással - csak VÁLASZOLT!
"Annak ellenére, hogy az angliai csatát a Kriegsmarine vezetői közül többen – például Karl Dönitz és maga Raeder is – ellenezték, a Göring vezette Luftwaffe már a Seelöwe hadművelet kidolgozása előtt, július 10-én csatát kezdeményezett a La Manche-csatorna felett. Az első ütközeteket a két birodalom még a tenger felett vívta meg, ennek során pedig a német Junkers Ju 87-es bombázók, ismertebb nevükön a „Stukák” akkora veszteségeket okoztak a brit flottának, hogy az Admiralitás hamarosan leállította a csatorna forgalmát. A Royal Air Force defenzívába szorult, a német Messerschmidtek és a brit Spitfire vadászgépek pedig hamarosan London és a többi brit nagyváros egén ütköztek meg; a hiedelemmel ellentétben ekkor a németeknek még nem állt szándékában a civil lakosság bombázása, sőt,

Hitler augusztus elején éppen olyan direktívát adott ki, mely határozottan óvta tábornokait a polgári célpontok támadásától.

A Luftwaffe legfőbb célja a radarok kiiktatása, és a Royal Air Force térdre kényszerítése volt, a támadások pedig olyannyira sikeresnek bizonyultak, hogy a brit légvédelem augusztus végére a kapituláció szélére sodródott. A német gépek 1940 nyarán sorra lebombázták a repülőtereket, a tehetséges pilóták egyre fogytak, a gépek felszerelése és ellátása pedig a mostoha körülmények miatt mind nehezebbé vált. A katonai bázisok támadása közben ugyanakkor a németek – többnyire tévedésből, vagy pedig a vadászrepülők pontatlanságából eredően – polgári célpontokat is eltaláltak;

augusztus 23-án az egyik pilóta – véletlenül – a londoni Harrow lakónegyed felett oldotta ki bombáit, mire a britek éjszakai légitámadást hajtottak végre Berlin ellen.

Hitlert olyannyira felbőszítette a bombázás, hogy szeptember elején visszavonta augusztus 1-jén kiadott direktíváját, és e hónap 4-én a nyilvánosan megfenyegette Churchilléket, hogy Anglia nagyvárosait leradírozza a föld színéről. Három nappal később aztán a Luftwaffe gépei megindultak Anglia ellen, és a terrorbombázás első napján összesen 337 tonna robbanóanyagot dobtak le Londonra. A szeptember 7-én este bevezetett szükségállapottal kezdetét vette a „Blitz” néven elhíresült légiháború, mely szinte valamennyi brit nagyvárost romba döntötte, és több mint 40 000 civil áldozatot követelt; Hitler ugyanakkor mégsem érte el célját, mivel Churchill híres szónoklatai és az angol polgárok felháborodása miatt a megegyezés lehetősége végleg elveszett, a „dekadensnek” tartott britek pedig rendkívül kitartónak bizonyultak.

Hosszú távon a stratégiaváltás éppen hogy kedvezőtlen eredményeket hozott a németek számára, mivel a civil célpontok elleni légitámadásokkal megszűnt a Royal Air Force-ra gyakorolt nyomás, így a brit légierőnek lehetősége nyílt az erőgyűjtésre."
Beugratta Churchill Hitlert, aki beugrott.
És igenis Hitler kezdte rendszer szinten a civil lakosság terrorbombázását.

Egy kis olvasnivaló:
https://nationalvanguard.org/2018/06/did-hitler-try-to-make-peace-with-churchill-several-times/

Meg egy másik:
https://en.wikipedia.org/wiki/Churchill,_Hitler_and_the_Unnecessary_War

Nem érted, mekkora bődületes hiba volt addig békés civilek életét fenyegetni, kioltani. Csodálkozom ezen.
És ezen semmit nem nyert, ellenkezőleg, ebben csak vesztes lehetett, mint "a Kriegsmarine vezetői közül többen – például Karl Dönitz és maga Raeder is – ellenezték,"
Így ment ez a háborús összeomlásig, végig: racionális tábornoki alapigazságokra irracionális őrvezetői főparancsnoki döntés.

Mindez London és Coventry nélkül nehezen lett volna kivitelezhető.
Már a bombázások, Drezda, Hamburg...
Az óriás krematórium, az, ami így is, úgy is "megvalósult" volna..., mert nagyjából már akkor megvalósult, amikor a németek még nem is tudtak róla:
https://www.youtube.com/watch?v=m6y7hHM0gIo
Old Newspaper Read's Six million Jews Died in 1915 1938 Before Hitler was in power

A Talmud az egy több kötetes héber nyelvű munka. Hogyan volt módod átfogóan megismerni?

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 1. 21:33

Amerika meghódítására tényleg nem mondanám, hogy "benne volt a pakliban", de azt egyre inkább csak történelmi esetlegességnek látom, hogy Hitlerrel vagy Sztálinnal állt-e be az amerikaiak hidegháborúja.

Egyáltalán nem tartom őrültnek azokat a pl. magyar politikusokat, akik európai szinten Hitler győzelmére tettek.

Értem, hogy világszinten a szövetségeseknek sokkal több tartalékuk volt, de komoly gyönge pontjaik is. Mindenekelőtt a sztálini rezsim.

A Talmud lényege:
- útmutatás a mindennapi élethez, az egyén személyiségjegyeinek fejlesztésére, javítására
- útmutatás a nem felebarátokkal - értsd: nem zsidókkal szembeni - magatartásra, eljárási rendre
De ha többet akarsz megtudni már ne nálam érdeklődj.
A sztálini rezsim nem a szövetségesek gyenge pontja volt.
Az a hatalom Európa destabilizálásának volt az első számú jelképe, és a háborús pszichózis generátora.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 1. 23:18

Hogyhogy ne nálad érdeklődjek? Hát te értetted meg a Talmudból az európai történelem lényegét!

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 2. 4:55

Most, hogy érvekkel megcáfoltál, újra kell gondolnom önmagam...

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 2. 6:27

Ha a zsidó államot békén hagyják, az arabok szabad utat kapnak Európába.
Sorosék a migránsprojektet ennek fejében kapták meg.

Értem, nem vagyok vitaképes, mert Londont és Coventryt Nagy-Britanniához sorolom.
Te viszont vitaképes vagy, mert az 1944-45-ös német városok elleni terrorbombázást 1941-42-re állítod.
Nem vagy te idiot?

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 2. 9:09

Nem lenne baj, ha újragondolnád, hogy jó hivatkozási alap-e egy olyan könyvgyűjtemény, amelyet nem tudsz elolvasni, és jellemzően azok sem, akikkel csevegsz róla. Igazából a rabbinkus zsidóságnak is csak egy erős kisebbsége.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 2. 9:07

El tudod olvasni.
Én magam kb. 5-6 alkalommal olvasgattam, találomra, szúrópróbaszerűen.
Ennyi éppen elég volt.
Törvénygyűjtemény és életmód-tanácsadás, a személyközi kapcsolatokra, de inkább parancs.
Amit igen könnyű kiterjeszteni az interperszonalitáson túl, globális mértékben, mint teszi a Rothschild Co.
Ez utóbbi minden esetben a NEM TERMELŐ világ gazdagjait jelenti, de mindig túl hosszadalmas lenne így írni.
A R Company sokkal lényegretörőbb, és a Talmud félremagyarázásáról szól, mint fentebb írtam, amennyiben a zsidóknak a nem zsidókkal szembeni magatartását közösségi szintre terjeszti ki.
Ennyi a megfejtés.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 2. 10:01

Nicsak, van itt három másik, aki szerint London és Coventry: az Germany.
Ezért nem lesz a végső győzelem a tiétek, mert a hazugság fiai vagytok, mint az apátok.

Akkor biztos nem probléma hivatkozásokkal ellátott idézetekkel jelezni, hogy mire gondolsz.

Ha nem haragszol, a Talmud legalább egy kinyomtatott könyv a való világban de te meg persze én csak saját nevünket tudatos döntéssel nem vállaló nickek vagyunk.

Ha legközelebb valakinek be kell mutatnom, hogy a II. világháborút a zsidó világösszeesküvés robbantotta ki, azt mégsem mondhatom, hogy ezt én OberEnnsinnen nicktől tudom...

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 2. 10:18

Ez igaz, de én nem is ezért vagyok itt.
Csak azért, hogy elmondjam, szerintem: mi az igazság.
És amit mondok, az a lehető legközelebb jár az igazsághoz, ezt rajtam kívül egyre többen látják, akik hasonló hangnemben, sértő szándék nélkül, csupán a tényekre alapoznak.
Tedd ezt te is és mindenki, vagdalkozás nélkül.
No, de ha már ennyit bajlódtunk egymással, ne menj üres kézzel:
"A Talmudi törvények teljes szövege, Maimonidész Misnah Torája -- nemcsak hogy bővelkedik durva támadásokban a gójok ellen, hanem közvetlen támadásokban is a kereszténység és Jézus ellen (akinek a nevéhez az író ájtatosan hozzáadja: A gonosz neve pusztuljon.)- Dr. Israel Shahak Zsidó történet, zsidó vallás, 21. oldal."
"Gójok becsapása OK.
Sanhedrin 57a. Egy zsidó nem köteles egy gój ("Cuthean") munkáját megfizetni.

A zsidók lophatnak nemzsidóktól.
Baba Mezia 24a .

A zsidók kirabolhatnak és megölhetnek nemzsidókat. Sanhedrin 76a.
Baba Kamma 37b A gójokat törvény nem védi és Isten a pénzüket "Izraelnek szánta".

A zsidók hazudhatnak nemzsidóknak.
Baba Kamma 113a Zsidók hazudhatnak ("csalhatnak") hogy egy gójt rászedjenek.

A nemzsidó gyermekek nem emberek
Yebamoth 98a.

Szűz Mária elleni sértések.
Sanhedrin 106a.

Káröröm, mert Krisztus fiatalon halt meg. Sanhedrin 106

Jézus a Talmudban:
Borzalmas Istenkáromlás Jézus Krisztus ellen. Gittin 57a Azt állítja, hogy Jézus a pokolban van és forró ürülékben főzik. Sanhedrin 43a. Azt mondja, hogy Jezust (Yeshu és Soncino lábjegyzetében a "Názáreti") azért végezték ki mert boszorkány volt.

Jézus nevének a héber formája - Yeshu- úgy volt értelmezve, mint a gonosz szóval egyjelentésű szó. 'neve és emléke tűnjön el', amely az gyalázkodásnak egy különös formája. Valójában az anticionista ortodox zsidók úgy emlegetik Herzlt, mint 'Herzl Jézus', és találtam olyan vallásos cionista írásokat, amelyek olyan kifejezéseket írnak le mint 'Nasszer Jézus' vagy 'Arafat Jézus' . Dr. Israel Shahak Zsidó történet, zsidó vallás, 98-98 és 118. oldal.

A Talmud támadja a keresztényeket és a keresztény könyveket. Rosh Hashanah 17a Keresztények és mások, akik elutasítják a Talmudot, a pokolba kerülnek és örökké ott bünhődnek.
Sanhedrin 90a. Akik az Új Testamentumot olvassák ("nem elismert könyveket"), azok a világon sehova sem mehetnek.
Shabbath 116a. A zsidóknak el kell a keresztények könyveit pusztítani (azaz az Új Testamentumot). Dr. Israel Shahak a Héber egyetemről azt jelenti, hogy Izraeliek 1980 március 23-án az elfoglalt Palesztínában Új Testamentumok százait égették el.

A Talmud beteg és őrült tanításai. "
Folytassam?

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 2. 10:23

Ne folytasd, egy héber bötűt sem látok, így arra kell gondoljak, hogy egy bizonytalan hitelességű fordítást használsz, amit nota bene nem neveztél meg.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 2. 10:25
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 2. 10:27

Győztél, ott a pont.
Legyél boldog, élj soká, de ne kerülj odaát egy fedél alá a R. Companyval...

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 2. 10:29

Bizonyára azért hemzseg a média a hiteles fordításokkal, mert SEMMIT NEM TARTANAK BELŐLE TITKOLNI VALÓNAK, SEMMI MIATT NEM SZÉGYENKEZNEK.
Ezért van tele hiteles Talmudokkal a világ összes sajtó- és könyvterméke...
Megint győztél, jó napod van, de itt most befejezem, minden jót, jobbat, mint tegnap, és holnap jobbat, mint ma...

Valamiért azt gondolom, hogy nem sikerült megváltoztatnom a gondolkodásodat arról, hogy mi számít hiteles forrásnak... Kár, de végülis a te dolgod...

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 2. 11:11

Elmondom neked, mi számít hiteles fordításnak.
Az számít a talmud hiteles fordításának, amit soha senki sehol nem látott.
A többi, ami fellelhető, az mind hamis...
Most megnevettettél, kösz...

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 2. 12:29

Mondjuk egy bilingvis kiadás, az már egész jó. Különösen ha a kiadót is megnevezed és oldalszámot is teszel az idézeted mellé. Sajnos teljes fordítás bilingvis kiadással csak angol, francia és német nyelven érhető el.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 2. 15:58

A goj: buta, lásd:
Egy kezdő vagy középhaladó tanuló csakis egy hozzáértő rabbi segítségével indulhat neki felfedezni a Talmud vitáit és döntvényeit.

A goj hozzá nem értő, lásd:
A szószerinti Talmud-fordítás teljes mértékben kezelhetetlen és érthetetlen, éppen ezért mindenképp szükséges volt a szöveg kiegészítése, és szómagyarázatok mellékelése, hogy a hozzá nem értő, ám érdeklődő ember is felfogja.

A goj nem barátja az egyszerű, világos beszédnek, ezért:
számára 72 kötet összeszerkesztésére van szükség, ami az eredeti arámi/héber kiadásban „mindösszesen” húsz kötet volt.

Következtetés:
Fentiek fényében megérthető és megértendő, hogy például a Luzsényszky Alfonz-féle 1911-es Talmud-fordítást, amely kizárólag magyar nyelven olvasható, jelentéktelensége miatt egyáltalán nem tartják számon a nemzetközi szakirodalomban, sem mint Talmud fordítást, sem mint hamisítást.
Elérkeztünk a legfontosabb ómenhez: a "nemzetközi szakirodalomhoz". Ez az a felsőbbrendű "black gentry" zsibongóhad, amely 6 millióval indult, már az 1910-es években, valóságos próféták lehettek, nyilván, majd mára leadta mennyire is? 1, 2 millióra, pedig a 6 millió cáfolatáért börtönökben is ültek, a nemzetközi szakirodalom jóvoltából, nemdebár, annyira hiteles a "nemzetközi szakirodalom"...
Ez ugyanaz a belterjes társaság nemzetközileg, mint volt a Heller-, Vajda-féle világhírű magyar filozófusok csapata...
Azért ennyit Luzsényszky is ér.
De valószínű, többet, sokkal többet.
Egyre mélyebbre ásod magad, de legyen az öröm a tied...
Mindenesetre, ahányszor megszólalsz, egyre mélyebben igazolod a Talmud zsidó-goj ítéletét, ami nem az én problémám, szerencsére.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 2. 17:04

Mindenesetre egy könyv, ami egészében elérhető angol, német és francia nyelven, nem tűnik szigorúan eltitkolt iratnak. Ezeket a nyelveket kicsit többen beszélik, mint a magyart.

De hogy 20 kötetnyi alápontozatlan héber szövegnek nekiugorjak, éspedig tapasztalt rabbi segítsége nélkül, ahhoz valóban butának érzem magam. Jó, persze ha ebből megérthetem a világháborút, az kecsegtető, de Neked úgy tűnik, héber nyelvismeret nélkül is sikerült, akkor meg minek strapáljam magam?

Luzsényszkynek vajon hogyan sikerült?

Káldi-Neovulgáta Evangélium Máté szerint 5. fejezet
37Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.
A héber nyelvismeret irreleváns, a te beszéded szintén.
Ezen az alapon Shakespeare-től Diderot-ig, Ciceróig estébé csak akkor szerezhetünk tudást, ha megtanuljuk az óangolt, frankot, latint, és az ógörög, meg még vagy száz nyelv szintén elengedhetetlen.
Nem vagy te idiot?

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 2. 20:47

Esetleg próbáld meg átelmélkedni, mi lehet az oka annak, hogy nem teljesen szükséges az óangol stb. nyelvtudás ezekhez a művekhez?

Segítek: lefordították őket. Továbbá olyan emberek, akik viszont tudnak óangolul, stb. referálják, hogy a fordítások lényegileg rendben vannak, bár biztos nem véletlen, hogy emberek újra meg újra nekiugranak a fordításnak.

A Talmudot viszont egészében nem fordították le magyarra, s ez a bökkenő.

Ha pl. Aranyszájú Szent Jánossal akarsz ismerkedni, akkor is csak egészen kezdeti fázisban elég a magyar nyelv, mert alig néhány szövege van meg magyarul. Utána bezony ógörög kell, bár a francia nem rossz köztes megoldás, francia fordítások ui. vannak. Ha pedig a Popol Wuh-ra vagy kíváncsi, akkor bezony a maya nyelvismeret elengedhetetlen. Vannak ilyen szívások az életben.

Másrészt Luzsénszky részleges fordítása ellen, mint hamisítás ellen tiltakoznak olyan emberek, akik tudnak héberül. Az, hogy az egy Luzsénszkynek hiszek, vagy minden héberül tudónak, aki szerint egy ócska hamisító, az olyasfajta kérdés, mint hogy hányan jönnek szembe az autópályán.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. szeptember 3. 6:35

Már a hitnél tartasz?
Azt akarod mondani, a 22. oldalt elhiszed, és ugyanígy elhiszed a 4666-osat szintén, bár a kettő kizárja egymást.
Te dolgod, nem az enyém.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. szeptember 3. 9:56

Csak azt mondom, hogy vannak jó fordítások és rossz fordítások, sőt kifejezett fordítói hamisítások is akadnak. Nem csak a Talmud esetében, pl. Wodehouse könyvei közül is útálok néhányat, amit egy béna balfasz fordított.

Ami azt illeti, ellentétes jelenségeket is szoktak mondani, pl. meg szokták említeni, hogy a Frédi-Béni esetében Romhányi alkotott egy zseniális magyar szöveget egy elég béna angol eredetiből.

Namost, mindezeket az értékítéleteket akkor tudom ellenőrizni, ha mindkét nyelvet birtoklom. Ha nem, el kell fogadnom azok véleményét, akik ismerik mindkét nyelvet.

A Talmud esetében mindenesetre angolul németül és franciául ellenőrizni lehet azok állítását, akik szerint Luzsényszky hamisított. Viszont tartok tőle, hogy ha ezt az ellenőrzést szövegszerűen elvégezném, nem hinnél nekem. És itt zárul be a hibás kör.

Tegyünk egy próbát.
Írd le, az ellenőrzésedet az alábbiak mögé:
Sanhedrin 57a.
Baba Mezia 24a .
Sanhedrin 76a.
Baba Kamma 37b.
Baba Kamma 113a.
Yebamoth 98a.
Sanhedrin 106a.
Gittin 57a.
Sanhedrin 43a.
Sanhedrin 90a.
Shabbath 116a.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés