Szoboráthelyezés

2019. augusztus 22. 14:40

L. Simon László
Látószög blog
Sorsfordító pillanatokban az áldozatokkal, sőt az önfeláldozással együtt járó helyes út választása talán a legnehezebb dolog.

„A napokban egy beszélgetésben a vitapartnerem azt vetette fel, hogy egy olyan kurzus, amely önmaga politikai legitimációját részben az ’56-os forradalomból vezeti le, vajon áthelyeztetheti-e Nagy Imre szobrát a nemzet fővárosának egyik szimbolikus teréről a város egy másik pontjára (a Kossuth tér közeléből egy attól távolabbi helyre). A kérdés már részben a legutóbbi tusnádi szabadegyetemen is szóba került, mikor az emlékezetpolitikai vitában magam feszegettem, vajon miért is kavart olyan nagy hullámokat Nagy Imre szobrának áthelyezése, s hogy mindez városépítészeti probléma-e, vagy inkább identitás- és emlékezetpolitikai kérdés. Nyilván az utóbbi, mert az alkotás elszállításáról szóló polémia nem tájépítészeti és városrendezési jellegű volt, hanem annak mentén rajzolódtak ki a törésvonalak, hogy miként viszonyulunk Nagy Imre életútjához, munkásságához és politikai örökségéhez. Egykori kulák dédszülők leszármazottjaként könnyen csábítana az a megközelítés, hogy Nagy Imre munkásságából a padláslesöprésekért felelős moszkovita kommunista politikus parasztságot eláruló szerepét és kegyetlenségét emeljem ki, az elmúlt évtized politikusi munkája viszont megtanított arra, hogy a tetteinkért, a döntéseinkért, a kompromisszumainkért és a sokszor indokolatlan hallgatásainkért történő felelősségvállalás, illetve sorsfordító pillanatokban az áldozatokkal, sőt az önfeláldozással együtt járó helyes út választása talán a legnehezebb dolog.

Orbán Viktor miniszterelnök egy 2018 júniusában lezajlott parlamenti vitában fogalmazta meg, hogy amikor „egy miniszterelnök (...) abba a helyzetbe kerül, hogy választhatja a hazáját meg a halált, és a halált választja, hogy ki tudjon állni a hazája mellett, és csak a halálával tud kiállni a hazája mellett, és ezért nem megfutamodik, hanem vállalja, aminek jönnie kell, az egy olyan emberi magatartás, amit mindenfajta politikai nézettől függetlenül ennek az országnak, amely politikailag eléggé megosztott, érdemes elismernie és megbecsülnie”. Nagy Imre nézeteivel »az itt ülők nagy része föltehetően egyáltalán nem ért egyet, és a kommunista pártban betöltött szerepével sem ért egyet, de Nagy Imre az ’56-os forradalom leverése után azzal, hogy nem tagadta meg a forradalmat, hanem vállalta a magyar népet, azzal megváltotta a nemzet tiszteletre méltó vezetői közé a menetjegyét«.

Harminc évvel a kommunista diktatúra összeomlása után tehát nem is lehet kérdéses, hogy Nagy Imre szobrainak helyük van a köztereinken. Ugyanakkor a Nagy Imre-szobor elszállítása egy másik emlékezetpolitikai problémára is rámutat. Lehet-e, szükséges-e a 21. században egy olyan emlékművet rekonstruálni, ami állítólag mind esztétikai, mind tartalmi szempontból erősen megosztotta és az újbóli felállítása után is meg fogja osztani a közvéleményt? A Nagy Imre-szobor helyén állt Nemzeti Vértanúk emlékművét 1934. március 18-án avatták fel a Vértanúk terén. A kőpillér tetején egy kőkoporsó volt látható, előtte Hungária alakja állt, alatta a következő felirattal: »A nemzet vértanúinak 1918–1919«. A pillér hátoldalán a magyarságot jelképező izmos férfi vívott eredményes harcot egy a bolsevizmust szimbolizáló sárkányszerű szörnnyel.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A magyar történelemre az egyik legjellemzőbb vonás:
kényszerhelyzet, kikerülhetetlen választás rossz és még rosszabb között.
Orbán Viktor kormányzása megfordítani látszik ezt a baljós folyamatot:
választás a kikerülhetetlennel és a kényszerhelyzettel ellentétes megoldási opciók között.
Pontosabban: eme opciók felkutatása, felismerése és alkalmazása.

"a tetteinkért, a döntéseinkért, a kompromisszumainkért és a sokszor indokolatlan hallgatásainkért történő felelősségvállalás"

Írja ezt fel magának. A rezsim bukása után eljön az idő, amikor felelősséget kell majd vállalni mindazért, amit tett.

Nagy Imre azzal foglalkozott, hogy szülőhazájába importálja azt a rendszert, amiről tudhatta, hogy fenomenális gyilkológép.
Mire a Szovjetunióból Magyarországra visszatért, a szovjet kommunisták már 39,426,000 ember erőszakos időelőtti haláláért voltak felelősek. Otttartózkodása alatt mezőgazdasági szakemberré nőtte ki magát - mondják róla - de nem átallotta importálni a kolhozosítás ötletét, mely a Szovjetunióban 11,440,000 ember erőszakos, időelőtti halálához vezetett, némi éhinséggel párosulva. (Rummel adatai)

Nagy Imre és moszkovita társai nem egyebet tettek, mint a gonosz birodalmának kiterjesztését, hatalomvágyból, Magyarországra. Nincs magyar, aki ezzel a galádsággal versenyezhetne.

1956-os töketlenkedése ezen jottányit se változtat.

Akinek a hazája egy kicsit is fontos, az nem importál oda kommunizmust.

1. hiszel egy igazságosabbnak gondolt rendben.
2. beállsz ezen hitűek közé (ez még nem baj)
3. a beállásoddal eldőlt a sorsod
4. mert: vagy megszoksz, vagy megszöksz
5. ha már egzisztenciát, családot teremtettél, ott 99%-ban le vagy láncolva
6. a fővezér utasításait vagy lelkesen hirdeted, vagy meghalsz, a családod a Gulágra megy
7. Magyarországra visszatérve a kormányban kapsz szerepet, végigviszed, amit az eszme beléd táplált
8. rájössz, hogy van BIZONYOS mozgástér, ha megteremted magadnak
9. érvényteleníted az általad is hozott megszorításokat a parasztsággal szemben
10. a népfelkelés-forradalom-ellenforradalom háromszögben igyekszel az országot középre, húzni, akár osztrák mintára
11. amikor mindezért felelősségre vonnak, ragaszkodsz tevékenységed helyes voltához és vállalod azt.
Nagy Imre elsősorban ember volt, sok színű, nem tipikus apparátusbeli, ma úgy mondanánk: un-nomenklatúra ember
És magyar. Nem is akármilyen.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2019. augusztus 22. 17:25

Ha ma élne, mit mondhatna:
Teljesen megkergültetek?
Ti azzal foglalkoztok, hol, a köztér mely részén legyen a rólam készült szobor?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában