Minigolf a katedrálisban: így süllyedt válságba az anglikán egyház

2019. augusztus 30. 8:50
Az angol fiatalok mindössze 2 százaléka tartja magát anglikánnak – de gyakorlatilag minden értelemben szédületes léptekben omlik össze a VIII. Henrik alapította államegyház. Az anglikán püspökök és papok közül sokan teljesen egyedi megoldásokat keresnek az emberek megszólítására, a katedrálisba rakott csúszdától a kelta pogány vallással való összemosódásig.

Minden köve mesélni tudna – néhány hete azonban mégsem emiatt került be a hírekbe, hanem azzal, hogy a káplán két hónapra egy minigolfpályát telepített a főhajóba. Matthew Rushton szerint így lehet bevonzani még több fiatalt a templomba, hiszen, ha a gyerekek bejönnek a minigolf miatt, a szakrális környezet, az épület, és esetleg a lelkészekkel való beszélgetés vonzóbbá teszi a templomba járást.. 

Hasonló ötlettel állt elő nem sokkal korábban a hasonló korú és szintén patinás múltra visszatekintő Norwich katedrálisának vezetése is, amikor

egy csaknem 17 méter magas óriáscsúszdát telepítettek a főhajóba

– az indoklás szerint azért, hogy így egyrészt könnyebben meg lehessen vizsgálni az ritkaságszámba menő boltíves mennyezetet, valamint nem utolsósorban beszélgetni lehet a lelkészekkel Istenről, hitről, vallásról. 

Mindkét ötletet fogadta ellenkezés a helyi egyházközségek részéről, ami egyfelől érthető, hiszen első hallásra tényleg hajmeresztő gondolatnak tűnik egy vidámparkot telepíteni a templomba, pláne, ha műemlékről van szó (még inkább, ha ilyen hosszas történelemre tekint vissza). Gondoljunk csak bele, mi lenne, ha a Mátyás-templomban vagy az esztergomi Bazilikában szembesülnénk egy libikókával.

Az utóbbi években próbálkoznak már a kelta újpogány vallás és az anglikanizmus bizarr szinkretizmusával is; ahogy a melegházasság és az azt egyelőre el nem fogadó anglikán egyházi felfogás összeboronálására is vannak kísérletek.

A kezdeményezések azonban rávilágítanak arra is, hogy

az anglikán egyház gyakorlatilag bármit megtesz

azért, hogy be- illetve visszacsábítsa a híveket a templomba.

VIII. Henrik 

A befogadó és elszakadó egyház

Az Anglikán Egyház (Church of England – „Anglia Egyháza”) 1534-ben szakadt el a római katolikus egyháztól, amikor III. Kelemen pápa megtagadta VIII. Henrik angol király kérését Aragóniai Katalinnal való házassága érvénytelenítésére (Henrik azért akart elválni, hogy elvehesse Boleyn Annát). A király erre az Angol Egyház Védelmezőjének és Legfőbb Vezetőjének nyilvánította magát, és különvált Rómától, ezzel elválhatott első feleségétől, és elvehette a másodikat (akit később felségárulás és hűtlenség miatt vérpadra küldött, és akit 4 további feleség követett a királynéi trónon).

Ami az anglikán egyházat illeti, egyszerre tartja magát katolikus, de reformált egyháznak. Katolikus, mert tartja magát az első keresztény zsinatok tanaihoz (a megtestesülés és a Szentháromság kérdésében), alkalmazza a püspöki elöljárói rendszert, ugyanakkor számos elemet emeltek át a lutheri evangélikus és a református vallási elvekből is.

Az egyház szereti magát széleskörűnek és nyitottnak pozicionálni,

ezt lehetővé teszi az is, hogy szervezetén belül 3 főbb irányzat különül el és dolgozik együtt: a katolikus hagyományokhoz jobban ragaszkodó „anglo-katolikusok”, az evangélikusokhoz jobban húzó „evangélikus anglikánok”, valamint a középutas liberálisok. Mintegy 16 ezer templomot és 42 katedrálist működtet, legfőbb vezetője a mai napig a mindenkori uralkodó (jelenleg II. Erzsébet királynő), szervezeti és hitéleti kérdésekben pedig a canterbury-i érseké (jelenleg Justin Welby) az utolsó szó.

Az egyház emellett szorosan kapcsolódik az államapparátushoz is, iskolákat tartanak fenn, és a brit felsőház (Lordok Háza) soraiban is 26 püspök ülhet. Mindezekből talán kiderült, hogy az anglikán egyház, annak ellenére, hogy – némi jóindulattal – egyetlen országra korlátozódik,  meglehetősen nagy hatalommal és hatáskörrel rendelkezik, amit azonban egyre többen kérdőjeleznek meg. Az egyház ugyanis komoly generációs válságot él át, és ebben keresendő annak oka is, hogy miért találunk itt-ott vidámparkot a templomokban. 

Bulis csúszda Norwich katedrálisában

Csökkenő lélek-szám

2017-ben, csaknem 4000 fő részvételével készítettek közvélemény-kutatást az Egyesült Királyság hitéletéről, amiből kiderült, hogy alig 15 év alatt a szigetország hatalmas lépést tett a szekularizáció felé, főleg, ami az utánpótlást illeti. Eleve az összlakosság több mint fele (52%) mondja magáról, hogy egyáltalán nem követ semmilyen vallást, ez 15 évvel ezelőtt még csak 41%-ra volt érvényes. A fiatalok közt még komolyabb a szakítás a vallásokkal, a 24 év alattiak csaknem 70%-a mondja vallástalannak magát. Angliában legnagyobb arányban az anglikán vallást követik, 2017-ben azonban számuk már csak a lakosság 14%-át éri el (15 évvel korábban 31%-uk), közülük is a legtöbben 65 év fölöttiek, akik közt szintén jelentősen megnőtt azok száma, akik elmaradoznak a templomból.

A fiatalok alig 2%-a tartja magát hívő anglikánnak. 

Jelentős a különbség azok között is, akik vallásosnak, illetve rendszeres templomba járóknak mondják magukat, az anglikán hívők egyötöde (1.1 millióan) megy havonta egynél többször istentiszteletre (természetesen az esküvőkön és temetéseken kívül). A felmérésből az is kiderült, hogy a legnagyobb visszaesés az anglikán egyházban figyelhető meg, míg a többi felekezetnél többé-kevésbé stabil maradt a hívők száma. A népesség 8%-át kitevő katolikusoknál ez valamivel jobb arány, náluk a hívők kétötöde vesz részt rendszeresen misén. Aggasztó – egyben az anglikánokhoz hasonló – a Skóciában végzett felmérés is. A skótok 56%-a nem követ semmilyen vallást, a Skót Egyházhoz tartozónak 18% mondta magát, de közülük is csak minden negyedik vesz részt havonta többször is az istentiszteleten. 

Durham katedrálisa

Nem elhanyagolható az sem, hogy míg a keresztény felekezetek tagjainak száma folyamatosan csökken, közben a más vallásokhoz tartozóké emelkedett. 1983-ban csak 2%-nyi brit volt nem-keresztény vallású, míg 2017-re már 8%.

A 2011-es brit népszámlálás idején Angliában és Wales-ben 2.71 millió muszlim élt,

817 ezer hindu mellett, a következő legnépesebb vallások pedig a szikh, a zsidó és a buddhista voltak. 

Hova tovább? 

Elemzők rámutatnak: a fenti számok jelentős visszaesést mutatnak az anglikán és a skóciai egyházak híveinél, különösen a fiatalok között – ugyanakkor minden korosztály esetében a legnagyobb szám a vallástalanok arányát mutatja. Az, hogy az angliai társadalom egyre inkább a liberális elvek és célok felé nyit, fordított arányosságot hozott a vallásosságba, minél többen válnak „nyitottá”, annál többen hagyják el a hit egyházi kereteit.

Az anglikán egyház evangelizációért felelős egyik vezetője kijelentette: a magát korábban automatikusan hívőnek, illetve anglikánnak tartó társadalom jól érzékelhetően váltott egy olyan korra, amikor az emberek megválasztják, hogy hisznek-e vagy sem. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy

nem szűnt meg a hitkeresés jelensége,

a fiatalok még mindig aktívan keresik a válaszokat az élet nagy kérdéseire, amiben a vallás és az egyházak nagy szerepet játszhatnak, ha jól reagálnak. Ez ma az egyház (nemcsak az anglikán, de a skót és a katolikus is) legnagyobb kihívása: lépést tartani a változó társadalmi értékrenddel, vagy inkább az „érték-trenddel”. Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyház azt mondja, amit az emberek hallani akarnak, sokkal inkább az aktuális társadalmi kérdésekben való párbeszédben, illetve nem utolsósorban a technikai vívmányok „jó használatában” mutatkozhat meg – ezzel az anglikán egyház már kísérletezik. Ilyen a – Magyarországon a budapesti Mária utcai jezsuita (katolikus!) templomban bevezetett –, úgynevezett „bankkártyás perselyezés”, vagy az online, a közösségi médiában megélt hitélet (videók, podcastok, istentiszteletek közvetítései) amivel – bár elsőre meghökkentően hangzik – ma már 1.2 millió anglikán hívő él. 

Ami a társadalmi kérdéseket illeti, a nyitottság egyik jeleként értékelték sokan azt is, hogy idén júniusban az anglikán egyház kinevezte első fekete női püspökét. A jamaikai születésű Dr. Rose Hudson-Wilkin igen magas pozíciókban állt eddig is az anglikán egyház élvonalában. Nemcsak a brit alsóház elnökének – az egyedi stílusa miatt méltán népszerű John Bercow-nak – káplánja, de hasonló feladatokat lát el a királynő mellett is, valamint a szertartás egyes részeiért felelt Harry herceg és Meghan Markle esküvőjén is. Az, hogy Dover püspöke lett, nemcsak az ő karrierjének eddigi legfontosabb állomása, de egyben az anglikán egyház számára is komoly lépés a kisebbségi származású lelkészek elfogadásában. Mert bár utóbbiak száma folyamatosan nő, a vezető tisztségek között elenyészik a számuk, 2017-ben

az egyházi elöljárók 94,8%-a vallotta magát „fehér britnek”.

Justin Welby canterbury-i érsek szerint még jócskán van tennivaló e téren is, mint ahogy az anglikán egyházat sem elkerülő gyermekmolesztálások felderítésében és kezelésében is. 

A hívek egyre csökkenő száma kapcsán egyben az anglikán egyháznak az államban játszott szerepe is megkérdőjeleződik. A nem-hívők érdekeit képviselő Humanists UK párt szerint azzal, hogy a fiatal felnőttek mindössze 2%-a vallja magát anglikánnak, feltehető az a kérdés, hogy az állami iskolák egyharmadát miért az egyház tartja fenn, hogy miért kötelező az iskolákban az anglikán hittan, illetve hogy miért van még mindig annyi világi privilégiuma az egyháznak, ideértve a Lordok Házában ülő (azaz a törvényhozásban részt vevő) püspököket.

A humanisták szerint a vallásosság arányainak felmérése alapján ideje újragondolni állam és egyház kapcsolatát. Ha ez a kezdeményezés szélesebb körben is lendületet kap, az anglikán egyház joggal aggódhat befolyása miatt, de ezek csak a fizikai dolgok, a hívő népesség drasztikus csökkenése komoly társadalmi változásokat vetít előre. Mindezek tükrében pedig már egyáltalán nem meglepetés, hogy a templomok minden lehetőséget megragadnak a fiatalok megszólítására – már csak az a kérdés, hogy mennyire jó taktika vidámparkot csinálni egy gótikus katedrálisból. 

Összesen 152 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tényleg morbid, de azért arra a csúszdára biztosan fölmennék, ha felnőtteknek is szabad. A minigolf már nem biztos.

Teológiailag az anglikánok kicsit ugyanolyan helyzetben vannak, mint nálunk a szocik a politikában. Családi okokból, megszokásból még lehet valaki szoci vagy anglikán, de lelkesedni ezért?

Az élő, praktizált katolikus hit létrehozza a maga infrastruktúráját, mert a hitnek van világi vetülete, nem világon kívüli realitás. S ez egész más, mintha a holt hit próbálna valami trükközéssel, szánalmas pótcselekvéssel attrakcióvá válni. Andre Frossard megtérését leíró híres könyvének címe: Isten van, találkoztam vele! Ez a lényeg!

Fogd már fel, hogy a hit nem légüres térben zajlik, hanem a világban. Ezért az egyháznak nem pusztán szakrális intézményei vannak, hanem bármiben legitim módon kifejeződhet: kórházak működtetésében, szociális otthonok finanszírozásában, szabadidő központokban való rendezvényekben stb. Ezt még a komcsik is értették, ezért akarták a sekrestyébe szorítani az egyházakat.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. augusztus 30. 12:16

A ma is létező, régi angol fociklubok vagy felét még a XIX. század második felében a helyi egyházközség alapította, épp azért, hogy a fiatalok közösségét építse. Csak pislogtam, amikor FA Kupa meccseken röviden ismertették, a ma már gyakran az ötödosztályban játszó csapatok történetét.

Válaszok:
Csomorkany | 2019. augusztus 30. 12:19

Az anglikán egyház hívei akkor fordultak el nagy számban, amikor bevezette a női papságot.
Szépen ment a közeledésük a Vatikán felé, de ezzel messzebbre kerültek.

Ezeket a játékokat, nem a templomban kell elhelyezni, - micsoda morbid ötlet - hanem a templomon kívül, ha lehetséges, ha van hely.

Helyes, ha sportpálya van a plébánia mellett, kosár, foci stb. mert mise, vagy hittan, ill. egyéb összejövetelek után, előtt szívesen játszanak a gyerekek, felnőttek.

https://en.wikipedia.org/wiki/Christianity_and_association_football

Egy kis izelítő: Everton, Fulham, Sothampton, Man. City, Celtic, Rangers...

Válaszok:
Gregorius | 2019. augusztus 30. 11:50

Sorry, a harmadiknál kimaradt egy "u"....

Mennyivel jobb az, hogy Barcelonában a stadionban van egy kápolna.

Azért az egyházi stadionépítés akkor is négyzetre emelt baromság (alap baromság az állami stadionépítés). Bocs, ez van. Francért véded a védhetetlent?

A "helyi egyházközség". Na, ez az, aminek némi értelme lehet.

Nyitott kapukat döngetsz. Igen a hívek pénze, amit nem az Istennek adunk. A perselyadományokból és az egyházi adóinkból tartjuk el a papjainkat, alkalmazottainkat, tartjuk fenn a plébániát, templomunkat, közösségeinket, rászorulóinkat, hajléktalanjainkat.
Villany és fűtésszámla, renoválások, javítások stb.

Minden év végén beszámol a plébános, hogy mennyi pénzt költöttünk és, hogy mire.
Elmondja a kereszteltek, elsőáldozók, bérmálkozók, elhunytak számát is.

Nem a golfpálya a probléma, hanem, hogy nincs már vonzereje a népegyháznak

DISZKÓ, KÖNYVTÁR, SÖRÖZŐ – ÍGY PUSZTULNAK EURÓPA TEMPLOMAI – FOTÓK

https://777blog.hu/2016/10/01/diszko-konyvtar-sorozo-igy-pusztulnak-europa-templomai/

Segíts már nekem légy szíves!
Hol írtam én azokat a szavakat, sorokat, amiket itt idézel és nekem tulajdonítasz?
Nézd meg, hogy mit írtam!

Tévedésben vagy. Az Egyház nem az Isten. Az Egyház az Isten népe. Az Egyház, én vagyok a hívek közösségével.
Ha adóm 1%át odaadom a katolikus Egyháznak, akkor azzal ők rendelkeznek.

Te melyik Egyházhoz tartozol? Egyikhez se.
Azt utálom benned, hogyha ellenállásba ütközöl, valaki ellent mer mondani neked, kitör belőled az indulat, méghozzá a sértő szavakkal fűszerezett rosszindulat.
Így nem lehet érvelni, sem meggyőzni, sem beszélgetni, legalábbis egy magát megtért és már a mennyországba vizionáló keresztény, vagyis Jézust követő embernek.

Ha te csak a Fogyasztás "istenéről" tudsz, az a te bajod...

Ezek angol/skót első osztályú csapatok, de van vagy hat vagy hét osztály...Az, hogy kijón-e az 50%, fogalmam sincs, mert rengeteg együttesről és ezek közül sok az akkori lelkész által alapított csapatról van szó, nehéz lenne mindet végigbogarászni, de biztos vagyok benne, hogy egy-két ottani sport történész foglalkozott vele. Egyébként logikus, csapatot közösségek alapítanak ( városi, egyházi, ipari, iskolai etc.)

Minden plébániát gazdaságilag is ellenőriz a püspöke, nem tudom, hogy milyen időközönként. A plébános, pedig a hozzá tartozó izéket.
A pécsiről tudok, utólag, mert nem olvastam el, akkor, mert nem érdekelt. A győrinél az iskolára gondolsz?

Erdő Péter azt mondta, hogy biztos, hogy nem őt választják meg pápának, Pécs miatt.

A plébániák gazdasági dolgait, perselypénzt és egyebeket, nem a pap végzi, hanem egy hívő.
Erről Csomorkány biztos többet tud mondani neked, mert engem ezek a dolgok sosem érdekeltek. Na jó, volt amikor muszáj volt.

Egyszer egy szerzetesrendben mise után épp az egyik egyházi képviselő számolta össze a perselypénzt és könyvelte, a szerzetes ott volt, de nem ő végezte. Lehet, hogy nem is végezheti.

Nekem írtad ezeket, én voltam a címzett és nem az akinek akkor is és most is fel kellett volna tenned, ha kíváncsi vagy rá.

Futball Akadémiát is épített, nem csak stadiont.

Az a helyzet, hogy a mi plébániánknak is van egy focicsapata. Hétfőnként összejárnak és fociznak egy kat. iskola tornatermében.

Ha elkezdene nálunk ministrálni Puskás Ferenc reinkarnációja, akármi kisülhetne ebből.

De stadionra csak akkor kellene pályázni, ha Puskás Ferenc már reinkarnálódott. Fordítva nem megy.

Nem ezért történik a hitvesztés, amely nem más, mint a sátánizmus erősödése! Hanem az ok, amin a britek átmentek ezek (ők mindezt 30 évvel ezelőtt kezdték és mára épült ki számukra a halálút:
"ÚJ LAPOT KELL NYITNI, AZ ÉLET ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI VONATKOZÁSÁBAN.
Az nem megy, hogy éjjelente teleordítsanak városrészeket szórakozás címén száz decibelekkel, fény effekteket villogtatva
Az sem megy, hogy 40 kg-os, 18 éves anyukák három gyermeket lógatva vonuljanak az utcán, állami pénzből
Az sem megy, hogy egy fiatal, ha normális élő zenés helyen szórakozni szeretne, ilyet Magyarországon ne találjon
Az sem megy, hogy a magyar filmforgalmazás idegen kezekben legyen
Az sem megy, hogy az országot elárassza a szórakoztató film- és médiaipar szemete, és ehhez az állam semmiféle rezonanciát ne mutasson
Legfőképp az sem megy, hogy a közjárműveken, közterületeken, kórházakban, iskolákban nincs biztonsági szolgálat, amely azonnal, a helyszínen alkotmányon alapuló törvény alapján fellép a rendbontó ellen
Folytassam?
Brüsszelben új bizottság lép szolgálatba.
Magyarországnak pedig nagyon egyértelmű módon új lapot kell nyitnia, EMBERARCÚ KÓDEXEK ALAPJÁN.
Vagy így lesz, SOS, és nem 10, 20 év múlva; vagy: NEM VAGYUNK EMBEREK, EZT AKKOR TESSÉK TUDOMÁSUL VENNI, MINISZTERELNÖKTŐL, KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKTŐL, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKÉIG, BELÜGYMINISZTERIG mindenkinek és így elkönyvelni."

Ez a te problémád, te vagy rá kíváncsi, old meg önállóan. Nagylány vagy már. Engem marhára nem érdekel, annál is inkább, mert ezt a témát, már letárgyaltuk mi katolikusok, egy másik fórumon. Nem kezdem el előröl.

és esti fény. Ezt kifelejtetted. Utálom, ha csúnyán beszélsz.

A kérdés valóban nyitott.
Minigolf a katedrálisban: így süllyedt válságba az anglikán egyház

A FIDESZ legsötétebb feudális hülyeségének tartom a stadionépítéseket, Kiss-Rigót pedig egy egyházi seggnyalónak tartom, amiért beszállt ebbe. Ha eddig nem lettem volna egyértelmű.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés