„Félreértés ne essék: lányok fenekét paskolni – szórakozóhelyen vagy bárhol máshol – bunkóság. De erre rendőrségi feljelentéssel válaszolni viszont erős túlzás. Egy válaszul elcsattanó büdös nagy pofon például adekvát reakció lehet, még akkor is, ha ez »erőszak az erőszakra« válasz, de éppen világos helyzetértékelést alakíthat ki a paskolóban, az azt elszenvedő lánynak pedig még az önérzetét is helyreteszi. Különbséget kell tenni meggondolatlanságból, szexuális játékból (ami azért elég gyakori egy szórakozóhelyen) elkövetett seggrepacsi, és ösztönös agresszióból, hatalom iránti vágyból, a másik megalázása és használata céljából elkövetett erőszak között. Utóbbi is lehet »csak« egy szorítás, beszólás vagy érintés, de nem mindegy mi a cél. A helyzet pedig az, hogy Kenderesi Tamás esetében sem tudjuk pontosan mi történt, de azért a feminista rohamosztagosok már kikiáltották szexuális bűnözőnek.
A Mérő Vera-féle általánosító gondolatmenet káros és nagyon rossz irányba vezet. A nemi erőszak ugyanis az egyik legnehezebben kivizsgálható bűncselekmény. Ennek oka a korábban említett szégyenérzet, ami miatt az áldozat sokszor be sem jelenti azt, de ha már idáig el is jutott, az orvosi kivizsgálás és az egyéb bizonyítékok – ha vannak – sokszor nem elegendők. Ha pedig ez a Mérő Vera és társai által vallott szélsőséges logika terjed el, bárki megvádolható lesz szexuális bűncselekmény elkövetésével, mindegy, hogy valóban elkövetett-e bármit is.
Ha valami, akkor ez az igazi abúzus: ezek a nők, visszaélve a helyzetükkel, egy életre szóló bélyeget süthetnek a férfiakra, akik nem tehetnek ez ellen semmit. Ebben a megteremtett helyzetben pedig férfi legyen a talpán, aki majd udvarolni mer egy nőnek, mert már nem az elutasítástól kell félnie, hanem attól, hogy a nő, nemtetszése miatt megvádolja szexuális erőszak vádjával. Ma egy seggrepacsi számít annak, aztán az utcai füttyögés, de ha így haladunk tovább, akkor majd az is, ha egy férfi kinyitja egy nő előtt az ajtót és előreengedni.”