Kijev választ

Ukrajna ura lehet a Nép szolgája

2019. július 21. 9:10
A mai nap nagy kérdése az ukránok számára, hogy új időszámítás kezdődhet-e reményteli forradalmaktól és reménytelen jövőképektől, az ügyeket a háttérből mozgató oligarcháktól és elhasználódott, de lelépni nem akaró politikusoktól terhelt közéletükben. A tavasszal az elnöki posztra berobbanó Volodimir Zelenszkij azt ígérte, hogy átalakítják az országot, a parlamenti minősített többséghez azonban nagyot kell nyerniük a vasárnapi parlamenti választáson. Választási körképünk Ukrajnáról.

Az áprilisban tartott elnökválasztás óta eltelt három hónap élesen megmutatta, hogy a komédiásból lett politikus Zelenszkijnek igaza volt, amikor beiktatása után azonnal feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki: államfőként parlamenti többség nélkül gúzsba kötve táncolgatott eddig. Sem embereit nem tudta kineveztetni a tárcák élére, sem szabályozási reformjait nem tudta elindítani a törvényhozásban. A patthelyzet megbénította az állam működését. A voksolás eredményeképpen azonban új helyzet állhat elő:

kérdés, hogy az elnök milyen erős felhatalmazást kap a szavazóktól a változások elindítására.

Zelenszkij azt ígérte az ukránoknak, amit az elmúlt 10-15 évben Viktor Juscsenko elnöktől Julija Timosenko asszonyig már sokan ígértek: nyugatosodás, európai integráció (EU- és NATO-csatlakozás), a korrupció megfékezése, a köz- és jogbiztonság megerősítése és a gazdasági növekedés beindítása. Regnálására pozitívan tekintett elemezésében a lapunk által megszólaltatott Dobsa István kárpátaljai magyar politikus is.

A „narancsos” ellenzék ugyan leváltotta Leonyid Kucsma, majd később Viktor Janukovics rendszerét, de belső harcaikban és korrupciós ügyeikben maguk is elhasználódtak. A felélt jövő, az oroszok által megalázott nemzeti büszkeség (Krím elcsatolása) és a politikai elit tehetetlensége mind-mind fokozta az ukrán társadalom elkeseredését, és ebből fakadóan politikai apátiáját. Ezt az állóvizet kavarta fel a humorista Zelenszkij, aki egy filmsorozatban már eljátszotta az elnök szerepét, de úgy gondolta, ezt élesben is meg kell tennie.

A Nép szolgája politikai formáció azonban nem brahi-párt, mint Kétfarkúék, inkább olyan protest-párt, amely típus gombamód megszaporodott a saját elitjeivel elégedetlen közép-európai államokban. Zelenszkij személye bevonzotta a változást akarók voksait, aktivizálta a bizonytalanokat és a párt nélküli maradtakat, és az elnökválasztási parádé után a parlamenti választások behúzásával valódi politikai lavinát indíthat el. Ugyanis most valóban van mit meglovagolni:

van establishment-ellenes hangulat, van komoly igény a politikai rendszer gyökeres átalakítására Ukrajnában.

A Nép szolgája névnél nem is lehetett volna populistább nevet választani egy pártnak, de még ez is bejött: populista trend van Európában, a választók azt akarják, hogy az elitirányítás helyett a népszuverenitás a valóságban is megvalósuljon. És tényleg így van, Zelenszkij pártjának győzelme minden felmérés szerint borítékolható: 42-45%-os támogatottságot prognosztizálnak nekik. A Verhovna Rada 450 mandátumának felét (225 képviselői helyet) pártlisták alapján osztják szét, Zelenszkij neve olyan hívószó jelenleg, hogy ott várhatóan tarolni fognak. A másik 225 képviselői mandátumot azonban egyéni választókörzetekben lehet elnyerni, és itt

az új pártnak nem volt elég ideje felépítenie helyi jelöltjeit, ezért vélhetően az egyéni viadalokban hátrányba kerül majd.

Pozitívum ugyanakkor, hogy az új párt jelöltjei új lendületet hozhatnak a politikába: többnyire 30-as éveikben járó fiatal outsiderek, akik eddig a civil életben építgették szakmai pályájukat. A fiatalok mozgását jelzi, hogy a Nép szolgája párt toronymagasan uralja az Instagramot, és a többi közösségi oldalon zajló kampányban is jól látható volt. Bár a volt elnök, Petro Porosenko frissen újjászervezett pártja, az Európai Szolidaritás és Szvjatoszlav Vakarcsuk rockzenész Holosz (Hang) nevű pártja náluk háromszor-négyszer annyit költöttek politikai hirdetésekre a Facebookon. Az azonban bizonyos, hogy ez az ukrán választás lesz az első, ahol óriási jelentősége lesz az internetes kommunikációnak, a közösségi oldalakon zajló politikai vitáknak, hirdetéseknek, mozgósításnak, esetleg dezinformációnak.

Az egyéni választókörzetekben próbál tehát majd partiban lenni az elnök embereivel a két nagy rivális párt, a főleg a kelet- és dél-ukrajnai oroszajkú lakosság voksaira számító, Moszkva-barát Ellenzéki Platform, illetve Petro Porosenko Európai Szolidaritás nevű formációja. Leegyszerűsítve:

az új kormányerőnek kétpólusú ellenzéke lesz - egy oroszbarát és egy Európa-barát tömb.

Egyikük sem lesz azonban annyira erős, hogy valós veszélyt jelentsen a stabil kormányzásra.

Arra az jelentheti a legfőbb veszélyt, ha Zelenszkij nem nyer nagyot, vagy ha nem sikerül koalíciós partnereket találnia. Ha az elnökválasztáshoz hasonlóan most is pontosan mérnek a közvélemény-kutatók, akkor az elnök pártja nem tudja majd megúszni a koalíciókötést a 2/3-os kormányzáshoz, annak dacára, hogy Zelenszkij nemrég azt nyilatkozta, hogy az egypárti győzelem a nagy céljuk, mert nem szereti a “kompromisszumok politikáját”. A kérdés tehát az, hogy lehetséges szövetségesei hogyan szerepelnek majd a voksoláson. Három erő jöhet szóba: először is Szvjatoszlav Vakarcsuk Holosz (Hang) nevű pártja, másrészt az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori vezetője, Ihor Szmesko által alapított Erő és Becsület párt, végül Timosenko asszony Haza nevű formációja (ez utóbbival azonban az új emberekkel új politikát akaró Zelenszkij csak kényszerből egyezne ki).

A koalíció azonban megjósolhatatlan: ugyanis az előző kettő természetes szövetséges támogatottsága

éppen a 5%-os bejutási küszöb környékén mozog.

A vasárnapi voksolás nagy kérdése még a kárpátaljai magyar kisebbség szempontjából, hogy megmarad-e a magyar képviselet a kijevi parlamentben. Erről a legesélyesebb magyar képviselőjelöltet, Brenzovics Lászlót lapunk is megkérdezte. A korábbi gyakorlattal ellentétben egyetlen ukrán párt listáján sem szerepel magyar képviselőjelölt, ehelyett a két kárpátaljai magyar párt, a KMKSZ és az UMDSZ közös indulással próbál három választókörzetben, a  Nagyszőlős, Ungvár és Munkács központú kerületekben mandátumhoz jutni.

A képviselői helyek megszerzését azonban a vasárnapi választáson megnehezíti, hogy az ukrán választási bizottság úgy alakította át a kárpátaljai választókörzeteket, hogy egyikben sem maradtak többségben a magyarok a választásra jogosult állampolgárok között.

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem latom ertelmet valasztasoknak olyan orszagban ahol a torvenyes vezetest kulfoldi puccsal dontik meg

Orosz terjeszkedes? Az elmult harminc evben az usa es a Nato elfoglalta Kelet Europat, sot, volt szovjet tagallamokat, a Baltikumot, Jugoszlaviat szervertek, Gruziaba is kavartak a szart, most Ukrajnaba ultetett egy babkormanyt puccsal, es ezek utan meg van bor a kepukon az oroszokat terjeszkedessel vadolni?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés