A rabszolgatörvény-ellenes tüntetések mérlege

2019. június 15. 14:43

Mikecz Dániel
Mérce
A rabszolgatörvény-ellenes tüntetések kapcsán részleges szakpolitikai sikert sem lehetett elérni.

„Tüntetések kapcsán rendszeresen felmerülő kérdés, hogy végső soron mi értelme, haszna volt az egésznek. Különösen igaz ez, ha nem csak korlátozott szakpolitikai céljai vannak a mozgósításnak, de az ellenzéki közvélemény egyenesen kormányváltást remél a megmozdulásoktól. A rabszolgatörvény-ellenes tüntetések kapcsán ráadásul nem hogy teljes, mint a netadós tüntetések során, de részleges szakpolitikai sikert sem lehetett elérni, mint a 2012-2013-as hallgatói mozgalom esetében.

Nem volt következménye a tüntetési ciklusnak a Fidesz szavazótáborára nézve sem olyan mértékben, mint a netadós hullám után, noha a túlóratörvény is széles társadalmi csoportok számára korlátozza az egyéni autonómiát, szabadságot.

Mindez nem jelenti azt, hogy ne lett volna értelme és következménye a megmozdulásoknak.

A Momentum európai parlamenti választáson elért sikerében lehetett annak szerepe, hogy EP kampányuk egyik arcát, Donáth Annát személyes kockázatvállalása révén ismerhette meg az ellenzéki közvélemény, ha nem is feltétlenül az egész ország. A tüntetéseken való ellenzéki egység, a pártok, politikusok behelyettesíthetősége pedig paradox módon éppen azt az ellenzéki választói felismerést táplálhatja, hogy a kormánybuktatáshoz nincs szükség mindegyikre.

A pártpolitikán innen ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a munkavállalói érdekvédelem új lendületéről azoknak, akik úgy gondolják, hogy a szakszervezeti mozgalom nem csupán hitelességi forrás vagy kormánybuktató eszköz.

Az utolsó választás előtti évben, 2017-ben az általam végzett sajtóelemzés szerint egész évben 14 sztrájkkal kapcsolatos szakszervezeti cselekvés valósult meg. 2019-ben ez a szám kevesebb, mint fél év alatt majdnem a duplája, 26, ráadásul ebbe nem számítanak bele a sztrájkon kívüli egyéb formák, mint a munkavállalók tüntetései.

A sztrájkok ráadásul nem korlátozódnak Budapestre, ahogy egyébként a rabszolgatörvény ellen is szerte az országban tiltakoztak. Jelenleg éppen a pedagógusok sztrájkhoz való jogát korlátozza a kormány nemtelen eszközökkel. Az idézett adatokon túl a Kőbányai Szent László Gimnázium tanárai által válaszként adott vadsztrájk, az egyéni kockázatvállalás mutatja, hogy valóban megmozdult valami a magyar szakszervezeti mozgalomban. A Fidesz népszerűségi mutatóit nézegetve ne feledkezzünk meg erről.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kedves cikkíró! A rabszolgatartokkal mi a helyzet? Mert ha van szerintetek rabszolga, akkor nyilván rabszolgatartó is van.

Pontosan. A ballib kreált egy okot, ami mivel nem is volt, bukásra ítéltetett:-))))

Komplett idiótaság volt az egész. Tizenévesek, meg pár tucat nyugdíjas tiltakozott a "rabszolgatörvény" ellen, a dolgozók, meg otthon nézték a tévében, hogy mit csinál ez az ütődött társaság?
Ugyanis, csak a munkaképes korú tiltakozó hiányzott. Az egész a szokásos ellenzéki ökörködés volt.

Nem értem az egészet.

Immár TÖBB MINT ÖT HÓNAP telt el az ún. rabszolga-törvény hatályba lépése óra. Baromi egyszerű helyzetben van tehát az ellenzék, his zen csak be kell mutatnia a TÉNYLEGES rabszolgákat, a sérelmes esetek százait, ezreit, tízezreit stb... ami ugye rányomja a bélyegét a közhangulatra is.

Ööö... illetve hát... lehet, hogy mégsincs egyszerű helyzetben az ellenzék?!? Már megint azok a fránya TÉNYEK... :)))

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés