Olasz temetőügy: mi az igazi fake news?

A muszlimok miatt fekete lepellel takarták le a kereszteket egy kis észak-olasz falu temetőjében – írta meg több jobboldali lap egy olasz lap, az Il Giornale nyomán. A Magyar Nemzetben publicisztika is született az ügyben.

Majd jött „ha”, aki ugye ismert teológus, valamint egyben ismert etnográfus is, és jól megírta a HVG-ben, hogy mekkora lukra futott a „kormánymédia”, nem ellenőrizték a forrást, az Il Giornale Berlusconiék tulajdona, helyi meg se szólal a cikkben. „Ha” leszögezi, hogy nagyböjt ötödik vasárnapja, feketevasárnap alkalmából le szokták takarni a kereszteket a templomokban, s ez ügyben iszonyatos forráskezelési tehetségről tanúságot téve idézi a Katolikus Lexikont, illetve a Magyar Néprajzi Lexikont is.

A cikkben ugyanakkor

Így lehet nagy arccal fakenews-ozni, tényleg.

A HVG publicistája leszögezi: „Ismétlem, nem tudjuk pontosan, mi történt, de jó eséllyel az, hogy a keresztény és magyar kultúra önkéntes védelmezői egy, a magyar néphagyományba beépült, katolikus szertartást a muzulmán migránsok hatásának tudtak be. Felháborító nemzet- és egyházgyalázás!”

Na, hát az van, hogy Pieve di Cento még mindig olasz falu, így nem igazán tudom, hogy a Magyar Néprajzi Lexikon miért is releváns az ügyben.

Oké, a katolicizmus sokfelé hasonlóképpen hatott a népi kultúrára, de azért ennyire nem egységesített, például a húsvéti körmenet sem világszerte elterjedt szokás, csak inkább a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az olasz és a magyar temperamentum pedig jó eséllyel nem hozott létre tök azonos vallási szokásrendszert. A templomi keresztek és a körmeneti kereszt lila kendővel való letakarása is bevett szokás, de hogy egy temető keresztjeit mind letakarják nagyböjt idején, olyanról még nem hallottam. Kicsit sok kendő kéne hozzá. A népszokások pedig nemhogy országról országra, de még faluról falura is változtak a legutóbbi időkig (jórészük eltűnéséig). (A Magyar Néprajzi Lexikon magyar forrásai mellett elsősorban amúgy német nyelvű irodalomra támaszkodott a hivatkozások szerint.) Megjegyezném, hogy létezik kifejezetten Liturgikus Lexikon is, vonatkozó szócikkel, mely szerint a lepellel való letakarás szokása megtartható, ha szokásban van, de nem kötelező. Itthon amúgy ma a lila az elterjedt, nem a fekete. Ez megint csak azt mutatja, hogy még a nagy vonalakban egységes vallási szokások terén sem feltétlen azonos minden részlet népről népre.

A Magyar Hang elsősorban kápolnafelújítással és -átalakítással magyarázza az esetet az olasz balközép La Repubblica regionális kialakítása nyomán.

Az igazság itt is kideríthető a Repubblica cikke nyomán, és az nem éppen a fake news-ozók oldalán áll:

Tényleg kapcsolat van a muszlim, más vallású, illetve vallástalan gyászolók érzékenysége és a keresztény ábrázolások eltakarása között.

A Repubblica cikke szerint, amelyben megszólal a helyi polgármester is, az történik: van egy nem felszentelt kápolnaépület a temetőben, amit a tervek szerint felszerelnének egy függönyrendszerrel abból a célból, hogy a vallástalan, avagy más vallású, közöttük muszlim temetkezési megemlékezések idején el tudják takarni a keresztény szentképeket és családi síremlékeket az épületben.

Itt tehát nem beszélhetünk álhírterjesztésről: az egy dolog, hogy jobboldali szereplők és publicisták saját nézőpontjukból nagy felhajtást csinálnak az ügy körül – ez senkinek sem tilos –, és igaz, hogy nem volt teljesen pontos a jobbos sajtó eredeti hír(esztelés)e, de a Nagybetűs Tény az, hogy ebben az ügyben

Aki ezt akarná teljességgel tagadni, az szalad bele a fake news zsákutcájába.