A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

Az Irán elleni szankciókról, Ukrajna és Krím sorsáról és a spanyol-orosz együttműködésről is egyeztetett Szergej Lavrov és Josep Borrell, Oroszország és Spanyolország külügyminiszterei.
Teljességgel törvénytelenek az Egyesült Államok szankciói Iránnal szemben – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Madridban, miután megbeszélést folytatott spanyol kollégájával. A találkozó utáni közös sajtótájékoztatón az orosz miniszter elfogadhatatlannak nevezte az olyan párbeszédet, amely „az ultimátumok nyelvét használja”. „Egy új és súlyos hiba” – fogalmazott a szankciókkal kapcsolatban Josep Borrell spanyol külügyminiszter maga is elutasítva az ultimátumokat és egyoldalú követeléseket. „A velem vagy ellenem egy másik korszakhoz tartozik” – jegyezte meg a spanyol politikus.
A sajtótájékoztatón Szergej Lavrov visszautasította azokat a vádakat miszerint országa beleavatkozott volna az Egyesült Államokban zajló félidős választásokba, ahogy azt is, hogy korábban ilyet tett volna például a katalán függetlenségi törekvések esetében. Josep Borrell ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: sosem állították, hogy az orosz kormánytól származott volna a tavaly alkotmányellenesen megrendezett katalán referendummal kapcsolatos dezinformálás, azt azonban igaznak nevezte, hogy egyes orosz sajtóorgánumok álhíreket terjesztettek. A spanyol politikus egyúttal nyilvánosan mondott köszönetet, hogy Oroszország támogatja Spanyolország szuverenitását és területi integritását a független katalán köztársasági törekvésekkel szemben. „Két elv, amelyet Spanyolország Ukrajna és a Krím esetében is védelmez, ahogy az Európai Unió is” – jegyezte meg.

A két külügyminiszter megállapodott abban, hogy létrehoznak egy kiberbiztonsági csoportot, amely egyebek mellett az internetes álhírek (fake news) terjesztését vizsgálná és elemezné, azért, hogy így megakadályozzák a „jövőbeli súrlódásokat”, és ehhez számítanak más országok csatlakozására is. Mindketten szükségesnek ítélték a párbeszédet Moszkva és az Európai Unió közötti viszony rendezéséhez. A spanyol külügyminiszter szerint Spanyolország az egyik legnagyobb károsultja az unió szankciókra adott orosz válaszintézkedéseknek, ezért „bárki másnál jobban” kívánja a kapcsolatok normalizálását, és azon fog dolgozni, hogy Oroszország visszatérhessen az Európa Tanácsba, amelynek parlamenti közgyűlésében 2014-ben függesztették fel szavazati jogát a Krím-félsziget annektálása miatt. Szergej Lavrov szerint Spanyolország azon európai országok között van, amelyek megértik a „rendellenes helyzetet” Moszkva és az EU között, egyúttal sajnálatát fejezte ki a unió hallgatása miatt az orosz anyanyelvűek elleni „diszkriminatív” ukrán törvényekkel kapcsolatban.
Az orosz politikus újságírói kérdésre válaszolva aggodalmának adott hangot a Norvégiában, mint mondta, gyakorlatilag az orosz határon zajló NATO-hadgyakorlat miatt, csakúgy mint a balti államokbeli, valamint a lengyelországi és a romániai katonai aktivitás miatt. Az orosz diplomácia vezetője utoljára négy éve járt hivatalos látogatáson a dél-európai országban. Mostani útján elsőként VI. Fülöp spanyol király fogadta. A találkozó elsődleges célja a spanyol-orosz kapcsolatok elmélyítése, meglévő együttműködéseinek fokozása. Ennek részeként újabb kétéves megállapodást írtak alá a két ország külügyminisztériumai közötti politikai konzultációk folytatásáról.
A megbeszélésen fontos szerepet kaptak a gazdasági és kereskedelmi összeköttetések. Ezen a területen működik egy kormányközi bizottság is, amely öt munkacsoportban dolgozik: a beruházások, az űrkutatás, az energia, a szállítmányozás és a turizmus területén. A spanyol-orosz kormányközi bizottság kétévente tartja megbeszéléseit, a soron következő Madridban lesz 2019-ben.
(MTI)