A püspöki szinódus nem egyetemes zsinat
„A püspöki szinódus nem egyetemes zsinat, nincs ilyen felhatalmazása. Még amikor a pápa felhatalmazásról is beszél, ez nem tanítóhivatali tekintélyt jelent. A pápa nem változtathatja meg az Egyház alapvető felépítését, nem adhat új definíciót arra, mi a pápaság, mi Róma püspökének elsősége, és mit tehetnek a püspökök.
Ezek mögött a szinódusok mögött azonban van egy olyan mozgalom, amelyik meg akarja változtatni az Egyház tanítását. A tanításnak van fejlődése, de ha ma A-t mondasz, holnap meg B-t, az nem fejlődés, hanem minden bizonnyal ellentmondás. És ez teljességgel lehetetlen: ha valaki halálos bűnben van, nem részesülhet szentáldozásban addig, amíg nem gyónt meg, és nem kapott feloldozást. Nincs lehetőség megváltoztatni a szentségtannak ezt az alapját.
És a szexuális erkölcsre vonatkozó hatodik parancsolat alapján nem lehet elfogadni a homoszexualitást, mint gyakorlatot. Ez a hatodik parancsolat ellen van. Magának Istennek a törvényei szerint a szexualitás megélésének egyetlen legitim módja a számunkra, keresztények számára, a törvényes házasság.”
Összesen 40 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Akkor Ön nem érti, hogy mi a tartalmi mondandó és a világkép közötti különbség: a Biblia nem kozmológiai tankönyv, hanem kizárólag Istenről szól, az akkor adott kor értési horizontjában megfogalmazva. Isten az Univerzum alkotója, s ezt értették akkor is, meg ma is...
Egészen konkrétan azt írja, hogy a föld egy félgömb alakú buborék az ég alatti és az ég fölötti káoszvizek között.
Szent Ágoston azt írta, ha a Biblia szövege és saját tapasztalatunk valamiben nem egyezik, keressük meg az eltérés okát. Lehet, hogy fordítási vagy másolási hiba.
Gen 1,6-8:
6 Azután újra szólt Isten: »Legyen boltozat a vizek között, s válassza el a vizeket a vizektől!« 7Meg is alkotta Isten a boltozatot, s elválasztotta azokat a vizeket, amelyek a boltozat alatt voltak, azoktól, amelyek a boltozat felett voltak. Úgy is lett. 8Isten elnevezte a boltozatot égnek. Akkor este és reggel lett: a második nap.
Teljesen világos szöveg, különösebb exegézisre nincs szükség: kezdetben a világegyetem egésze tengervíz volt, és egyedül Isten lelke fogta át. Utána Isten megalkotta a szilárd égboltozatot, amivel szétválasztotta az ég fölötti és az ég alatti vizeket. Miután így megvolt a félgömb alakú buborék, elrendelte, hogy az ég alatti vizek egy helyre gyűljenek és váljék láthatóvá a száraz.
Ez van a Szentírásban. Hogy ténylegesen valószínűleg nem így történt, az a mi problémánk, nem a szentíróé.
Az égbolt látványa alapján gondoljuk. Az olyan félgömb alakú. Persze ha tovább gondolom, két sík korongot is elgondolhatunk, hiszen nyilván az ókoriak is észrevették, hogy túl lehet gyalogolni az A pontról látható égbolt horizontján.
kiegészítés: a lényeg, hogy a szentíró semmiféle különbejáratú geográfiai kinyilatkoztatásban nem részesült, ami ezirányú tudását kortársai fölé emelte volna.
Ebben tulajdonképpen van igazságod, ég fölötti és ég alatti vizekről viszont határozottan szó van, és ennek megfelelő abszolút "fönt"-ről és "lent"-ről is.
Korlátozott ismereteim egy leírt szöveg elolvasásából következnek. Te nem így szerzel ismereteket a Bibliából?
Le van írva, hogy az ég alatti és az ég fölötti vizeket szilárd égbolt választja el, és pl. a vízözön azt jelentette, hogy mind a mélység, mind az ég kapuit újra kinyitotta Isten.
Az ókori viszonyokkal adekvát világkép, az emberi tapasztalat akkori szintjén kellően konzekvens.
Hogy mi nem ezt tanuljuk az iskolában, az egy másik kérdés.
Olvasd tovább a szöveget: a szilárd égbolt kidekorálása a földtől egyenlő távolságra lévő nappal, holddal és csillagokkal a negyedik napon történt.
Még egyszer: ez van odaírva. Akkor is, ha mi más világképben gondolkodunk.
Amúgy nem scifi, hanem egy nagyon érdekes, szemléletformáló tudományos ismeretterjesztő könyv Asimovtól a Robbanó napok.
Asimov leírja benne, mennyire más volt a világról való gondolkodás egy olyan történelmi időszakban, amikor a mozgó, imbolygó csillagok, másnéven "bolygók/planéták", a "tántorgást" is kifejező "planao" igéből kivételes jelenségnek számítottak.
Az ember primer élménye az volt, hogy ránézel az éjszakai égboltra, és pont ugyanazt látod, mint tegnap meg tegnapelőtt.
Ez a szilárdásg pedig szemben áll a földi világ állandó izgés-mozgásával. Nyilván egy másik, égi szféra, ahol mennyei törvények kormányoznak mennyei anyagokat.
A "szupernovák" vagyis a fölrobbanó napok alkalmi fényjelenségei hatalmas meglepetést, újdonságot jelentettek mindazoknak, akik az égboltot szemlélték, és észrevették a dolgot.
Bejelentkezés