A halál szaga – a mai Amerikáról

2018. június 9. 10:42

R.R. Reno
First Things
Úgy tűnik, mintha szekuláris kultúránkban a halálnak nem lenne oka.

Russell Ronald Reno (1959, Baltimore) író, publicista cikkének fordítását közöljük. Reno többek között a Yale-en is tanult, 2010-ig a teológia és etika professzora volt a  Creighton University-n, ma a First Things magazin szerkesztője. Két gyermek édesapja, számos kötet szerzője. Episzkopálisnak (anglikánnak) született, de felnőtt fejjel katolizált. Fő hobbija a hegymászás.

***

A halál szaga eláraszt minket. Tízen haltak meg Texasban, egy houstoni iskolában, tizenheten a floridai Parklandban, ötvennyolcan egy Las Vegas-i koncerten Nevadában, majd négyen a nashville-i Waffle House-ban, Tennessee-ben. Az utóbbi esetben ez a szám csak egy hősies közbelépésnek köszönhetően nem lett magasabb.

A heroin-túladagolásban elhunytak száma tovább emelkedik, az öngyilkossági ráta szintén. Egyre több halált okoz az alkoholizmus és az elhízás. Ezek a tényezők játsszák a vezető szerepet a várható élettartam csökkenésében az Egyesült Államokban.

A véleményvezérek a kezüket szorongatják. „A fegyvertartás szigorítására van szükségünk” – mondják néhányan. A naloxont – ami egy túladagolást megfékező drog – már kiosztják a helyi rendőrségnek. Az anyagi keret megemelése az öngyilkosságok megelőzésére szolgál.

Ezek az erőfeszítések a tüneteket kezelik, nem pedig az okokat.

A fegyverrel rendelkező háztartások száma éppen annyi, mint ötven évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy a fegyvertartás szabadságát biztosító jogrendszer nem magyarázza meg a tömeges emberölések számának emelkedését. Hasonló a helyzet a túladagolásokkal, az öngyilkosságokkal és az önmagukban kárt tevőkkel. Az önpusztítás eszközei nem újak. 

       

Welcome to Las Vegas

A halál kultúrájának okai titokzatosak. Az iszlamista terroristáknak vannak okai – bármennyire is rosszindulatúak – a gyilkos akciók elkövetésére. Okok, amelyek az iszlám és a szekuláris Nyugat közötti civilizációs összecsapásból erednek. Ezzel szemben senki sem tudja, hogy miért gyilkoltak meg ötvennyolc embert Las Vegasban, vagy azt, hogy a „kétségbeesésre visszavezethető halálok” miért növekszik, különösen a fehér munkásrétegbe tartozó férfiak körében.

Úgy tűnik, mintha szekulárius kultúránkban a halálnak nem lenne oka. 

Amíg nem nézzük meg közelebbről. 

National Organization for Women

Nem lehet a szokásos gyanúsítottakat – az elhagyatott vidéken élő „bigottakat” és a „vallásos” jobboldalt – okolni a kultúráért, ami azokat a fiatal férfiakat formálta, akik emberek tömegeit mészároltak le – vagy akik drogokkal, alkohollal vagy halántéknak szegezett fegyverrel vetettek véget életüknek. Épp ellenkezőleg, olyan intézmények határozzák meg a fősodort, mint a Harvard, a Google és a Ford Alapítvány. Preferenciáik adják a hangot olyan divatos szavakkal, mint a „multikulturalizmus”, a „sokszínűség”, az „inklúzió” és a hagyomány utáni életstílus más kifejezései. Az elitünk hatalmas vagyonával és presztízsével hadat üzen a mumusnak: a heteronormativitásnak, a patriarchátusnak, a logocentrizmusnak és a rasszizmusnak. Jelenlegi kultúránk egy több mint ötven éve tartó

szabályleépítési folyamat eredménye, amit a hagyományos értékek elutasítása és a vallásgyakorlás megvetése jellemez. 

Elitünk minden szinten ellenzi a tisztán morális alapokon álló viselkedés hagyományos formáit, inkább egy gyógyászati és bürokratikus megközelítésre épít. A marihuána legalizációjára törekednek, leépítették a férfi és női szerepek jelentőségét a gyerekek viszonylatában. Mindenkit kijavítanak, aki biológiai nemről beszél, hiszen ők a társadalmi nemet preferálják – ami szerintük társadalmi konstrukció. Az általuk istápolt szólásszabadság definíciója szerint a középiskolás fiúkat lehetetlen megóvni attól, hogy pornót nézzenek az iskolában, ugyanakkor ki kell tartani a politikai korrektség mellett, ami elutasítja a morális korrektséget. 

A végeredmény: az amerikai kultúra 2018 körül.

A képlékeny önmeghatározás világa az ideálunk, amit általános elfogadás és kölcsönös megerősítés jellemez. A gyakorlatban az elit gyermekei szerencsések, hiszen családjaik és iskoláik gondosan szocializálják őket a 21. századi meritokratikus siker fegyelemére, miközben nyitottságot, befogadást és sokszínűséget prédikálnak. De a többiek nem ilyen szerencsések.

A legtöbb amerikai levegőért kapkod és a víz fölött próbál maradni, de egyre többen fulladnak meg. 

Bár mindannyian a saját tetteinkért vagyunk felelősek, egy társadalmat mégis a leggyengébbek és a legveszélyeztetettebbekre gyakorolt hatásán keresztül lehet megítélni. Nem is olyan régen, amikor még az egyetemista fiatal voltam a rasszista kultúra arra ösztönözte néhány fehér barátomat, hogy haragjukat és bizonytalanságaikat rasszista inzultusokkal fojtsák el – éppen úgy, ahogy egy korábbi generációnak megengedték, hogy domináljon, és megalázzon másokat. 

  

A mai amerikai kultúra teljesen más. A befogadást ígéri, de a celebség és a professzionális siker büntető társadalmi hierarchiáját adja. A korlátlan szabadság világában – légy a legjobb, ami lehetsz – minden bukást magadnak köszönhetsz. Az önkárhoztatás lehetőségét csak az elnyomás narratívái enyhítik, ami azt jelenti, hogy a kamasz szenvedését – és a felnőtt szenvedését – is mindig más hibája okozza. Ezért a sikerért zajló elkeseredett küzdelem és a megtorlás iránti bosszús követelőzés között vergődünk.

A liberalizmus mindig is az elit deregulációs terve volt.

A 19. században azt a célt tűzte ki, hogy kevesebb szabály kösse a premodern gazdaságokat és a társadalmi hierarchia mintáit. A képzettek, tehetségesek, cégalapítók és becsvágyók kezére játszott, akik hamarosan kiszorították az arisztokráciát. 

Az elmúlt fél évszázadban a liberalizmus a magánélet szabálymentesítésére fókuszált. Ez is egy elit prioritás volt, mert lehetőséget teremtett a kizsákmányolásra az erőforrással rendelkezőknek. De egy olyan világot teremtett, ahol a rend nélküli lelkek drogokkal és alkohollal pusztítják el magukat, és ahol a gyilkos gondolatokat dédelgetők szabadon szerezhetnek érvényt agyszüleményeiknek.  

Itt az ideje ébresztőt fújni! A Ford Alapítvány, a Human Rights Campaign, a Southern Poverty Law Center, a National Organization for Women, a Harvard és Stanford egyetemek: ők a mai establishment pillérei és a halál kultúrájának építői. 

***

Filemon Norbert fordítása

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 67 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

1. "közük nincs a valódi liberalizmushoz"
"A devizahitelnél még a hülye is tisztában van vele, hogy az árfolyamingadozás mindig benne van a pakliban, ami sokkal komolyabb kockázatot is jelent."
1. Valódi liberalizmus - utópia, a bolsevizmus egyik változata.
Ha,... minden értékteremtő mellé számvevőt állítana, aki 100%-os biztonsággal be tudja árazni az érték értékét, akkor, de csak ebben az egyetlen esetben beszélhetNÉNK valódi liberalizmusról. Ezért,az egész: utópia, rendkívül káros, sok embert, fiatalt vitt téves, rossz útra, a lelki, majd a testi halálba. (Ha a lélek számodra nem értelmezhető, értsd szellemi-nek.)
2. Még a hülye is... ez, ebben van a lényeg, mindig lesznek "hülyék", mert a "valódi" vagy nem valódi liberalizmus kifosztó-embertelenítő működése törvényszerűen mindig a "hülyéknél" EGY LÉPÉSSEL ELŐRÉBB JÁR. Ezért nevezik liberalizmusnak: lopj szabadon, de csak, ha ügyesebb vagy. És: gondoskodj hülyékről, ez a siker első számú feltétele.

Ami nálad: fatalista pesszimista:=tényeken alapuló realista.

Ízlésekről és pofonokról nem vitatkozunk.
Kívánom neked, legalább akkora értelme legyen az életednek, mint nekem.
De, még ha feleannyi, garantálom, az sem rossz.
Isten nevét hiába ne vedd!

Hát, ezek szerint itt nagyon sok volt a szerencsétlen tájékozatlan.

Az én családom kikerülte ezt a buktatót.

Volt szerencsém egyszer belehallgatni egy láthatóan emelkedő életszínvonalú hitel ügyintéző rábeszélésébe. Nem álltam meg, s közbe szóltam, h. vajon nem tartja-e veszélyesnek a lehetséges árfolyam változást. Miért -válaszolta- gondolom, h. a svájci frank NEM elég erős ahhoz, h. NE legyen ez egy veszélyes konstrukció. Nem az én dolgom volt, nem helyesbítettem. A TV-ből ezerrel ömlött, h. mi mindent lehetne venni kölcsönből. Undorító volt.

Ugyanakkor a mára valóban hitelét vesztett HV legalább kétszer írta meg, h. lehetőleg az vegyen föl devizában hitelt, aki abban is kapja a fizetését, vagy aki a forint kamat kifizetésére is képes lenne.

Az ÁLLAMNAK időben közbe kellett volna lépnie, ahogy ez nem egy szomszédos országban megtörtént. AZ az ÁLLAM nem volt alkalmas a legminimálisabb nemzeti érdekvédelemre SEM.

Ezek után, akinek még Gyurcsány véleménye, pártja, bármilyen szemponból és mértékben mérvadó, nem gondolkodik reálisan.

Ehhez képest az az oldal egyéniben kétharmaddal vitte Budapestet és nagyon szépen kapott szavazatot budai kerületben Bauer és a mindennek a legalja Niedermüller.

Egy kicsit más vizekre eveztünk, messze az eredeti tárgytól. Elnézést!

Ez is a halál szaga
Megnyitjuk a Fenyő-gyilkosság aktáit – Portik több mint két évtizede a markában tarthatja Gyárfás Tamást
https://pestisracok.hu/megnyit..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés