Mi történik Izraelben? – Útinapló egy pszichológus tollából

2018. január 10. 15:40

Hajdu Tamara
Mindset
Izreael utcáit róva azt tapasztalhatjuk, hogy a különböző csoportok tagjai gond nélkül beszélgetnek, dolgoznak és szórakoznak együtt.

„Hogy lehetséges, hogy egy ilyen többezeréves konfliktusokkal mélyen átitatott országban békét és nyugalmat talál az ember? A zsidó-palesztin gyűlölködés sajnos mindkét fél részéről jól megalapozott sérelmekből táplálkozik, így a feloldása szinte lehetetlennek bizonyul. Izreael utcáit róva mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a különböző csoportok tagjai gond nélkül beszélgetnek, dolgoznak és szórakoznak együtt. Valószínűleg ez halmozottan igaz Jeruzsálemben, ahol a vallási és kultúrális központ révén együtt élnek a különböző népcsoportok, mint szegregáltabb helyeken. Gondolhatnánk azt is, hogy az ilyen nagyvárosokban a legfeszültebb a helyzet az összezártság miatt, szemmel láthatólag mégsem így van. Miért? A szociálpszichológia egy régi elmélete a kontaktushipotézis (Allport, 1954), mely szerint

A SZEMÉLYES KAPCSOLAT A KÜLSŐ CSOPORT TAGJAIVAL CSÖKKENTI AZ ELLENÜK IRÁNYULÓ SZTEREOTÍPIÁKAT ÉS DISZKRIMINÁCIÓT.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a sztereotipizálás tulajdonképpen egy kognitív torzítás, amivel egy csoport tagjait ugyanolyannak látjuk bizonyos tekintetben. A személyes kapcsolat a csoporttagokkal azonban rávilágít az egyéni különbségekre, és hogy nem minden csoporttag illetszthető be ebbe a felállított negatív képbe. Másrészt a személyes kontaktus a démonizált csoport tagjaival csökkenti a szorongást, amely köréjük épült. Elképzelhető, hogy ennek köszönhető a békés légkör, amit Jeruzsálemben és Tel-Avivban is tapasztalhatunk: itt az emberek kénytelenek egymás közelében élni és együttműködni akár tetszik, akár nem. Ezáltalál megismerik egymást, és talán nem csak az izraelit vagy a palesztint látják már egymásban, hanem a személyt magát.

Európai szemmel gyakran torzított kép alakul ki bennünk bizonyos helyekről, melyek a mi kultúránktól idegennek tűnnek. Ha egy tanulsága volt ennek az útnak az ez: a médián keresztüli tájékozódás szükséges, de korántsem elégséges. Amikor csak tehetjük, érdemes saját szemmel megismerni a világot és rácsodálkozni sokszínűségére.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"A szociálpszichológia egy régi elmélete a kontaktushipotézis (Allport, 1954), mely szerint

A SZEMÉLYES KAPCSOLAT A KÜLSŐ CSOPORT TAGJAIVAL CSÖKKENTI AZ ELLENÜK IRÁNYULÓ SZTEREOTÍPIÁKAT ÉS DISZKRIMINÁCIÓT."

Kivéve, ha a konfrontáció nem önkéntesen jön létre. A szociálpszichológia egy rakás szar, a szakirodalom túlnyomó többsége meg szemét.

"békés légkör" - LoL
Megszállt területeken? Egy apartheidben? XD

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés