A multik szabályozása, bankadó, civiltörvény, orosz-magyar kapcsolatépítés és Brüsszellel szembeni ellenállás – az ideológiai különbségeken túl Orbán Viktor politikájának számos lépésével egyetért Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának főtitkára. Vojtěch Filipet a hétvégi cseh képviselőházi választás kapcsán kérdeztük.
Október 21-22-én új parlamentet választ Csehország – összefoglaló cikkünket az igen szórakoztató és színes cseh politikai életről itt olvashatja el.
A választások kapcsán megkerestük a legjelentősebb cseh pártokat, hogy nyilatkozzanak a cseh viszonyokról, és persze megkérdeztük őket Magyarországról is. A választáson valószínűleg harmadik erőként végző Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának képviseletében (KSČM) maga a pártfőtitkár, Vojtěch Filip válaszolt a kérdéseinkre. Interjúnk.
*
Mit gondol, mi a hétvégi cseh választások tétje?
Ahogyan bármelyik választás, ez is arról szól, hogyan halad tovább az ország bel- és külpolitikája a következő ciklusban. A polgárok arra adnak felhatalmazást a parlamentbe jutott pártoknak, hogy azok a legjobb döntéseket hozzák meg – ám természetesen ennek koncepciói jelentősen eltérnek a jobb- és baloldalon. Ráadásul a választásokat egy igen bonyolult nemzetközi helyzetben tartják, amikor az EU-s intézmények válságban vannak, és világszerte újabbnál újabb konfliktusok bontakoznak ki. Új tényező azonban a populista és oligarchikus pártok, mozgalmak megjelenése a politika színterén. De a választások témáiként említhetjük az adózási- és szociális rendszert, az egészségügyet, oktatást, biztonságpolitikát, a migrációt, természetes erőforrásaink védelmét, és a NATO-val való viszonyunkat is.
Hogyan látja a visegrádi négyek helyzetét? Veszélyeztetheti a slavkovi háromszög (S3), Ausztria, Csehország és Szlovákia triója a visegrádi együttműködést?
Nagyon pozitívan ítéljük meg a visegrádi együttműködést – habár a benne résztvevő országok nézetei és kormányai nagyban különböznek.
Ugyanezt láthatjuk a Benelux-államok, vagy Skandinávia esetében is. Ami a slavkovi háromszöget illeti, az nem a V4-ekkel akar versenyezni, csupán egy új platformként szolgál arra, hogy az azonos érdekek alapján politizáló és azonos történelmű országok közötti együttműködést erősítse.
Hogyan ítéli meg Csehország Magyarországgal való gazdasági és politikai kapcsolatait?
Mind politikailag, mind gazdaságilag nagyon jó a magyarokkal való viszonyunk. Tekintsünk például a kiváló turisztikai kapcsolatokra, mely mindkét ország fejlődését elősegíti: a magyar termálfürdőkbe látogató csehek száma minden évben folyamatosan növekszik. A magyarok vendégszeretete pedig amúgy is legendás – nem csoda, hogy jók a tapasztalataink ezen a téren.
Az egyik legfontosabb téma az Unióban most a migráció. Önök milyen migrációs politikát folytatnának?
A hangsúlyt a migrációs kérdésben a kiváltó okok megszüntetésére helyeznénk: a probléma gyökerénél kell megoldanunk a helyzetet, illetve azon államok felelősségtudatát is növelnünk kell, akik részt vettek a helyi rezsimek destabilizálásában. Elvárjuk, hogy az EU szabályozza a területére történő bevándorlást, tartsa tiszteletben a tagállamok szuverenitását, és szolgáltasson nekik humanitárius támogatást. És teljes mértékben elutasítjuk, hogy az EU kvótarendszere alapján fogadjunk be bevándorlókat.
Magyarországon Orbán Viktor is hasonló állásponton van. Mi a véleménye az ő politikájáról?
A Fidesz és a KSČM között természetesen ideológiai ellentét feszül. Másrészt viszont
folyamatosan figyeljük Orbán Viktor lépéseit, ezek közül pedig sokat szimpatikusnak találunk.
Hadd hozzak fel pár példát: először is, megvédi az ország szuverenitását és – nem csak a migráció területén – visszautasítja az EU bürokratikus lépéseit. Másodszor, kiterjedtebb külpolitikát folytat Oroszországgal és Kínával. Nem örül az Oroszországgal kapcsolatos szankcióknak. Szabályozza a multik működési feltételeit Magyarországon, beleértve a profit külföldre szivattyúzására vonatkozó szabályokat, illetve a bankok és üzletláncok adóztatását. Szimpatikusnak találjuk továbbá az országban működő civil szervezetek, NGO-k működésének szabályozását. Magam is találkoztam Orbán Viktorral az „Egy övezet, egy út” konferencián Budapesten, 2016-ban – a beszélgetés pedig igen barátságos légkörben zajlott.
„Stop migraci!” Kommunista kampányolás 2017-ben
A közvélemény-kutatások szerint pártja alaposan le van maradva Andrej Babiš mozgalmától. Hogyan zárkóznának fel?
Egy aforizmát hoznék fel:
Amint Andrej Babiš megígér, azt a kommunista párt teljesíti is.
Nem vagyunk populisták, a KSČM programja viszont egy program a népnek: kitér minden szociális problémára és mindegyikre reális megoldásokat kínál – szerintem a szavazók ezt értékelni fogják. És persze tegyük hozzá, hogy a KSČM-hez – Andrej Babišsal és még pár résztvevővel ellentétben – semmiféle botrány vagy ügy nem kötődik.
A rendszerváltás után az összes közép-európai posztkommunista államban összeomlottak a radikális baloldali pártok, és azóta sem tudtak felkelni a földről. Miért más a helyzet Csehország esetében?
Mióta 1990-ben megalapítottuk a KSČM-et és gyökeresen megváltoztattuk az irányelveinket, a tagság széleskörű egyetértésével irányítjuk a pártot. Már vége szakadt annak, hogy a tagság bárnemű tevékenységét korlátoznánk vagy diszkrimináljuk a tagjainkat, ellenben az évek alatt csak egységesebbé váltunk. Reális és megvalósítható programunk van, melyen a tagságunkból számos szakértő dolgozott – ezért pozitívan nézünk a választás elé.
Az amerikai elnök újságírók kérdéseire válaszolva ismét barátjának nevezte Orbán Viktort, akivel jövő héten személyesen is egyeztetnek majd a Fehér Házban.
Az egyeztetés a béke kérdésén túl teljesen más szintre emelheti az amerikai-magyar gazdasági kapcsolatokat is.
Tévesen gondolják sokan, hogy a magyar vállalkozásokat megroppantották az elmúlt évek nehézségei. Nem igaz, hogy gazdasági teljesítményük gyenge, nem igaz, hogy technológiailag elmaradottak, hogy fejlődésre képtelenek. Hamis a magyar ugar mocsarában megrekedt szekér képe. Viharban, de jó irányba halad a magyar gazdaság.
Magyarország szentszéki nagykövete elkísérte Orbán Viktor miniszterelnököt a XIV. Leó pápával való találkozás során. A Mandinernek mesélt a benyomásairól.
Ezúttal nem az amerikai, hanem az egyiptomi elnök meghívásának tesz eleget.
Óriási fellélegzés volt, amikor 2004 novemberében leszerelt az utoljára bevonult 1800 kiskatona, és a 136 éve tartó kényszersorozás megszűnt. Horváth K. József írása.
Az M1 legendás riporterét jelölték az év újságírója díjra.
Pokrovszknál csaknem teljesen bekerítették őket, és már a drónjaik sem segítenek, ha elfogynak az embereik.
