Erdélyben és Kárpátalján konzervatívabbak, a Vajdaságban és a Felvidéken szabadelvűbbek a külhoni magyar fiatalok – de többségük már elgondolkodott azon, hogy maga mögött hagyná szülőföldjét. És már nem magától értetődő, hogy Magyarországra jönnének át, amikor ott van a Nyugat is. A GeneZYs kutatás széles körben vázolja fel a külhoni magyar fiatalok életét, világát.
Tudjuk, hogy a határon túli magyarok alakító tényezői lehetnek hazánk fejlődésének, országunk külföldi megítélésének és a magyar politikai életnek is. Tudjuk, hogy a fiatalság véleménye kiemelten fontos, mert az ő kezükben van a jövő. Most pedig már azt is tudjuk, hogy a külhoni fiatalok hogyan vélekednek például nemzeti hovatartozásukról, migrációról, politikáról, vagy az előttük álló jövőről.
A határon túli magyarság kérdése hálás téma. Időről időre előkerül, mint a nagymamától örökölt tortás tányér: évente néhányszor kihalásszuk az alsó polcról, leporoljuk, esetleg használjuk is, majd visszatesszük a helyére. Finoman bánunk vele mert régi, kényes darab, amit generációról generációra öröklünk a családban, használati útmutatóval együtt.
Az elmúlt évek (évtizedek) során számos szociológus foglalkozott a külhoni magyarsággal, annak problémáival és érdekeivel. Fontos és hasznos munkákról van szó, mégis úgy tűnik, hogy az ifjúságkutatás témakörében az egész Kárpát-medencére kiterjedő, egységes, reprezentatív vizsgálatok területén voltak még fehér foltok.
Ezen űr kitöltésére vállalkozott a GeneZYs 2015, melynek keretein belül a Mathias Corvinus Collegium és az MTA Kisebbségkutató Intézete 2015 végén 2700 fős, 15-29 év közötti fiatalokból álló, reprezentatív mintán vizsgálta a külhoni magyarok jelenlegi helyzetét, látásmódját és jövőbeni terveit.
Eredményeiket a „Változó kisebbség” című, Papp Z. Attila által szerkesztett kötetben publikálták, melyben nemzetközi és kárpát-medencei kontextusban, a magyarországi ifjúsági szociológia eredményeit és a többségi ország szemszögét is figyelembe véve értelmezik vizsgálatuk tanulságait. A témában azóta előadást és kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amiről a Mandiner itt tudósított.
A kutatás segítségével információkat nyerhettünk a külhoni magyar fiatalságról;
s számos más dologról is.
Azok a boldog szép napok…
A vizsgálatban 15 és 29 év közöttiek vettek részt: tanulók, munkát kereső fiatalok és már dolgozó felnőttek is. A GeneZYs 2015 céljául tűzte ki, hogy megtudja, mivel foglalkoznak a fiatalok (tanulnak, munkanélküliek, gazdaságilag inaktívak vagy aktívak) az egyes régiókban, s ezáltal vizsgálhassa, milyen változások történtek a kétezres évek eleje óta.
Eredményeik szerint a négy terület közül egyedül a Felvidéken csökkent a munkanélküliség, 18 százalékról 9 százalékra. Ezzel egyidejűleg a másik három régióban növekedett: Kárpátalján több mint duplájára – 10 százalékról 21 százalékra –, a Vajdaságban 12 százalékról 17-re, Erdélyben pedig – ahol egykor legkevesebb volt a munkanélküliek aránya – 8 százalékról 13 százalékra növekedett.
A főfoglalkozásokat érdemes lehet összevetni a gyermekvállalás tényezőjével is. Mint kiderült, Ukrajna területén született a fiataloknak legnagyobb arányban gyermeke – 29 százalék –, ami kimagasló a többi határon túli vagy akár az országon belüli értékhez képest (2012-ben hazánkban ebben a korosztályban a megkérdezettek 15 százalékának volt gyermeke).
Amellett, hogy jelenleg mivel foglalkoznak a fiatalok, fontos lehet megvizsgálni: milyen terveik vannak a jövőt, például a tanulást illetően. A GeneZYs 2015-ből kiderült, az ifjaknak közel fele szeretne még tanulni (49,9 százalék), s továbbtanulásának nyelvéül 66 százalékban a magyar nyelvet választanák. Legtöbben a Vajdaság területéről tanulnának tovább, legkevesebben pedig Kárpátaljáról – ám azok, akik Ukrajnából a továbbtanulásra voksoltak négyötöd részt magyarul képződnének.
Identitás, migráció
A határon túli magyarság kapcsán időről időre felmerülnek kérdések a kisebbségi létforma és a hovatartozás témakörében, így a GeneZYs 2015 kutatás során a fiatalokat nemzeti identitásuk kapcsán is kérdezték.
Az eredményekből kiderült: a magukat kisebbségi és többségi nemzethez egyaránt vallók aránya a Vajdaságban a legnagyobb (60,7 százalék), majd a kárpátaljai (60,1 százalék), erdélyi (58,1 százalék) és felvidéki (40,9 százalék) régiók következnek. Az állítással, miszerint a kisebbségi magyarok a magyar nemzet részét képezik, legtöbben Ukrajnában értettek egyet (94,2 százalék), majd a szerb (93 százalék) és román (89,4 százalék), végül a szlovák terület (85,8 százalék) következett. A többségi nemzethez tartozásról legtöbben szintén Kárpátalján számoltak be (65,7 százalék), ezután a Vajdáságban (64,7 százalék), Erdélyben (64,5 százalék) és végül a Felvidéken (51,5). Összesen a fiatalok 90,1 százaléka gondolja, hogy a határon túli magyarok is a magyar nemzet részét képezik, míg a többségi nemzethez tartozásról összességében 61,4 százalék számolt be.
Ehhez kapcsolódóan érdekes megnézni, hogy milyen arányban igényeltek magyar állampolgárságot a külhoniak, s mi volt erre legfőbb motivációjuk. Az eredmények szerint a vizsgált régiók fiataljai közül összesen 49,8 százalék igényelte a magyar állampolgárságot: legtöbben a Vajdaságból (82 százalék), Kárpátaljáról nagyjából kétharmad rész (68,4 százalék), Erdélyből több mint a csoport fele (56,3 százalék), legkevesebben pedig a Felvidékről (3,1 százalék). Motivációjukat illetően leggyakrabban a magyarságukat, az érzelmi okokat, mely szerint felmenőik is magyar állampolgárok voltak, s gyermekeik jövőbeli biztonságát említették.
A megkérdezettek kivándorlási szándékairól kiderült: a fiatalok otthonukat legkevésbé Erdélyben, leginkább pedig Kárpátalján hagynák háta.
Azt illetően, hogy a költözés után hol telepednének le a legszívesebben, megtudhattuk: Magyarország az ukrajnai kisebbség számára a legvonzóbb (75,4 százalék költözne ide, ha elhagyná otthonát), míg a felvidékiek számára a legkevésbé (29,2 százalék).
A kárpátaljai területeket nem számolva a megkérdezettek jelentős hányada arról számolt be, hogy Nyugat-Európába költözne (a vajdaságiak 51,7 százaléka, a felvidékiek 47,4 százaléka, az erdélyi kisebbségnek pedig 45,8 százaléka).
Értékrend, politikai látásmód
A GeneZYs 2015-ben a fiatalság értékrendjét, vallásról alkotott véleményét és politikai érdeklődését is megvizsgálták. Az értékek fontosság szerinti besorolásában az első öt helyen a szerelem/boldogság, a család, az igaz barátság, a békés világ és a munka állt.
Az Istenben való hit, mint erőforrás a mindennapokban a 23., a vallás pedig a 26. helyen szerepelt a listán.
Ezzel egyidejűleg eredményeik szerint a fiatalság többsége valamelyik egyházhoz tartozik: a megkérdezettek 90,9 százaléka számolt be arról, hogy valamelyik egyháznak tagja. Ez az érték Erdélyben a legmagasabb (95,8 százalék), míg Felvidéken a legalacsonyabb (82,7 százalék).
Politikai érdeklődésükről kérdezve a fiatalság beszámolt arról, milyen mértékben érdekli a politika, mennyire elégedett a demokráciáva, illetve hogy a jobb- és baloldal skálán hol helyezi el magát a politikai hovatartozás kérdésében.
Az eredményekből kiderült: Románia területén érdeklődnek legkevésbé a politika iránt, tőlük nyitottabbak Szlovákiában és Ukrajnában, a legtöbben pedig Szerbiában érdeklődnek. Válaszukban egytől ötig kellett értékelni, hogy az adott személyt mennyire érdekli a politika, s a minden régiót összesítő érték 2,04 lett.
A demokráciával való elégedettséget hasonló módszerrel, egy 1-10 között terjedő skálán mérték. Eredményeik szerint az ifjúság nem túl elégedett: míg a nagymértékű elégedettséget a 10-es érték képviselte, átlagosan 4,33-as értéket jelöltek a fiatalok. A leginkább elégedett régióban – Erdélyben – átlagosan 4,89-re értékelték demokráciával való elégedettségüket, míg a legalacsonyabb értékről – ami 2,92 lett – Kárpátalján számoltak be.
Mindezek mellett érdekes lehet megnézni, hogy a fiatalság hol helyezi el magát a jobb és a baloldal skáláján. Kiderült: egyedül a Vajdaság területén található kevesebb tisztán jobboldali nézeteket valló fiatal, mint tisztán baloldali. Ez az arány minden más területen fordított, vagyis
*
Az eredményekből összességében arra következtethetünk, hogy a Kárpátalja területén élő fiatalokra alapvetően jellemző egy hagyományosabb értékrend, ahogyan többnyire Erdélyben is egy relatíve konzervatív világkép uralkodik, míg a Felvidék és Vajdaság fiataljai szabadelvűbb eszmerendszert képviselnek.
***
Források, ábrák:
Papp Z. Attila: Karpát-medencei ifjúságszociológiai felmérés: első adatok c. előadása (2016. január 28.)
Papp Z. Attila (szerk.) Változó kisebbség: Kárpát-medencei magyar fiatalok c. kötet
Sőt egyből kettő is megjelent magyarul! A SETI abban segít, hogy felvegyük a kapcsolatot az űrben lévő élettel, míg az Androméda játékosai az űr sötétjében küzdenek meg az idegenekkel – és egymással.
A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
A legális és illegális szerek közötti határvonal egyre inkább elmosódik.
„Volt, akit egy tó partján hagytak télen egy papírdobozban, más gyereket a kukából szedtek ki...” – Gui Angéla évek óta rendez jótékonysági futást a kárpátaljai árvákért, de most tényleg nagy a baj, ugyanis fillér nélkül maradhat a gyermekotthon.
Talán sokan nem is tudják, de „a legnagyobb magyarnak”, Széchenyi Istvánnak és testvéreinek is köztünk élnek a leszármazottai, akik azt vallják, dúlhatnak itt harcok, háborúk, lehet itt bármilyen hatalom, ők csak azt nézik, hogy a nemzetet miként tudják megtartani és segíteni. Széchenyi Tímeával, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány megbízott elnökével beszélgettünk. Interjúnk.
Az EU-csatlakozás sorsa a tét.
Magyarország még mindig a béke egyik szigetének számít.
Magyarország gazdasági kilátásai 2025-ben, globális minimumadó, európai versenyképesség – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában László Csaba, a Medgyessy-kormány pénzügyminisztere és Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
