GeneZYs: változóban a külhoni magyar fiatalok világa

2017. október 4. 18:35

Gacsályi Sára
Mandiner
Erdélyben és Kárpátalján konzervatívabbak, a Vajdaságban és a Felvidéken szabadelvűbbek a külhoni magyar fiatalok – de többségük már elgondolkodott azon, hogy maga mögött hagyná szülőföldjét. És már nem magától értetődő, hogy Magyarországra jönnének át, amikor ott van a Nyugat is. A GeneZYs kutatás széles körben vázolja fel a külhoni magyar fiatalok életét, világát.

Tudjuk, hogy a határon túli magyarok alakító tényezői lehetnek hazánk fejlődésének, országunk külföldi megítélésének és a magyar politikai életnek is. Tudjuk, hogy a fiatalság véleménye kiemelten fontos, mert az ő kezükben van a jövő. Most pedig már azt is tudjuk, hogy a külhoni fiatalok hogyan vélekednek például nemzeti hovatartozásukról, migrációról, politikáról, vagy az előttük álló jövőről. 

A határon túli magyarság kérdése hálás téma. Időről időre előkerül, mint a nagymamától örökölt tortás tányér: évente néhányszor kihalásszuk az alsó polcról, leporoljuk, esetleg használjuk is, majd visszatesszük a helyére. Finoman bánunk vele mert régi, kényes darab, amit generációról generációra öröklünk a családban, használati útmutatóval együtt.  

Az elmúlt évek (évtizedek) során számos szociológus foglalkozott a külhoni magyarsággal, annak problémáival és érdekeivel. Fontos és hasznos munkákról van szó, mégis úgy tűnik, hogy az ifjúságkutatás témakörében az egész Kárpát-medencére kiterjedő, egységes, reprezentatív vizsgálatok területén voltak még fehér foltok.

Ezen űr kitöltésére vállalkozott a GeneZYs 2015, melynek keretein belül a Mathias Corvinus Collegium és az MTA Kisebbségkutató Intézete 2015 végén 2700 fős, 15-29 év közötti fiatalokból álló, reprezentatív mintán vizsgálta a külhoni magyarok jelenlegi helyzetét, látásmódját és jövőbeni terveit.

Eredményeiket a „Változó kisebbség” című, Papp Z. Attila által szerkesztett kötetben publikálták, melyben nemzetközi és kárpát-medencei kontextusban, a magyarországi ifjúsági szociológia eredményeit és a többségi ország szemszögét is figyelembe véve értelmezik vizsgálatuk tanulságait. A témában azóta előadást és kerekasztal-beszélgetést is tartottak, amiről a Mandiner itt tudósított. 

A kutatás segítségével információkat nyerhettünk a külhoni magyar fiatalságról;

megismerhettük véleményüket gazdasági helyzetükről, identitásukról, migrációs terveikről, politikai érdeklődésükről,

s számos más dologról is.

Azok a boldog szép napok… 

A vizsgálatban 15 és 29 év közöttiek vettek részt: tanulók, munkát kereső fiatalok és már dolgozó felnőttek is. A GeneZYs 2015 céljául tűzte ki, hogy megtudja, mivel foglalkoznak a fiatalok (tanulnak, munkanélküliek, gazdaságilag inaktívak vagy aktívak) az egyes régiókban, s ezáltal vizsgálhassa, milyen változások történtek a kétezres évek eleje óta.

Eredményeik szerint a négy terület közül egyedül a Felvidéken csökkent a munkanélküliség, 18 százalékról 9 százalékra. Ezzel egyidejűleg a másik három régióban növekedett: Kárpátalján több mint duplájára – 10 százalékról 21 százalékra –, a Vajdaságban 12 százalékról 17-re, Erdélyben pedig – ahol egykor legkevesebb volt a munkanélküliek aránya – 8 százalékról 13 százalékra növekedett. 

A főfoglalkozásokat érdemes lehet összevetni a gyermekvállalás tényezőjével is. Mint kiderült, Ukrajna területén született a fiataloknak legnagyobb arányban gyermeke – 29 százalék –, ami kimagasló a többi határon túli vagy akár az országon belüli értékhez képest (2012-ben hazánkban ebben a korosztályban a megkérdezettek 15 százalékának volt gyermeke). 

Amellett, hogy jelenleg mivel foglalkoznak a fiatalok, fontos lehet megvizsgálni: milyen terveik vannak a jövőt, például a tanulást illetően. A GeneZYs 2015-ből kiderült, az ifjaknak közel fele szeretne még tanulni (49,9 százalék), s továbbtanulásának nyelvéül 66 százalékban a magyar nyelvet választanák. Legtöbben a Vajdaság területéről tanulnának tovább, legkevesebben pedig Kárpátaljáról – ám azok, akik Ukrajnából a továbbtanulásra voksoltak négyötöd részt magyarul képződnének. 

Identitás, migráció

A határon túli magyarság kapcsán időről időre felmerülnek kérdések a kisebbségi létforma és a hovatartozás témakörében, így a GeneZYs 2015 kutatás során a fiatalokat nemzeti identitásuk kapcsán is kérdezték.

Az eredményekből kiderült: a magukat kisebbségi és többségi nemzethez egyaránt vallók aránya a Vajdaságban a legnagyobb (60,7 százalék), majd a kárpátaljai (60,1 százalék), erdélyi (58,1 százalék) és felvidéki (40,9 százalék) régiók következnek. Az állítással, miszerint a kisebbségi magyarok a magyar nemzet részét képezik, legtöbben Ukrajnában értettek egyet (94,2 százalék), majd a szerb (93 százalék) és román (89,4 százalék), végül a szlovák terület (85,8 százalék) következett. A többségi nemzethez tartozásról legtöbben szintén Kárpátalján számoltak be (65,7 százalék), ezután a Vajdáságban (64,7 százalék), Erdélyben (64,5 százalék) és végül a Felvidéken (51,5). Összesen a fiatalok 90,1 százaléka gondolja, hogy a határon túli magyarok is a magyar nemzet részét képezik, míg a többségi nemzethez tartozásról összességében 61,4 százalék számolt be.  

Ehhez kapcsolódóan érdekes megnézni, hogy milyen arányban igényeltek magyar állampolgárságot a külhoniak, s mi volt erre legfőbb motivációjuk. Az eredmények szerint a vizsgált régiók fiataljai közül összesen 49,8 százalék igényelte a magyar állampolgárságot: legtöbben a Vajdaságból (82 százalék), Kárpátaljáról nagyjából kétharmad rész (68,4 százalék), Erdélyből több mint a csoport fele (56,3 százalék), legkevesebben pedig a Felvidékről (3,1 százalék). Motivációjukat illetően leggyakrabban a magyarságukat, az érzelmi okokat, mely szerint felmenőik is magyar állampolgárok voltak, s gyermekeik jövőbeli biztonságát említették. 

A magyar állampolgárság felvétele kapcsolatban állhat a migráció tervével, vágyával is.

A megkérdezettek kivándorlási szándékairól kiderült: a fiatalok otthonukat legkevésbé Erdélyben, leginkább pedig Kárpátalján hagynák háta. 

Azt illetően, hogy a költözés után hol telepednének le a legszívesebben, megtudhattuk: Magyarország az ukrajnai kisebbség számára a legvonzóbb (75,4 százalék költözne ide, ha elhagyná otthonát), míg a felvidékiek számára a legkevésbé (29,2 százalék).

A kárpátaljai területeket nem számolva a megkérdezettek jelentős hányada arról számolt be, hogy Nyugat-Európába költözne (a vajdaságiak 51,7 százaléka, a felvidékiek 47,4 százaléka, az erdélyi kisebbségnek pedig 45,8 százaléka). 

Értékrend, politikai látásmód

A GeneZYs 2015-ben a fiatalság értékrendjét, vallásról alkotott véleményét és politikai érdeklődését is megvizsgálták. Az értékek fontosság szerinti besorolásában az első öt helyen a szerelem/boldogság, a család, az igaz barátság, a békés világ és a munka állt.

Az Istenben való hit, mint erőforrás a mindennapokban a 23., a vallás pedig a 26. helyen szerepelt a listán.

Ezzel egyidejűleg eredményeik szerint a fiatalság többsége valamelyik egyházhoz tartozik: a megkérdezettek 90,9 százaléka számolt be arról, hogy valamelyik egyháznak tagja. Ez az érték Erdélyben a legmagasabb (95,8 százalék), míg Felvidéken a legalacsonyabb (82,7 százalék).  

Politikai érdeklődésükről kérdezve a fiatalság beszámolt arról, milyen mértékben érdekli a politika, mennyire elégedett a demokráciáva, illetve hogy a jobb- és baloldal skálán hol helyezi el magát a politikai hovatartozás kérdésében.

Az eredményekből kiderült: Románia területén érdeklődnek legkevésbé a politika iránt, tőlük nyitottabbak Szlovákiában és Ukrajnában, a legtöbben pedig Szerbiában érdeklődnek. Válaszukban egytől ötig kellett értékelni, hogy az adott személyt mennyire érdekli a politika, s a minden régiót összesítő érték 2,04 lett. 

A demokráciával való elégedettséget hasonló módszerrel, egy 1-10 között terjedő skálán mérték. Eredményeik szerint az ifjúság nem túl elégedett: míg a nagymértékű elégedettséget a 10-es érték képviselte, átlagosan 4,33-as értéket jelöltek a fiatalok. A leginkább elégedett régióban – Erdélyben –  átlagosan 4,89-re értékelték demokráciával való elégedettségüket, míg a legalacsonyabb értékről –  ami 2,92 lett –   Kárpátalján számoltak be.

Mindezek mellett érdekes lehet megnézni, hogy a fiatalság hol helyezi el magát a jobb és a baloldal skáláján. Kiderült: egyedül a Vajdaság területén található kevesebb tisztán jobboldali nézeteket valló fiatal, mint tisztán baloldali. Ez az arány minden más területen fordított, vagyis

Erdély, Felvidék és Kárpátalja területén magasabb százalékban élnek olyan fiatalok, akik politikai nézeteik szerint tisztán jobboldalinak vallják magukat. 

*

Az eredményekből összességében arra következtethetünk, hogy a Kárpátalja területén élő fiatalokra alapvetően jellemző egy hagyományosabb értékrend, ahogyan többnyire Erdélyben is egy relatíve konzervatív világkép uralkodik, míg a Felvidék és Vajdaság fiataljai szabadelvűbb eszmerendszert képviselnek. 

***

Források, ábrák: 

Papp Z. Attila: Karpát-medencei ifjúságszociológiai felmérés: első adatok c. előadása (2016. január 28.)

Papp Z. Attila (szerk.) Változó kisebbség: Kárpát-medencei magyar fiatalok c. kötet

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés