A lényegről

2017. január 14. 16:51

Tamás Gáspár Miklós
Kettős Mérce
A romákat a saját hátrányos és kirekesztett helyzetük meg a történelmük külön csoporttá konstituálja, amellyel ki kell egyezni. A fehér többségnek bele kell törődnie, hogy nem vezetheti a romákat.

„A magyar baloldali újrakezdés a cigánykérdésben nem egyszerű. Itt nem az előítéletek »leküzdésére« gondolok: az magától értetődik. Hanem arra, hogy EGYSZERRE kell kivívnia két dolgot, amely szemléletileg nehezen összeegyeztethető egymással.

Az első: el kell ismerni, el kell ismertetni – és a napi gyakorlatban is érvényesíteni – , hogy a romák a politikai közösség (ha tetszik: a nemzet) egyenrangú, nélkülözhetetlen és minden tiszteletet megérdemlő tagjai, a köztük és mások között fönnálló különbségek szociális és történeti eredetűek, tehát nem állandók és nem lényegesek. Ők mi vagyunk.

A második: a romákat a saját hátrányos és kirekesztett helyzetük meg – mint minden etnikumot – a történelmük külön csoporttá konstituálja, amellyel ki kell egyezni. A fehér többségnek bele kell törődnie, hogy nem vezetheti a romákat (azaz őszintébben: nem uralkodhatik rajtuk vagy fölöttük), és még a legjobb szándékú reformokat is csak velük egyetértésben, az ő jóváhagyásukkal lehet megtervezni és foganatosítani. A romák egyenjogú és a miénkkel azonos megbecsültséget élvező tagjai kell hogy legyenek »a nemzeti közösségnek«, és UGYANAKKOR el kell ismerni őket különálló közösségnek, amelynek vannak kollektív jogai, saját intézményekre, képviseletre jogosult, és saját külön érdekeit és törekvéseit a többségnek el kell ismernie. Ők azok, akik, és mi nem vagyunk ők.

Együtt és külön: ez a testvériség meghatározása. Akit szeretünk, az másvalaki. De akit szeretünk, ahhoz olyan közünk van, mint önmagunkhoz.

Tehát arra van szükség, hogy ne csupán »problémaként« – és különösen ne a fehér többség »problémájaként« – tekintsünk a romákra, hanem az emberszeretet ismeretes szabályai szerint járjunk el, ami érzületként nem olyan egyszerű (én is ellentmondásként jellemeztem), ám szerény nézetem szerint ez az egyedül helyes.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 88 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A cigányokkal is megbeszélte, hogy ők mi vagyunk, ugyanakkor különböznek is, és ezáltal külön jogaik vannak?
Mert az utolsó tagmondatot már biztosan értik.

Ha nem akarnák a liberálisok állandóan
megmenteni a cigányokat valamitől, a cigányoknak
eszükbe sem jutna, hogy van valami bajuk.
Kezdem azt gondolni, hogy nem a cigányoknak van
szükségük a liberálisokra, hanem a liberálisoknak
a cigányokra.

"el kell ismerni, el kell ismertetni, hogy a romák a politikai közösség (ha tetszik: a nemzet) egyenrangú, nélkülözhetetlen és minden tiszteletet megérdemlő tagjai, a köztük és mások között fönnálló különbségek szociális és történeti eredetűek, tehát nem állandók és nem lényegesek. Ők mi vagyunk."

Hát ha a filozófiát is ennyire jó szemmel követte a mester, akkor érthető az életrajzán végigvonuló publikációs űr. A cigányság Északnyugat-indiai dalit törzsekből származik, évszázadokon keresztül endogám életet élt, igen nagy a rokonházasságok foka. Egy cigány ember DNS-éből, azY és mtDNS haplocsoportba tartozás és így a származás megadható. Ha csak ez lenne az egyetlen különbség! Sajnos azonban a döntően genetikán alapuló képességbeli különbségek még jelentősebbek. Ez olyan 20 IQ pont különbség átlagosan a cigányok és magyarok között.
És Gazsi, azt pedzegetni, hogy "nélkülözhetetlenek" lennének egy nemzet szempontjából, az ellentmond a történelmi tapasztalatoknak, mely során a nyugateurópai államok szisztematikusan megszabadultak nélkülözhetőnek bizonyult cigányaiktól és ettől nem lett rosszabb a soruk, ha jól látom.

Ők annyira nem mi vagyunk Gazsi, hogy én egy kétezer kilométerrre élő flamandot közelebb érzem magamhoz, mint az utcámba lakó oláh cigáy család bármely jelenlegi és jövőeni tagját.

Európában, a Balkántól nyugatra, a cigányokat először a XV. században írták le.
Mint keresztény zarándokok jelentek meg, olyan vezetőket követve, akik meglehetősen hivalkodó címeket használtak.

Mivel az a keresztény lakosság kötelessége volt, hogy a zarándokokat segítsék, különösen akkor, ha különböző uralkodók ajánlásaival rendelkeztek, a cigányok elkezdtek visszaélni a kor keresztényeinek vallásosságával. A cigányok ajánlóleveleket mutattak fel, többek között Zsigmond magyar királytól is, úgy állítva be magukat, hogy őseik bűneiért vezekelnek, akik elutasították a keresztény tanításokat. Őseik ezen bűneiért ítéltettek arra, hogy zarándokként vándoroljanak a földön mások jótékonyságán függve.

Először a cigányokat tisztelettel kezelték, hamarosan azonban olyan hírnévre tettek szert, mint tolvajok, tenyérjósok és gyanús becsületességű lókupecek. Egy korabeli német krónika említi, hogy „ők nagy tolvajok voltak, különösen az asszonyaik, amiért többüket el kellett fogni és kivégezni”. Hasonlóan egy kora XV. századi olasz krónika is …

(Forrás: Kevin MacDonald: A People That Shall Dwell Alone (Egy nép mely egyedül kell lakjon), Writers Club Press, 2002, xvii.old.)

Ha nem a magyarságba nem akarnak asszimilálódni, hanem a civilizációba sem, akkor erővel kell őket rávenni.

Nohát Gazsi, ezért nem kellenek ide nekünk még arabok is.

A magyarság és a civilizáció nem egymást kizáró dolog. Lehetnek és persze vannak nem magyarok is civilizáltak.
Származástól függetlenül lehet kötelezővé tenni a tanulást, szakképzettség szerzését.

Lehet, h. az lenne a megoldás, h. lakosságcserével cca. egy megyébe kéne őket költöztetni és hagyni őket önállósodni.

Ez kétségkívül nagyon kényelmes lenne, de kik is az ők?

Számos kritériumot tudnék fölsorolni, de egyik sem az igazi.

Azt hiszem, nincs kényelmes megoldás.

4 évenkénti választások zsákutcájába belekényszerítve nincs kormány, amelyik radikálisat merne lépni, különösen Magyarországon, ahol közismert, h. NINCS nemzeti minimum.

Abban lehet reménykedni, h. a cigányok maguktól is rájönnek, h. érdemesebb családi pótlék helyett adókedvezményre hajtani, h. az iskola és a munka teljesítmény valami szent dolog, h. alkalmazkodni kell, mert csak a teljesítő norma követőnek vannak jogai.

A magyar társadalom ki van éhezve pozitív cigány példákra.
Valamelyik nyáron az utcai zöldterületen dolgoztunk, s jött egy rendesen öltözött cigány hölgy a helyes gyerekével. Megkérdezte, h. hol van a gyermekotthon. Megmondtuk, h. elég messze. A férjem bement a kocsiért s elvitte őket. Megköszönték. Örültünk, h. segíthettünk. Szerintem ez általánosabb magyar alapállás, mint sokan hinnék.

Jééé! TGM kolostorba vonult és zárdaszüzet alakít?

Azért egy fontos dolgot tegyünk rögtön hozzá: a beilleszkedésre való képesség, az vajon meg van-e tömegesen a cigány etnikumban?

A törvényileg kötelező oktatás egy dolog. De elérni azt, hogy korhatáruk elérésekor még a nyolc osztályt se végezzék el, és néhol az iskolában kapott könyveket ne dobják a szemétbe, hosszú menetelés lesz.

Válaszok:
Senye Péter | 2017. január 15. 10:25

bocs: legalább elvégezzék

Hát, arról fogalmunk sem lett volna, valahol a közeli kisvárosban, biztos.

Válaszok:
Agnieszka | 2017. január 15. 12:39

Régen volt, a gyermekotthoni nyári táborba mentek, de ez tényleg már csak egy sztori.

Na, agyhalott libsi még nem voltam. Innen már
csak egy lépés a nirvána.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés