Megállapodásra jutottak Belgiumban az Európai Unió és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény, vagyis a CETA támogatásáról. Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseit, fogalmazott a vallon kormányfő.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján Charles Michel belga miniszterelnök kijelentette, a CETA nagyon fontos a vállalatok, a gazdaság számára. Didier Reynders külügyminiszter pedig jogosnak nevezte a szerződéssel kapcsolatos korábbi vallon aggodalmakat. Michel nem sokkal később azt írta a Twitteren, hogy a tartományi parlamentek péntek éjfélig jóváhagyhatják a megállapodást, amely szerinte fontos lépés az EU és Kanada számára.
Csütörtökön már aláírták volna
Paul Magnette vallon kormányfő is megerősítette, hogy egyezségre jutottak. Tető alá hoztuk a megállapodást, amelyet megküldünk az uniós intézményeknek és az európai partnereinknek, mondta. Hozzátette, Vallónia rendkívül boldog, hogy meghallgatták a követeléseit. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, csak akkor fog kapcsolatba lépni Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel, ha minden akadály elhárul.
A szabadkereskedelmi megállapodást eredetileg a csütörtökre tervezett EU-Kanada csúcsértekezleten írták volna alá, a belgiumi Vallónia tartomány vonakodása miatt azonban a belga szövetségi kormánynak nem volt meg a felhatalmazása az egyezmény aláírására, ezért a találkozót lemondták. Sajtóhírek szerint a dokumentumot a nap folyamán már meg is küldték a tagországok uniós állandó képviseleteinek, amelyek el is fogadták a kiegészítéseket. Az EU tagállamai várhatóan pénteken hagyják jóvá hivatalosan a végleges szöveget, tudatták névtelenséget kérő források.
Belpolitikai célokat szolgált a vétó?
A vallon kormányzat korábban főként az egyezményben szereplő jogorvoslati mechanizmus miatt nem járult hozzá a CETA aláírásához, mert úgy vélte, az lehetőséget ad arra, hogy a nagyvállalatok kikezdjék az uniós és a belga jogszabályi előírásokat, környezetvédelmi, egészségügyi, munkavédelmi, munkajogi normákat. Az Európai Unió másik huszonhét tagállama már korábban is kész volt aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást, ahogyan a belga szövetségi kormány is, utóbbinak azonban az ország államberendezkedése miatt szüksége volt Vallónia beleegyezésére is. Sokan azzal vádolták a vallon vezetést, hogy belpolitikai célokra használja fel a vétójogát.
A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegítené a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét. Szakértők attól tartanak, hogy a CETA kudarca ellehetetlenítené az USA-val, illetve Japánnal készülő uniós szabadkereskedelmi megállapodást is. (MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
Egy történelmi pillanatban Bart De Wever főszerepet kapott azzal, hogy ellenáll az orosz vagyon felhasználásának: ő óvatosságnak nevezi, nyugati szövetségesei viszont tombolnak.
A német sajtó szerint a tagállamokat félelem és nemzeti önzés uralja az Ukrajnának nyújtandó támogatás kérdésében.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
A Tisza Párt a gyenge nyár után ősszel sem tudott a napirendet meghatározó témával előállni.
Londonon a világ szeme: eljött a nagy nap.
