Veresegyház – A népességrobbanás nehézségei

„Veresegyház a főváros északkeleti agglomerációjának egyik központja. Rendelkezik ugyan híres, közönségvonzó látnivalókkal, mint a Veresegyházi Medvepark, mégsem turisztikai célpontként a legnépszerűbb, hanem lakóhelyként – elsősorban a kertvárosi életmódra vágyók kiemelt célpontjaként. Olyannyira, hogy Pest megye városai közül itt nőtt a népesség a legnagyobb mértékben 1990 és 2011 között, de a megye összes települését tekintve is csak két falu, Pócsmegyer és Telki előzte meg.

A város több hullámban nőtt ekkorára: a hagyományos községközpont körüli domboldalak beépítése és a tanácsi parcellázások, a hetvenes-nyolcvanas években legalább annyira látványos növekedést eredményeztek, mint a húszas-harmincas évekbeli első gyarapodási hullám. Az igazi robbanás persze 1990 után következett: bő húsz év alatt több, mint két és félszeresére duzzadt Veresegyház népessége. Ez a gyors ütemű, tartós fejlődés alaposan meglátszik a településszerkezeten is: ötven évvel ezelőtt még teljesen beépítetlen területeken épültek fel komplett városrészek.

Persze a hirtelen növekedés jelentősen befolyásolta cikksorozatunk témáját, a helyi főtér mibenlétét is. Amíg Veresegyház egy nagyobb község volt csupán, központja a megszokottan falusias formát követte, nem volt különösebben reprezentatív szerepű főtere – hiszen a népességszám nem indokolt ilyesmit. Ez nem is volt feltűnő, amíg a lakosság nem kezdett már-már exponenciális ütemben gyarapodni. (Néhány sarokszám: 1970 – 5397 fő, 2001 – 10 171 fő, 2011 – 15 474 fő.) A túl gyors növekedés problémája egészen egyszerű logikára épül: a már meglévő, használatban álló épületek, intézmények kapacitása nehezen és lassan gyarapodik, jóval lassabban követi a változásokat, mint amilyen ütemet a beköltözés diktál. Lassan épülnek iskolák, rendelőintézetek, lassan bővül a polgármesteri hivatal, lassan kerül szilárd burkolat az utakra. Veresegyháznak pedig bőven volt lehetősége szembesülni mindezen problémákkal, hiszen a tanácsi, majd önkormányzati keretek szűkössége csak a legutóbbi időkben tette lehetővé egy kézzelfogható, könnyen felismerhető városközpont megépítését. (Mindeközben a város életének vannak állandó pontjai is: polgármestere, Pásztor Béla 51 éve tölti be – tanácselnökként kezdett – pozícióját, amivel országos rekorder.)”