Rekordalacsony hiány, csökkenő államadósság

2016. augusztus 17. 15:59
Az idei év második negyedévében csupán a GDP 1 százalékát tette ki a hiány, míg az előző negyedévhez képest a GDP 77,2 százalékról 75,5 százalékra csökkent az államadósság.

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 89 milliárd forint, az időszakra eső bruttó hazai termék (GDP) 1,0 százaléka volt a második negyedévben, a június végén zárult egy évben pedig 376 milliárd forint, a GDP 1,1 százaléka, a negyedévvel korábbi 1,2 és a tavalyi 1,8 százalék után.  

Az államháztartás névértéken számolt konszolidált bruttó, azaz az uniós módszertannal számolt úgynevezett maastrichti adóssága április-júniusban 248 milliárd forinttal 25 900 milliárd forintra csökkent, ami a GDP 75,5 százalékának felel meg a negyedévvel korábbi 77,2, illetve a tavaly év végi 75,3 százalékkal szemben – jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján szerdán a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az adósság csökkenéséhez a nettó hiteltörlesztés 306 milliárd forinttal járult hozzá, amit a forint gyengülése 58 milliárd forinttal gyengített. 

 Az államháztartás nettó tartozása 23 262 milliárd forintot, a GDP 67,8 százalékát tette ki 2016 második negyedévének végén, a március végi 69,3 és a tavaly év végi 69,1 százalék után.

A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 28 milliárd, a helyi önkormányzatoké 75 milliárd forint volt a második negyedévben, míg a társadalombiztosítási alapok 13 milliárd forint többlettel zártak.  Eszköz oldalon jelentősen, 492 milliárd forinttal, visszaesett a jegybanknál elhelyezett betétállomány, amit döntően a külföldi hiteltörlesztés indokolt, ami a hosszú lejáratú hitelek 490 milliárdos csökkenésében jelent meg. 

Így állnak az érték- és az állampapírok

A kötelezettségek terén a rövid lejáratú értékpapírokból számottevő, 272 milliárd forintos, de az előző negyedévi 876  milliárdnál lényegesen kisebb nettó értékpapír-kibocsátás történt. A kincstárjegyeket elsősorban a lakosság vásárolta, miközben a hitelintézetek által tartott állomány csökkent, közölte az MNB. Az államkötvények negyedéves forgalmát a nettó visszavásárlás jellemezte, ami döntően a külföldiek által tartott állományt érintette. A két ellentétes irányú folyamat eredőjeként a kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya kis mértékben, alig 21 milliárd forinttal növekedett. Nagy összegű hiteltörlesztés következtében jelentősen, 456 milliárd forinttal mérséklődött viszont a külföldről felvett hosszú lejáratú devizahitelek állománya, a központi kormányzat kötelezettségei összességében 381 milliárd forinttal csökkentek. 

A belföldi állampapír kibocsátás és törlesztés eredőjeként az államháztartás tartozása 225 milliárd forinttal emelkedett a lakosság, de 179 milliárddal csökkent a pénzügyi szektor felé, szemben az előző negyedévvel, amikor 451, és 1228 milliárddal nőtt fennálló kötelezettségek állománya a lakosság, illetve a bankszektorral szemben. 

Gyarapodtak a háztartások

A háztartások nettó megtakarítása 477 milliárd forintot, GDP 5,5 százalékát tette ki a második negyedévében, ami valamivel nagyobb az előző negyedévi 452 milliárdnál, de az alacsonyabb GDP miatt 0,4 százalékponttal kisebb arányt jelent. Az év közepén zárult négy negyedévben 1973 milliárd forint, a GDP 5,8 százaléka volt a háztartások nettó megtakarítása, ami jelentős ugyan, az elmúlt két évben a legszerényebb adat. 

A második negyedévben 158 milliárddal nőtt a háztartások készpénz állománya és kissé  (67 milliárddal) bővült a betétállomány is. Bár erősen, 234 milliárddal  emelkedett a folyószámla betétek állománya, ezt részben ellensúlyozta a lekötött betéteknél megfigyelt 183 milliárdos betétkivonás. A háztartások befektetéseiben továbbra is a nettó állampapír-vásárlás a meghatározó, ezen belül is a rövid lejáratú papírok iránt mutatkozott nagyobb kereslet. Szintén bővült a tőzsdei részvényekben és egyéb tulajdonosi részesedésekben kimutatott vagyon, miközben a befektetési jegyek és a pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényekből a nettó eladás volt a jellemző –közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján az MNB.

Összesen 102 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Még a végén összejön a nullszaldós költségvetés. Nem ártana. Anélkül az adósságszint bajosan lemenni 70% alá.

Simán lehet ezt támadni. Pl.: Van itt pénz, csak a szemét Fidesz nem akar jót tenni az emberekkel. 2002-ben simán erre építették a kampányt MSZP-nél. Meg is lett az eredménye a jóságos pénzosztók hatalomra jutásának.

"Az államadósság mértékegysége a forint, nem pedig a százalék."

Muszáj mindig a hülyeségeket szajkózni? Hány ország adósságát számolják forintban, megmondanád?

"Ők elvették a 13.havi fizut meg nyugdíjat,Mégse csökkent!"

Csökkent viszont a fogyasztás. Egészséges életmódra akartak nevelni. A libák is azért tűntek el.

Pedig de. Gdp arányában számolják az államadósság százalékát. Ezzel a technológiával vitatkozhatsz, de eu-s szabály.

Én nem feltételeztem róluk, hogy rosszat akarnak. Egyébként a tanulság az, hogy nem biztos, hogy az a jó, ha a politika jót akar tenni neked. :)

Narancsosok mondhatnak bármit a Gyurcsány-Bajnai rezsim szexisebb volt.
Öszödön Gyurcsány megfogalmazta: elkurtuk.

Azután csak a zembereket kímélték. Folyamatosan csökkent a GDP növekedésének az üteme, növekedett a munkanélküliség, így kevesebbet kellett dolgozni. Elősegítették az egészséges életmódot, mert csökkentek a reáljövedelmek, növekedtek az árak. Bevezették a várólistákat és mindenki előre tudhatta, hogy mikor kerül sorra, vagy mikorra kell megrendelni a temetését. Számkódos szekrényeket vezettek be a kórházaknál, hogy biztonságban legyen a betegek értéke, főleg a kacsák, mert a libákat elvitte az orosz export.
Mindez és még ennél többet az államadósság növekedésével érték el, és ezen belül a deviza arány növekedésével. Ebben az Simor vezette MNB se maradt le, így sikeresen tudtunk felvenni hitelt az IMF-től és az MNB az EKB-től.

Ma ugye, hogy mennyi növekedés volt! Jól mondom Ildikó?

"Nézd meg mit csinált a baloldal 6 év alatt,"

Szexszelt. Elkurt. Igaz nem a susványosba.

A komplett ballib a két kis kacsóját összetette volna, ha

ÉVEKEN ÁT, TRENDSZERŰEN, EGYSZERRE
- lett volna 3% alatti az áht hiány,
- lett volna értelmezhető reálbérnövekedés,
- lett volna értelmezhető GDP-növekedés,
- csökkent volna a munkanélküliség,
stb. stb.

Szóval igen, száguldunk.
A 8%-os (!!!!!!!!) áht-hiánnyal; robbanásszerű államadósság növekedéssel; nemhogy a térség, hanem az EU-átlag (!) GDP-növekedésétől is elmaradó stagnálással-leszakadással; masszív, 7-10%-ot (!!!!) nyaldosó inflációval; reálbér-stagnálással; magas szintű munkanélküliséggel; lakosság devizában eladósításával stb. stb. jellemzett MSZP-regnáláshoz képest SZÁGULDUNK.

De hát ezekkel az alaptényekkel 2006 szeptembere óta hadd ne kelljen már vitatkozni:

https://www.youtube.com/watch?..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés