Kivenné az Infotörvény hatálya alól a jegybank alapítványainak és cégeinek gazdálkodását egy fideszes javaslat. A csavaros indokolás szerint még nőne is ezzel a jegybanki alapítványok átláthatósága, mivel így közhasznú szervezeteknek minősülnének és évente beszámolót kell majd készíteniük. A NAIH elnöke bírálta a javaslatot, amely egyébként Matolcsy György jegybankelnök fizetését is megemelné.
A fideszes Bánki Erik jegyzi azt a javaslatot, amely szerint a jövőben az MNB alapítványai nem tartoznának a közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító Infotörvény hatálya alá. A törvénymódosítás kiterjedne folyamatban lévő ügyekre is. Az időzítés azért is figyelemre méltó, mert épp a közelmúltban zárult le jogerősen egy ügy, melyben a szocialisták keresete alapján a bíróság az alapítványok adatainak kiadására kötelezte a jegybankot – mutat rá az Index.
A javaslat kimondja: a jegybank által létrehozott alapítványnál az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, így ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény vonatkozna, hanem elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni.
Nem csökken, hanem nő!
A benyújtó Bánki Erik logikája szerint javaslatával nem csökken, hanem nő az átláthatóság, mivel az MNB alapítványai így közhasznú szervezetnek minősülnek majd és évente beszámolót kell készíteniük. Csakhogy az Infotörvény alapján elvileg bárki kikérhette volna a közérdekű adatokat – évente akár többször is.
Az alapítványokon túl az MNB által létrehozott, akár részben tulajdonolt, vagy általa közvetve irányított cégekre is vonatkozna az új szabályozás. Ezt azzal indokolják, hogy ha a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket. A jegybank társaságai úgynevezett nyílt piaci műveleteket is végezhetnek, ezek adatainak napvilágra kerülése előnyt jelentene a pénzpiacon működő más cégeknek – mondta Bánki Erik a törvényalkotási bizottság ülésén.
A javaslat további eleme, hogy megemelnék a jegybankelnök és az MNB más vezetőinek fizetését. Bánki Erik indokolása szerint ezt az indokolja, hogy az új vezetés tevékenysége alatt a jegybank évről évre nyereségesen gazdálkodott, a vezetők fizetése viszont a legalacsonyabb szinten van a kelet-közép-európai régióban, ez igaz az uniós tagállamokkal összevetve is. Megjegyezte, hogy Matolcsy György fizetése még az indítvány esetleges elfogadását követően is jelentősen elmarad Simor András egykori elnök fizetésétől.
Az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament, hétfőn a gazdasági és a törvényalkotási bizottság napirendjén is szerepelt, kedden pedig már meg is szavazhatja a Ház.
Péterfalvy: Alkotmányossági kérdések merülnek fel
Péterfalvi Attila NAIH-elnök bírálta a javaslatot. Mint mondta, ugyan elfogadható az üzleti célok védelme a jegybank versenytárs mellett működő társaságainál, de a javaslat számos ponton vet fel alkotmányossági kérdéseket. Ide sorolta, hogy az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény – amelyek egy része sarkalatos – egyértelműen meghatározza: az MNB-nek, a vállalkozásainak és az alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A jogkorlátozásnak ezért konkrét adatokra kell vonatkoznia konkrét indokokkal, de az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható minden tevékenységre.
Az előterjesztés hatályával kapcsolatban a NAIH elnöke felvetette a jogbiztonság kérdését, de a bírói függetlenség korlátozását is, mondván: adatok kiadását előíró jogerős bírói döntés nem juthat érvényre az elfogadásával.
Így emelkednek a bérek
Az mfor.hu összesítése szerint így alakul mostantól az MNB vezetőinek a bérezése:
Matolcsy György MNB-elnök: 2,37 millió -> 5 millió
Nagy Márton MNB-alelnök: 1,9 millió -> 4,5 millió
Gerhardt Ferenc MNB-alelnök: 1,66 millió -> 4,5 millió
Windisch László MNB-alelnök: 1,66 millió -> 4,5 millió
Monetáris Tanács tagjai: 1,43 millió -> 3 millió
Papcsák Ferenc felügyelőbizottsági elnök: 1,2 millió -> 3,5 millió
Felügyelőbizottsági tagok: 0,8 millió -> 3 millió
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az elemző kiemelte, hogy az újdonság varázsa elmúlt, most már a Tisza Párt vezérénél, majd hangsúlyozta, hogy ideje volna újítania.
Korábban kiderült, hogy több bíró is szerepel a Tisza Párt politikai aktivistái számára készült applikáció adatbázisában.
A miniszterelnök főtanácsadója rámutatott, a Tisza Brüsszel kérésének megfelelve leválna az olcsó energiáról, ezzel emelkednének a rezsidíjak, valamint adót kellene fizetni a kutyák és a macskák után.
Fodor Gábor az Indexnek arról is beszélt, hogy a választás kimenetelét nem a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el, hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom–gyűlölöm” logika mentén hoz döntést.
Érdemes megjegyezni: a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet.
Már a szomszédban sem hisznek az ukrán csodában.
A Mészáros Lőrinc részvényeivel bennfentes kereskedő tőzsdespekuláns ma „közönséges bűnözőnek” nevezte Orbán Viktort.
