Ipsos: A magyarok 60 százaléka örülne a budapesti olimpiának

2015. december 9. 16:16
Az Ipsos felmérése szerint a magyar lakosság 60 százaléka örülne a budapesti olimpiának, 66 százalékát pedig büszkeséggel töltené el. A közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a vidékiek, a magasabb státuszúak és a fiatalok körében nagyobb hányad pártolja a kezdeményezést, de minden réteg körében a támogatók vannak többségben.

A magyar lakosság 60 százaléka örülne, kétharmadát (66 százalék) pedig büszkeséggel töltené el, ha Budapest rendezné a 2024-es olimpiát és paralimpiát - derül ki az Ipsos december elején végzett közvélemény-kutatásából.

A személyes megkérdezéssel végzett, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fős felmérés szerint a rendezés mellett kétszer annyian elkötelezettek, mint ahányan ellenzik azt (60, illetve 29 százalék, ami 4,8 millió, illetve 2,3 millió főt jelent), és a lakosság mindössze 11 százaléka bizonytalan a 2024-es olimpiarendezést illetően.

Az idősek és a szegények közül kevesebben támogatják

Az is kiderül az Ipsos kutatásából, hogy a társadalom minden rétegében a támogatók vannak többségben. A diplomások körében háromszoros, a húszas-harmincas korosztályban négyszeres az olimpia híveinek aránya az elutasítókéhoz képest.

A rendezéssel legkevésbé azonosuló csoportok, az idősebbek és alacsonyabb státuszúak körében is több mint másfélszer többen állnak az itthoni olimpia mellett, mint szemben vele (52-30 százalék, illetve 51-29 százalék). Az életkor növekedésével csökken a pozitívan viszonyulók aránya, és ezzel párhuzamosan nő a szkeptikusoké. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre elterjedtebb az olimpia rendezésével való azonosulás, és csökken a bizonytalanság.

A Budapestiek kevésbé akarnak budapesti olimpiát, mint a vidékiek

A fővárosiak valamelyest megosztottabbak a rendezést illetően, mint a vidékiek (60-34 százalék, illetve 61-28 százalék). További jellegzetesség, hogy a társadalom kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévő rétegei, a nyugdíjasok és az alacsony iskolázottságúak körében az átlagosnál jóval nagyobb a bizonytalanság: 20-22 százalékra jellemző. A felmérés arra is rámutatott, hogy a magyar társadalom kétharmada büszke lenne arra, ha Budapest adna otthont a 2024-es ötkarikás játékoknak, a 18-33 évesek körében az átlagosnál nagyobb az érzelmi azonosulás: 77 százalék válaszolt igennel.

A Nézőpont Intézet augusztusban publikált felmérése szerint magyarok csaknem fele pártolta csak a hazai rendezésű olimpiai játékok ötletét. A pártszimpátia alapján készült vizsgálat azt mutatta, a Fidesz-szavazók 80 százaléka a kezdeményezés mellett áll.

Legyen-e népszavazás arról, hogy legyen-e olimpia?

A hvg.hu által megkérdezett kormánypárti képviselők, Révész Máriusz és Font Sándor nem támogatják a népszavazás kiírását. Font nem szeretné, ha „összhangulatilag” döntenének az emberek, továbbá szerinte egy ilyen referendum lehetőséget adna az ellenzéknek, hogy színre lépjen és a kormányt támadja. A képviselő úgy véli, Boston és Hamburg azért léphettek vissza a pályázattól, mert veszteségesek lehetnek, miközben Magyarország dinamikusan fejlődik.

A Mandineren Pintér Bence szedte össze az olimpiarendezéssel kapcsolatos kockázatokat és esélyeket.

Összesen 65 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csak az a fránya Montecuccoli ne mondta volna, hogy mi az a három dolog, ami kell hozzá. Pardon...ő mást említett.

Én megvárnék egy un. takarékos olimpiát. Tokió biztos nem lesz ilyen, mert nekik Peking a példa az országaik közötti rivalizálás miatt. Ha mi rendezzük az első ilyen olcsóbb olimpiát, akkor megvan az esélye a nemzetközi sajtó fanyalgásának, bár mi elmegyünk lehetőségeink határáig.

A NOB pár éve új irányt fogadott el, amelyben olyan feltételrendszert határoztak mag, ami -elvben- lehetővé teszi olimpia rendezését Budapest méretű városoknak is. Csak sok gigaolimpia (Peking, Szocsi etc.) után kockázatos egy ilyet először rendezni. Helsinki annak idején egy ilyen szuper-takarékos olimpiát rendezett, de aztán fokozatosan elszállt a dolog a gigantománia felé.

Táblázat a korábbi olimpiai játékok nyereségességéről:

https://en.wikipedia.org/wiki/..

A kép vegyes, de jó pár téli-nyári olimpia nyereségessége igazolja, hogy a nyereséges rendezés nem lehetetlen. Tekintettel arra, hogy ez a vegyes kép az Agenda előtti szigorúbb szabályozás idejéből való (Budapest egy csomó versenyt vidékre helyezhet, már meglévő létesítményekbe) én reálisnak tartom a nyereséges rendezést, amiből hosszú éveken át később is profitálnánk. (A mai Budapest turisztikai látványosságainak jó része az 1896-os világkiállításra épült!)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés