„Ez idő tájt történt, amint Ammianus Marcellinus történetíró feljegyezte, egy bizonyos Iulius volt a Taurus-hegységen túli vidék katonai parancsnoka, aki kitűnt gyors és kreatív problémamegoldó képességével. »Mikor ugyanis a Thraciában történt végzetes eseményekről értesült, a régebben ott befogadott s a különféle városokba és várakba telepített gótokkal kapcsolatban titkosírással levelet küldött elöljáróiknak, akik – ami abban az időben ritkaság volt – valamennyien rómaiak voltak. Meghagyta nekik, hogy ugyanazon a napon hívják össze zsoldfizetés ürügyén a gyanútlan gótokat a város előtti térségen, és mintegy adott jelre öljék meg mindnyájukat. Ezzel az előrelátó intézkedéssel minden feltűnés és halogatás nélkül nagy veszélyektől óvták meg a keleti tartományokat.«
Ez az emberjogi szempontból bizonyára nem teljesen korrekt történet jutott eszembe, miközben olvasgattam a cikkeket, melyek a derék libsi honfitársaink véleményét villantják fel a migránsokkal és a terrorcselekményekkel kapcsolatban. Úgy tűnik, van régről ismert és beváltnak tekinthető megoldás a jelen problémáink kezelésére. A mi libsi honfitársaink viszont láthatóan nem ismernek (el) ilyeneket. Állításaikat is egyre nehezebben tudják megvédeni. Segítenénk. (…)