Erdőjárási tilalom van Pécs környékén a szökött farkas miatt

2015. október 31. 17:20
A Pécs környéki erdőkben erdőjárási tilalmat rendeltek el, miután szombat délelőtt megszökött a pécsi állatkertből egy farkas. A farkas pénteken érkezett Olaszországból az állatkertbe. Az állatot állítólag már többen is látták a Mecsekben.

Erdőjárási tilalmat rendelt el a Pécs környéki erdőkben a Mecsekerdő Zrt. szombaton bizonytalan időre a város állatkertjéből megszökött farkas miatt. Az állami erdészeti vállalat honlapján megjelent közlemény szerint a hatóságok által nagy erőkkel keresett állat életveszélyes szituációt teremtett, ezért a cég arra kéri a kirándulókat, ne induljanak el a baranyai megyeszékhelyhez közeli erdőkbe.

A farkas szökéséről a pécsi városüzemeltetési Biokom Kft. számolt be Facebook-oldalán. A cég arra hívta fel a kirándulók figyelmét, hogy közvetlen életveszélyes helyzetről van szó, ezért kiürítik az állatkerttel határos parkerdőt, és kérnek mindenkit, hagyják el a területet. A rendőrség és a helyi vadásztársaság munkatársai nagy erőkkel vonultak a Mecsek déli oldalára.

Szatyor Miklós, az állatkert igazgatója elmondta: a farkas délelőtt tíz órakor, a kifutóját villanypásztorral is határoló két és fél méter magas kerítésen át szökött meg, amikor egy gondozó az itatókat töltötte fel. Kitért rá, az állat pénteken két fajtársával együtt érkezett Olaszországból, eddig is állatkertben élt. 

Hangsúlyozta, hogy bár a farkas alapvetően kerüli az embereket, a viselkedése kiszámíthatatlan, ezért senki se közelítsen felé. Ha valaki meglátja az állatot, figyelje meg, merre halad, és tegyen bejelentést a rendőrségen. Az MTI úgy értesült, hogy a farkast már többen is látták a Mecsekben, de még nem sikerült befogni.

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Magyarország több erdőségében bizonyítottan van
farkas. Hát most már van a Mecsekben is. Egyedül
nem fog megmaradni ott. Napi 50-80 km meg sem
kottyan neki.

"nőtt az antilopok száma
nőtt a folyók vízhozama
nőtt a növényzet változatossága
nőtt az énekesmadarak száma
nőtt a hódok száma
s még a fő konkurens medvék száma is nőtt"

Kiemelném: nőtt a folyok vízhozama. A farkasok
megjelenésével összefüggésben. Ez ugye egy vicc?

Inkább arról van szó, hogy a vizsgált időszakban
az átlagosnál több volt a csapadék, ettől nött
a folyók vízhozama.

És, mivel több volt a csapadék, ezért dúsabb
volt a növényzet, ami miatt a növényevők
többen lettek. A prédaállatok megnövekedett
számát a kisragadozók nem tudták kihasználni,
mert megjelent a farkas, azért a kisragadozók
száma csökkent.

Ennyit a brit tudósokról.

Ajánlott olvasmány: Farkastotem.

Pécsett már 1995-ben is kiszabadult a ketrecéből egy farkas, amely széttépett egy öregasszonyt, illetve egy kisgyereket is több helyen megmart.

Nem kellene ott ragadozó nagyvadakat tartani, ahol nem képesek vigyázni rájuk.

Kezdjük a vízjárásnál.

Egy folyó vízhozamát csak és kizárólag a
vízgyűjtő területre jutó víz szabályozza, ezen
a tényen még a legügyesebb farkas sem tud
változtatni. Ha a hódok zavartalanul
dolgozhatnak, akkor a terület vízpufferelő
képessége nőhet, ez viszont ideiglenesen (a
pufferek megteléséig) éppenséggel csökkenti a
kifolyó vízhozamot. Tehát, ha a tudós urak
odaát a vízhozam emelkedését mérték,
akkor ez csak és kizárólag a csapadék
növekedéséből, esetleg többlet gleccservízből
eredhetett. Amennyiben a csapadék növekszik,
a terület eltartóképessége is ezzel párhuzamosan
emelkedik.

Ha a többletvíz forrása gleccser víz, akkor a
primer ok klímaváltozás, ami a vegetációs
időszak hosszabbodásával jár együtt az effektív
hőösszeg emelkedése miatt. És ezzel megint csak
ott vagyunk a vegetációs többletnél, innen
pedig egyenes az út az állatpopuláció
növekedéséhöz.

Szerintem...

Én megértő vagyok a tudós urakkal szemben, és
pontosan látom, hogy a következő pályázati pénz
lehívásához sikeresnek kell lennie a
farkasvisszatelepítő projectnek: minél gyorsabb
és minél átütőbb eredményt kell felmutatni.

Meg kellene találni azt a farkast, mielőtt még valami híreket nem hallgató falopással foglalkozó szakmunkást a farkas talál meg.

Az általad említett hatás a folyók vízhozamát
csökkenti. Ha tehát a hódok tevékenysége miatt
nagyobb nyílt vízfelületek keletkeznek, ez
megnöveli az evaporációt és ezen keresztül
ugyanakkora input esetén csökkenti a kifolyó
víz mennyiségét.

Szerintem...

Válaszok:
legyetek | 2015. november 1. 16:18

Ha már a Balaton példáját említetted: néz meg
a különbséget a Zala és a Sió vízhozama között.
Ha a Balaton nem létezne, akkor a Sió vízhozama
nagyobb lenne, mint a Zaláé, mert közben is gyűjt
vizet. Ha a hódok elzárnák a kifolyást Siófoknál,
akkor a csökkenne a Sió vízhozama, mert a nagy
felület miatt az evaporáció sokszorosára nőne.

Lehet, hogy hülye vagyok, de nem látom az
összefüggést a farkasok megjelenése és a folyók
vízhozamának növekedése között. Az általatok
elővett logika szerint a folyók vízhozamának
csökkennie kéne.

Remélem, balatoni krokodilunk azért nem lesz!

Jó vegyük be a lecsapódást.

Mi csapódik le? A pára.

Honnan van a pára? A területre befolyó vízből.

Lehet-e több párából lecsapódott víz, mint
amennyi pára keletkezett a befolyó vízből? Nem.

Ha a pára mennyiség megnő, csökken vagy nő az
elfolyó víz mennyiség? Csökken.

Ezek után félve merem csak megkérdezni, hogy,
ha nő az elfolyó víz mennyisége, annak mi lehet
az oka. Mert a lecsapódó (helyesebben:
visszacsapodó) pára növekedése nem, az tuti.

"A hajnali pára nem csak az elpárolgott vízből áll és mennyisége sem kevés!"

Ezt el tudom fogadni. Tehát valójában a csapadék
mennyisége nő meg a területen azzal, hogy olyan
folyékony víz is bekerül a területre, ami korábban
nem.

Jó lenne látni konkrét számokat!

Lelőtték a szökevény farkast.

A Farkastotem-et olvastad?

Mondanám azt, hogy melegen ajánlom mindenkinek,
de félek, ez félreérthető lenne.

Kicsit összefoglalom a vitánkat:

A fő vitapont az volt, hogy növekedhet-e a
folyók vízhozama a farkasok megjelenésével.
Nézetem szerint nem, mert a vízhozam csak a
területre érkező csapadék mennyiségétől függ.

A vita során tisztázódott, hogy a farkasok
megjelenése megnövelheti a csapadék mennyiségét
a (mikro)klíma megváltozásával.

üdv: legyetek

Ott torzul a dolog, hogy a mg-i termelésbe
plusz energia áramlik. Egy mérsékelt égövi
lombhullató erdő termel mondjuk 10-20 t/ha
biomasszát évente. Egy közepesen intenzív
kukorica ennek a 3-4 szeresét tudja: ez a
kontrollálhatatlan népszaporulat forrása (végső
soron a kőolaj).

Azért mondtam a lombhullató erdőket, mert ott
van a mg súlypontja. Én azt gondolom, hogy
intenzív mg nélkül a Föld lakossága a
jelenleginek a tizede sem lenne. Még így is az
élelmiszerellátottság a szabályozó tényező.

(ajánlott olvasmány: Momo)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés