Mi a magyar és legyünk-e büszkék magyarságunkra?

2015. május 20. 12:45
A Román
Extra Muros
Genetikailag osztrákok, nyelvüket tekintve finnugorok csoportja? Állampolgárok közössége? Aki adót fizet? Közös történelmi kudarcélmény: akinek fáj Trianon? Etnikum, nyelv, kultúra, sorsközösség?

„Mi a magyar? Mi a magyar nemzet?

A zsidók amúgy nem magyarok? Radnóti? Dagadj, honfikebel, nézd, ezen kis nép mennyi Nobel-díjast adományozott a világnak, például elüldözés formájában. És mi van a szabad identitásválasztással? Egy részeg szobafestő, egy Orbán, egy Vona vagy egy bizottság döntsön ebben? Genetikailag osztrákok, nyelvüket tekintve finnugorok csoportja? Állampolgárok közössége? Aki adót fizet? Államnemzet vagy kultúrnemzet: a székelyek magyarok? A csángók? Közös történelmi kudarcélmény: akinek fáj Trianon? Bűnközösség: a magyar nemzet kirabolt és kínhalálba küldött százezrei miatti cinkosság és hárítás? Közös eredet: kidobjuk a kun kalapot is? Ha Amerika a népek olvasztótégelye, akkor mi a Kárpát-medence? Etnikum, nyelv, kultúra, sorsközösség?

A Londonba kitántorgott magyar magyar-e? És a magyarabok?  Szolidaritás sohasem látott, ismeretlen emberekkel? »Közös lelki alkat« (Sztálin) vagy esetleg ahogyan az a másik komcsi nemzetkarakterológus kifejtette, viszonylag kis területi elhelyezkedése ellenére sokszínűségében egységes (Hamvas B. - Az öt géniusz). A közös együttélésre való törekvés? Akkor a nácik nem magyarok? Gyurcsány tagja a nemzetnek, bár »saját nemzetére támadt«? Orbán és üzlettársai ezek szerint nem a magyar nemzet részét képezik, hiszen cinikusan, nemzetünkre tapadt parazitaként pusztítják lakóközösségünket? Akik egy viszonylag apró, viszonylag szegény, de viszonylag jó helyen fekvő országot eladnak Putyinnak, hogy megtömhessék a zsebüket, azok magyarok-e?

Mi a nemzeti érdek? Ezek szerint nemzeti érdek az ún. nemzeti burzsoázia (valójában a piacon versenyképtelen álvállalkozók) közpénzen való hizlalása? Megannyi kérdés.

Ezidáig abban a tudatban éltem, hogy magyarnak lenni a véletlen műve. A magyarnak a szüleiben gerjedelem ébred, oszt tessék, máris egy újabb élet az amúgy is túlnépesedett Földön, karmától/Isteni akarattól/véletlentől függően annak szegényebb vagy gazdagabb, boldogabb vagy boldogtalanabb részén, valamilyen közösségbe beleszületve, ezen sorok írója történetesen a magyarba. Things happen, ahogyan a művelt külföldi mondja. Úgy gondolom, hogy magyarnak lenni állapot, nem érdem vagy szégyenteljes baleset, egy vagyok a néhány milliárdnyi egyedet számláló ön- és közveszélyes emberi fajból, oszt csókolom.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 452 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gyakorlatilag Közép-Európa homogén genetikai szempontból, pár százalékos eltérések vannak. A legnagyobb hasonlóságot éppen a magyarok és osztrákok mutatják. Ezen nem kell meglepődni, ez tény.

Amúgy a saját definícióm szerint magyar az, aki a magyar államhoz hű. Még csak nyelvtudást sem feltételezek (Széchenyi vagy Liszt például).

Fingom sincs, mi a magyar, de aki ilyen kérdéseket tesz föl, mint a szerző, az biztos, hogy egy világtalan, súlyos komplexusokkal küzdő valaki.

Magyar vagyok, magyar; magyarnak születtem

magyarul beszélek az Istennel, magyarul álmodom, magyar vagyok a lelkemben.

Magyar az,aki annak vallja magát,s ha ezt bárki más meg merné kérdőjelezni,akkor az tőlem lehet náci,kommunista,liberális,stb.,tök mindegy,mert egy biztos: na az a nem magyar.
Attól kell gyorsan megszabadulni.

"Gondolatok kis hazámról

ygen vendegszerzo

2015. május 20., szerda 07:00 |

Szerintem mindenki azt látja az országból és az emberekből, amit látni akar. Ha a rosszra fókuszál önigazolásképp, akkor a jót már észre sem fogja venni. Én a jó dolgokra koncentrálok. Jó itthon, szeretem a magyarokat, és szeretek itthon élni. Minden nap büszkeséggel tölt el, hogy ámulnak a külföldiek a gyönyörű épületeinken, a magyar konyhán és a magyar vendégszereteten. Minden nap megkapom, hogy milyen szép ez az ország és mennyire kedvesek az emberek. És ami a legfontosabb: tapasztalom is. Nekem ez elég. Minden nap büszke vagyok arra, hogy magyarnak születtem.

Rády Magdolna írása

Rendszeresen olvasom a Határátkelő írásait, alatta a külföldre szakadt honfitársaim megmondó kommentjeivel. Mindig felhúzom magam rajtuk. Most pedig eljött a perc, amikor már nem hagyhatom szó nélkül őket.

28 éves vagyok. Éltem, tanultam Angliában, dolgoztam Ausztriában. Két diplomám van, jól mennek a nyelvek, jó pénzt kerestem kint, jó pozícióban, kedvesek voltak a kollégáim, mindenkivel jól kijöttem, kellemesen éltem. Egy éve mégis hazajöttem. Azóta itthon dolgozom és élek. Úgy érzem ideje kiállnom az országért, amit sokak leszaroznak a messzi távolból, a benne élő honfitársaikkal együtt.

Nem szar az ország, nem szar itthon. Nem mondom, hogy könnyű, de egyáltalán nem fedik a kommentek a valóságot. Valahogy trend lett szidni magyarként a magyarokat, hazajönni, lefikázni mindent, majd nagy duzzogva visszamenni. Lehet szidni a politikát, szoktam én is. Lehet szidni az egészségügyet, az oktatást, mert valóban van mit csiszolni. Évek, évtizedek kellenek ahhoz, hogy felzárkózzunk a nyugathoz ezért kár is hasonlítgatni a nyugati béreket, illetve az életszínvonalat.

Azt mondani viszont, hogy itthon minden rossz, azt erős túlzásnak tartom. Mindenkinek a saját élete, döntése, ott éli az életét ahol szeretné. Viszont hazája akkor is csak egy lesz, ha megtagadja, vagy folyton szidja azt.

Érdekes, rám mosolyognak, ha mosolygok, kedvesek, ha kedves vagyok, legyek bárhol a világon. Talán ki kéne próbálni itthon is azoknak, akik hazalátogatnak. Sosem fordult elő, hogy ne segítettek volna mikor szépen kértem, ha úgy álltam az emberekhez, ahogy én elvárom, hogy velem bánjanak.

Minden egyes nap meglepődöm, mennyi kedves ember között élek. Például látom, mennyit fejlődtünk a forgalomban: a többség átenged a zebrán, ha gyalog vagyok, beenged, ha kocsival vagyok, mosolyogva int és én is viszont. Volt nem egyszer, hogy cipekedtem, felajánlották, hogy segítenek, átadták a helyüket, kinyitották előttem az ajtót. Persze én ugyanígy teszek, ha látom, hogy valakinek jól jönne a segítség. Szerintem itt kezdődik az egész. Előbb adj, legyél normális az emberekkel, állj hozzájuk bizalommal, pozitívan, aztán hidd el, hasonló hozzáállást kapsz vissza.

Ezer dolgot tudok felsorolni, mennyi pozitív élményben volt részem mióta itthon vagyok. Arról nem is beszélve, hogy végre nem csak Skype-on látom a szeretteimet. Látják majd felnőni a szüleim a gyerekeimet, be tudok ülni egy sörre a barátaimmal. Ott tudok lenni a fontos pillanatokban a családommal. Átélem azokat a dolgokat, amiket régen kint csak egy üzenetből tudtam meg. Szerintem nem kell részleteznem, mit éreztem mikor Angliában voltam és Nagymamám telefonon búcsúzkodott tőlem, egy sorsdöntő műtét előtt, ami majdnem az életébe került. Ott voltam a vonal végén és tehetetlen dühöt éreztem, hogy miért nem vagyok ott, miért nem foghatom a kezét.

Persze fontos a pénz. Lehet olyan élethelyzet, hogy muszáj kimenni, mert máshogy nem lehet fizetni a tartozást. Máshogy egyszerűen nem lehet. De egy idő után rájön az ember, hogy nem minden az anyagi jólét. Azok az igazán fontosak, akik körülvesznek, akiknek az életed köszönheted, akik jóban és rosszban melletted voltak, és lesznek is mindig. Mikor kint voltam, úgy éreztem, megy az élet, én meg mindenből kimaradok. Nem látom felnőni a kishúgom, nem ismerem tesóm barátnőjét, nem vagyok ott a hétköznapokban, valahol már nem vagyok része a mindennapi életüknek. Hiába volt ott a Skype, nem helyettesítette a személyes találkozást. Űrt éreztem, állandóan. Ezzel együtt azt is elmondhatom, nálunk, magyaroknál sokkal nagyobb a családon belüli gyengédség, törődés, mint nyugati szomszédainknál. Hiányzott a családom: az anyai ölelés, az apai törődés. Az, hogy este kapok egy puszit, és azt mondják, szeretnek és milyen jó, hogy itthon vagyok.

Hát, itthon vagyok.

Rády Magdolna"

attól én még magyar leszek:)

én is így vélem, próbálják tagadni a valódi identitásuk, de kilóg a lóláb, meg ugye nem hiába tartanak titkos összejöveteleket a újlippi pincékben, mert ott nem kell rejtegetniük a gyíkfejük.

a kevert vérűek a legszebbek, ezt mindenki tudja

érdekes, érdekes...nálunk is hasonló a helyzet, aztán mégsem lettünk terméketlenek, sőt vidáman szaporítjuk a magyar népet:)

én komolyan mondtam kedves Pál.

és ha a sokadik generációs kínai él itt, és vallja magát magyarnak? az sem?

ázsiait, de ha ránézek a mellettem lévő emberre, akkor egy sötét barna hajú, barna szeműt látok, ha meg magamra nézek, akkor egy világos börű, világos barna hajú, zöldesszürkés szeműt látok, tehát ránézésre sok minden látszik, az viszont nem., hogy milyen érzelmekkel bírok egy-egy ország iránt.

végeztess, mi meg attól dolgozunk ennek az országnak, neveljük a gyerekeinket ennek az országnak.

jó hogy nem lábfejről:)

szükség van bohócokra is.

ránézésre...ránézésre de egy enyhén ütődött egyénnek látszol

ez bizonyára egy olyan cirkusz, ahol bohóctöbblet van:)

nem, vannak értelmes antiszemetek is.

vannak szép példányok, pl az én kedves egyetlenem:)

na én most meglátogatom a francia hadvezérről elnevezett komplexumot.)ű
sziasztok

örülsz mi, mint kacsa a nokedlinek:)

a csudába, hát akkor nem vagyok tipikus magyar. hiába borítottam magam tarsolylemezekkel....

szerintem az Isten az egy nemzetek feletti szervezet vezetője, aki a világ összes nyelvét, dialektusát beszéli.
mindig másról, ami jön.

már nem sokáig fogja eltussolni, mert Vazulnak és Koppánynak vére újra feléled, és elmossa a gaz zsidó sajtót.

a Simicska megzsidósodott mint tudja kend. ezzel foglalkozott a Szittya orvosi társasáf évi pusztagyűlése is.

és ezt felnőtt emberek csinálják, pedig ez a kiskamaszok vetélkedése a telepről

most jut eszembe, hogy nem is kell tarsolylemezbe öltöznöm, mert van otthon igaz magyar nyílvesszőm, amit bantunéger halászok tartanak.

ne haragudj, de mit kéne hogy jelentsen? üljön az ember a WC-n, és sóhajtson hogy hejj de nekem magyarnak lennem, meg vajon miért vagyok magyar?
ugyanugyan, az, hogy magyar vagy az egy állapot, amivel születsz, és amiben élsz. arra nem kell sem büszkének lenni, sem szégyellni. ahogyan az ember nem büszke arra sem, hogy hányas lába van, és nem is szégyelli. mert egyikért sem tett semmit.

nem lennék a helyükben, rossz önmagunkat leköpni.

miért szerinted jelent valamit? ok, beszélsz egy nyelvet, olvasod a Petőfit, Karinthyt, és érted. de más egyéb?

tudja, én mindenkit magyarnak tartok, még a mellettem élő hollandot is:)

elvégre megérti, hogy gyere ide...

elvégre megérti, hogy gyere ide...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés