A fentiek ugyanis mind nem számítanak akkor, ha valaki az alkotmányos rendszer jogon kívüli eszközökkel történő megdöntésének talaján áll.
Nem hittem a leírtaknak, úgyhogy utánakérdeztem, hogy valóban az hangzott-e el, amiről például ez a cikk ír. Megerősítették, hogy a sajtótájékoztatót tartó két szervezet vezetője a szervezeteik által rendezett eseményen, a saját elemzésük bemutatásakor – mintegy magánvéleményként persze – közölték, hogy amúgy a kormányzat bukása után az egész alkotmányos berendezkedést el kell söpörni. A jelenlegi alkotmányos rendszer módosítására nincs esély, így a hatalmi berendezkedést en bloc meg kell dönteni.
Egyfajta »alkotmányos forradalom« (sic!) kell. Mondom: olyan, ami jogilag ellene mond az Alaptörvénynek. Olyan, ami nem a legalitás talaján áll. Magyarul puccs. Ezzel meg csak az a probléma, hogy nem civil szervezeti, jogvédői testtartás, hanem rendszerellenes politikai vélemény.
(...)
De félre az alkotmányjogászkodással: ez a fajta jogroncsolás épp a radikálisoknak készíti elő a talajt, például a Jobbiknak. Ők aztán valódi „alkotmányos forradalmat” akarnak, olyat, hogy majd nem győzünk kapaszkodni, és most már elméleti igazolást is kaptak hozzá, ráadásul onnan, ahonnan nem is várták.