Egyfajta „alkotmányos forradalom” (sic!) kell. Mondom: olyan, ami jogilag ellene mond az Alaptörvénynek. Olyan, ami nem a legalitás talaján áll. Magyarul puccs. Ezzel meg csak az a probléma, hogy nem civil szervezeti, jogvédői testtartás, hanem rendszerellenes politikai vélemény.
„Elképzelhető-e máshol, hogy komoly jogvédő szervezetek vezetői az alkotmányos rend forradalmi úton történő megdöntésére buzdítanak? Szerintem nem.
Elképzelem, ahogy brit civil szervezetek a Lordok Házának szétkergetéséről értekeznek alapjogvédő jelentésükben. Valahogy nincs előttem a kép.
Történt ugyanis, hogy három jogvédő szervezet közös elemzést adott ki az Alkotmánybíróság működéséről. Ebben a 2010 után megválasztott alkotmánybírák ítélkezési tevékenységét vizsgálták, és a kormánypárti szavazatokkal megválasztott testületi tagok többségbe kerülése előtti és utáni döntéseket elemezve arra a megállapításra jutottak, hogy az Alkotmánybíróság jóval nagyobb arányban hoz a kormányzatnak tetsző döntéseket, mint korábban. Az elemzés itt olvasható.
(...)
De minderről nem beszélhetünk annak fényében, ami a sajtótájékoztatón elhangzott.
A fentiek ugyanis mind nem számítanak akkor, ha valaki az alkotmányos rendszer jogon kívüli eszközökkel történő megdöntésének talaján áll.
Nem hittem a leírtaknak, úgyhogy utánakérdeztem, hogy valóban az hangzott-e el, amiről például ez a cikk ír. Megerősítették, hogy a sajtótájékoztatót tartó két szervezet vezetője a szervezeteik által rendezett eseményen, a saját elemzésük bemutatásakor – mintegy magánvéleményként persze – közölték, hogy amúgy a kormányzat bukása után az egész alkotmányos berendezkedést el kell söpörni. A jelenlegi alkotmányos rendszer módosítására nincs esély, így a hatalmi berendezkedést en bloc meg kell dönteni.
Egyfajta »alkotmányos forradalom« (sic!) kell. Mondom: olyan, ami jogilag ellene mond az Alaptörvénynek. Olyan, ami nem a legalitás talaján áll. Magyarul puccs. Ezzel meg csak az a probléma, hogy nem civil szervezeti, jogvédői testtartás, hanem rendszerellenes politikai vélemény.
(...)
De félre az alkotmányjogászkodással: ez a fajta jogroncsolás épp a radikálisoknak készíti elő a talajt, például a Jobbiknak. Ők aztán valódi „alkotmányos forradalmat” akarnak, olyat, hogy majd nem győzünk kapaszkodni, és most már elméleti igazolást is kaptak hozzá, ráadásul onnan, ahonnan nem is várták.
Éppen ezért élnék azzal a szerény javaslattal, hogy mindenki maradjon a kaptafánál. A jogvédők mindenekelőtt a jog védelménél – sajnos idehaza van még feladat bőven. Mindenkinek, de a normális jobbos és balos többségnek mindenképpen, jobb lesz így.”
A két beszéd iránti figyelem eltérése arra utal, hogy a Békemenet nagyobb társadalmi hatást gyakorolt, és Orbán Viktor mondanivalója szélesebb körben talált visszhangra.
Az ünnepség jelmondata nem volt kirekesztő. Ennek felismeréséhez elég lett volna egy Google-keresés is.
„Szégyellje magát fidesz bérenc!” – írta több kommentelő is az elemzőnek.
Magyarország egyértelmű célja, hogy létre tudjon jönni a budapesti békecsúcs.
A 24.hu közvetítéséből kiderült az is: Magyar Péter valamiért egy óráig váratta a nézőket a szakadó esőben.
Minden határt átlépett a lengyel külügyminiszter.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
