„Majd ezentúl, ha a bíróság valamilyen ügyben kényelmetlenül érzi magát, akkor rögtön Strasbourghoz fog fordulni?” – tette fel a kérdést a Fidesz alelnöke.
A Kúria egyébként nem a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság, hanem a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság árfolyamkockázattal kapcsolatos döntésére vár. Kósa Lajos ezt kérdésünkre úgy kommentálta, hogy mindegyik európai bíróságot strasbourginak hívják a köznyelvben az egyszerűség kedvéért.
A jogegységi határozatban az árfolyam-különbözet és az egyoldalú szerződésmódosítások jogosságának kérdésében nem foglalt állást a legfőbb bírói testület, mivel egy ezzel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban az Európai Bíróság előtt, és a Kúria erre az ítéletre várt. Kósa szerint viszont ezt a kérdést a Kúria el tudta volna dönteni a magyar jogszabályok alapján is, hiszen az ügyben nincs olyan releváns nemzetközi szál, ami miatt az Európai Bírósághoz kellene fordulni.
Felvetettük a Fidesz alelnökének: a Kúria egy fogyasztói szerződéseket szabályozó EU-s irányelv értelmezésével kapcsolatban fordult az Európai Bírósághoz, ráadásul devizaalapú hitelekről van szó. Kósa szerint azonban gyakorlatilag nem volt deviza a konstrukcióban, hiszen az ügyfelek forintban kapták és fizették vissza a hitelt, ezért a Kúriának mindenképp döntenie kellett volna az ügyben, mégpedig a magyar jog alapján, hiszen ezért fizetik a testületet az adófizetők.
Kósa hangsúlyozta: három kérdéskörből csak egyet döntött el a Kúria, és pont az árfolyamkockázat, illetve a tisztességtelen szerződési feltételek kérdésében „elkerülte a konfliktust”.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül, és nem egyértelmű, hogy választást tudna nyerni.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
Sem a miniszterelnök, sem Lázár János nem jött zavarba.
Három és fél perc után le is cserélte a szövetségi kapitány.
Ha a mindennapokban megtanulunk így figyelni, akkor nem ér váratlanul az sem, „amikor majd eljön az idők teljessége”, és azok között leszünk, akiket felvesznek, nem pedig azok közt, akiket otthagynak – ez az advent valódi ajándéka.
