Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint 2001. szeptember 11. után túl sokáig volt a biztonságpolitika fő kérdése a terrorizmus: a gazdasági világválság esetleges előjeleiről is elterelte a figyelmet. A terrorizmus ellen indított háborúkban pedig elfáradt a nemzetközi közvélemény, ezzel magyarázható, hogy a szíriai helyzetet is közönyösen nézi a nemzetközi közösség.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: nem konkrétan az Egyesült Államokat ért szeptember 11-ei terrortámadás, hanem az arra adott válaszreakció hozott számos változást az elmúlt tizenkét évben. Évekre a terrorizmus vált a biztonságpolitika fő kérdésévé, nagyjából 2007-2008-ig, amikor a „vezető helyet” a gazdasági világválság vette át. Tálas Péter szerint érdemes lenne megvizsgálni: az, hogy ilyen hosszú ideig tartotta magát a terrorizmus mint biztonságpolitikai probléma, mennyire szorította háttérbe a gazdasági és a pénzügyi biztonságot, terelte el a figyelmet arról, hogy előre lehessen látni a gazdasági válságot.
Sokáig hitték, hogy a szeptember 11-eihez hasonló típusú támadások állandóak és rendszeresek lesznek, amelyet a londoni és madridi támadás is erősített. Ezzel együtt viszont sem az Egyesült Államok, sem Európa nem vált „terrorszennyezett” területté ‒ fűzte hozzá.
Ráadásul „szerencsétlen módon az amerikai republikánus politikát alapvetően meghatározta a terrorizmus elleni háború”, azt a Bush-kormány összekötötte az amerikai külpolitikai törekvésekkel, és belementek az afganisztáni és az iraki háborúba. Tálas Péter szerint Afganisztán abból a szempontból jelent kudarcot, hogy azt gondolták: ha Afganisztánt elfoglalják, megsemmisítik az al-Kaidát, és egyúttal leszámolnak a globális terrorizmussal. Kiderült, hogy nem lehet ‒ mondta a szakértő, kifejtve, hogy a terroristák ugyanolyan globálisan próbálnak tevékenykedni, mint bármely más globális szervezet. A nemzetközi terrorizmusnak a globalizáció hatására új központjai alakultak ki. Tálas Péter szerint erre fel kell készülni, azt kell megnézni, hol vannak olyan lehetséges helyek, amelyek alkalmasak arra, hogy ott gyökeret verjenek terrorszervezetek.
A terrorizmusra is hivatkozva olyan háborút indítottak el Irakban, amely alapvetően aláásta a nemzetközi jog és az Egyesült Államok hitelességét is ‒ mondta. Az, hogy most senki sem akar Szíriában beavatkozni, hogy „közönyösen nézzük”, mi történik az arab világban, hogy száztízezer szíriait már megöltek a polgárháborúban, az annak is következménye, hogy a nemzetközi közösség már elfáradt a terrorizmus elleni háborúkban ‒ mondta Tálas Péter. Szerinte a nemzetközi közvélemény bizalma is jelentősen csökkent a nagyhatalmak, különösen az Egyesült Államok iránt. Ez az oka, hogy Barack Obama amerikai elnök ilyen nehezen tudja összeszedni a szövetségeseket. A terrorizmus elleni háborúk árnyéka vetül az egész Arab tavaszra és Szíriára is ‒ fogalmazott a szakértő.
Tálas Péter szerint kedvezőtlen következményekkel járt az is, hogy Afganisztánban és Irakban a terrorizmust hosszú ideig egybemosták a más politikai erőszakformákkal, és csak 2006-ban kezdtek el arról beszélni: a két iszlám országban ‒ Afganisztánban és Irakban ‒ nem terrorizmus elleni, hanem erőszakos cselekményekkel szembeni háború van. Emiatt kialakult egy olyan téves kép, hogy az iszlamizmus egyenlő a terrorizmussal. Ez az előítélet a mai napig él, ami a muzulmán és a nyugati világ közötti kapcsolatban nagy terhet jelent ‒ hívta fel a figyelmet.
A szakértő kitért arra is, hogy az elmúlt években politikai szlogenné vált a globális terrorizmus. Ugyanakkor a terrorszervezetek „messze túlnyomó többsége” nemzeti jellegű. Európában a legtöbb terrorcselekményt a szeparatisták követik el ‒ hangsúlyozta.
Magyarország soha nem tartozott a terrorfenyegetett országok közé, és ez az elmúlt tizenkét évben sem változott. Ezzel együtt Magyarországot is érintette a terrorizmus elleni harc azon pozitív hozadéka, hogy a terrorlehárítás a technikáit, a védekezési módszereit, a felderítési eszközeit tekintve jelentős fejlődésen ment keresztül szerte a világon, így Magyarországon is, illetve teljesen új terrorelhárítási infrastruktúra épült ki ‒ tette hozzá.
A szakértő ugyanakkor megjegyezte: fontos, hogy az országnak legyen hatékony terrorelhárító képessége, az viszont nem szerencsés, hogy „csak” terrorelhárító központnak neveznek egy olyan központot, amely „láthatóan és természetesen” a szervezett bűnözéssel is foglalkozik. Tálas Péter úgy véli, a TEK-et „szervezett bűnözés és terrorelhárító központnak kellett volna elnevezni, akkor semmiféle kommunikációs nehézség nem lenne, és a legitimitásának legkisebb megkérdőjelezése sem merülne fel”.
Tálas Péter kitért arra is, hogy az afganisztáni háborúban a magyar missziós tevékenység a Magyar Honvédség számára számos haszonnal járt, a titkosszolgálatok és a terrorelhárítási szervek nemzetközi együttműködésébe is jól bekapcsolódott Magyarország.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A miniszter szerint Szíria megbízható partner a bevándorlókon keresztüli stratégiai kapcsolatok építésében.
A látványosnak szánt fellépés végül csak egy drága és teljesen értelmetlen rombolásba torkollott.
A német kormányszóvivő már arról beszélt, hogy migránsok befogadása helyett helyben kell segíteni.
Haiti–Skócia, Irán–Új-Zéland, Zöld-foki-szigetek–Szaúd-Arábia és Kongói DK–Üzbegisztán meccs is lesz a csoportkörben.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
A német kormány Damaszkusszal közösen gyorsítaná fel a visszatérések ütemét.
Az egyenlő felek közötti tárgyalást nem értik. Számukra a jólét és a siker forrása az, ha valakire rákényszeríthetik az akaratukat, ha győznek.
Heorhij Tihij szerint nem azt a kérdést kell feltenni, hogy mikor indul újra az olcsó orosz energia a vezetéken, hanem hogy „hogyan szabaduljunk meg az orosz olajtól Európában, amely fenyegeti a kontinens biztonságát”. Az ukránok is derékba törnék a magyar rezsicsökkentést, és a védett üzemanyagárakat.
