Lannert Judit: A szexuális nevelés nem csak a szülő feladata

Nyitott, korszerű tanulási rendszer, amivel Magyarország ismét látható lesz – ezt az irányt vázolta fel bizottsági meghallgatásán Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt, aki kifejezte örömét, hogy 16 év után ismét van önálló tárcája az oktatásügynek. Bemutatkozásában rögzítette, 36 éve dolgozik oktatáskutatóként. Lannert elárulta, hogy az ő kérésére került be a gyermek szó a tárca nevébe, mint kifejtette: Magyarországon a kisgyermekek nevelésének komoly hagyománya van, ám ez sajnos elhanyagolódott. A kisgyermekkori nevelés mellett célul tűzte a felnőttkori oktatást, amit szintén láthatóvá szeretne tenni minisztersége alatt hazánkban. 

 – szögezte le.

Stratégiai építkezés

Szemléletváltás, stratégiai építkezés, digitális kompetenciák fejlesztése – hangsúlyozta a főbb irányvonalakat. Mindezeket három elv mentén képzeli megvalósítani: 

mert mint mondta, „tények nélkül nem tudjuk, hol vagyunk, így azt sem tudjuk, hogyan tovább”.

Hangsúlyozta továbbá a partnerséget, kiemelve ezen a területen is a szemléletváltást, a bizalom felépítését, és az egymás méltóságát figyelembe tartó szakmai egyeztetőfórumokat. Szükség van továbbá egységes szabályozásra, korszerű információs rendszerre, innovatív módszerekre továbbá 

Fontos célként nevezte meg továbbá a tanulói és tanári terhek felülvizsgálatát, valamint az akadémiai függetlenségen alapuló felsőoktatást is. Kifejtette, ennél a tárcánál lesz a bölcsődei és óvodai nevelés is, tovább kiemelte, hogy tárcája nagy figyelmet fordít a gyógypedagógai szolgálatra is, ígérte továbbá a kisgyermekkori nevelés mentén a szülők támogatását is. 

Mesterséges intelligencia: koordinátorokra van szükség

Kiemelte továbbá, hogy a mesterséges intelligencia szerepét, fejlődését szem előtt kell tartani, ehhez pedig az oktatási rendszer egészét átlátó koordinátorokra van szükség. 

Hangsúlyozta, az oktatási rendszer alapvető feladata, hogy etnikai, társadalmi hovatartozás nélkül szolgálja a gyermekek mindenekfelett álló érdekét. A hátrányos helyzetű gyermekek kapcsán pedig kiemelte a gyermekek érdekeit és a szülők szempontjait, továbbá szakemberek bevonását is. Ennek kapcsán üdvözölte Gyurkó Szilviát, aki majd a gyermekvédelmért felel az új kormányban.

Stratégiai célként azt jelölte meg, hogy „tanuló társadalommá váljunk”. Célként tűzte ki a pedagóguspálya megreformálását, mint fogalmazott, „egész életen át tartó pályakonstrukcióról beszélünk”. Megjelölte az új felsőoktatási törvény kidolgozását, szem előtt tartva az akadémiai szabadságot.

Az elkövetkező három hónap legfőbb feladatának a jelenlegi oktatási rendszer alapos átvilágítását ígérte, és azt, hogy már szeptemberben „levegőhöz jutnak a pedagógusok”. A felsőoktatást visszakapcsolná Európa vérkeringésébe – jelentette ki, ezért először is felülvizsgálnák az Erasmus és a Horizone-programot. A politika kivezetését is ígérte a rendszerből, bevonná viszont az oktatási rendszer átalakításának folyamatába a szakmát, a szülőket és a diákokat is.

Mint fogalmazott,

és felülvizsgálják a KLIK működését is, továbbá átvilágítják a KRÉTA-rendszerét, és integrálják, hatékonyabbá teszik az adatszolgáltatási rendszert. Átalakítják továbbá a teljesítményértékelési-rendszert, a kompetenciamérések kapcsán pedig visszaállítják a korábbi rendszert, amikor kevesebb mérésre volt szükség. Bővítik továbbá az iskolaigazgatók döntési hatáskörét, akiknek a későbbiekben nagyobb mozgásterük lesz a plusz juttatások elosztására és erősíthetik továbbá az intézményi autonómiát. 

Szólt arról is, hogy megszűnik a taneszközkorlátozás: nem csak két tankönyv használható tantárgyanként. Átalakítják továbbá a szakképzési, és a kekva-rendszert. De ami a legfontosabb: megkezdik a társadalmi párbeszédet arról, mi az iskola célja, ez utóbbit két héten belül ígérte. 

Megdöbbentő lemaradás

A bizottsági tagok kérdései során Hankó Balázs is kérdezett, aki kiemelte az általuk a felsőoktatásban elért eredményeket. Lannert ennek kapcsán kifejtette: örül a szép eredményeknek, és mint fogalmazott, lehet, hogy bizonyos indikátorok mentén jól muzsikál a felsőoktatás, de további elemzésekre van szükség a teljes képhez. Mint mondta, a felnőttkori kompetenciák kapcsán az látszik, hogy 

megdöbbentően a felsőfokú végzettségűek között a legnagyobb szerinte a lemaradás. Arról is szólt, hogy a "felsőoktatás ki lett tömve ugyan", de az alsó és középfokon elmarad a finanszírozás.

Dúró Dóra a mindennapos testnevelésről kérdezte a leendő minisztert, Lannert elmondta: valóban fontos a mozgás, de nem ezen az úton, a heti ötórás testneveléssel a diákokat túlterhelik.

Radics Béla az LMBTQ kapcsán kérdezte Lannert Juditot, a leendő miniszter kifejtette, hogy ő még nem látott átműtött óvodást, olyan gyereket viszont igen, akit otthagyott az elmúlt 16 évben a rendszer. Szerinte a szexuális nevelés nemcsak a szülők feladata, kiemelte ugyanakkor, hogy szexuális nevelésen nem az LMBTQ-propagandát érti. 

Nyitókép: Soós Lajos/MTI