Figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő: mindenre fel kell készülni, aggályos pont megszüntetni a háborús veszélyhelyzetet

Éppen akkor szüntette meg a háborús veszélyhelyzetet a kormány, amikor orosz dróntámadás érte Kárpátalját. Horváth József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt főigazgató-helyettese szerint ez azért is aggasztó, mert pont az ilyen rendkívüli helyzetekben lehet szükség olyan azonnali intézkedésekre, amelyekhez nem lehet megvárni a parlament döntését – mutatott rá a Magyar Nemzet.

A lap arról írt, hogy a háború tehát kezd kiterjedni a magyar határhoz közeli területekre is, miközben egyre jobban veszélyezteti a kárpátaljai magyarok biztonságát. A politikai okokból megszületett intézkedést, vagyis a veszélyhelyzet megszüntetését felülírta a háborús helyzet eldurvulása.

Horváth a történtek kapcsán azt nyilatkozta, hogy a politikai üzenetet érti, de sajnos éppen most derül ki, hogy mekkora szükség lehet a háborúval kapcsolatos azonnali intézkedésekre – húzta alá.

A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy 

„Nemcsak a katonai akciók miatt kialakult közvetlen veszélyekre kell ilyenkor gondolni, hanem arra is, hogy ez elindíthat egy menekülthullámot, de hazánkba is áttévedhetnek drónok, mint ahogyan az Romániában vagy a Baltikumban is előfordult. Ezeket pedig azonnal le kell lőnie, meg kell semmisítenie, hatástalanítania kell a légvédelemnek” – sorolta a példákat.

Minden helyzetre fel kell készülni

Horváth József azonban itt még nem állt meg, mint fogalmazott, 

„A határok megerősítésére azért is szükség lehet, hogy ne tudjanak robbanószereket vagy egyéb fegyvereket átcsempészni az országba, illetve ki kell szűrni az ellenérdekelt titkosszolgálatok embereinek beszivárgását is” – magyarázta.

„Mivel számos lépésre egy ilyen rendkívüli helyzetben egy-két óra is kevés lehet, képtelenség megvárni ezekhez a parlament döntését. A háborús veszélyhelyzetben viszont olyan rendeleteket lehet hozni, amelyekkel jogszerűvé tehetik az azonnali intézkedéseket” – ismertette a biztonásgpolitikai szakértő. 

A tábornok végül arra is kitért, hogy mivel az oroszok a katonai üzemek ellehetetlenítése érdekében nemcsak magukat a létesítményeket, hanem az infrastruktúrát is támadják – például az energiaellátást, a szállítási útvonalakat, illetve a vízellátást –, 

– vetített előre egy igencsak vészjósló forgatókönyvet.

Nyitókép illusztráció. Fotó: Olga MALTSEVA / AFP