Az ajánlott lépések közé tartozik a fűtés és a légkondicionálás használatának csökkentése; az ingázás elkerülése érdekében lehetőség szerint otthonról végzett munka, valamint a telekocsi vagy tömegközlekedés használata, ahol ez lehetséges. A munkáltatóknak pedig szerepet kell vállalniuk a távmunka és a kisebb távolságok megtételére igénybe vett repülőutak helyett a vonatozás ösztönzésében. A kormányok mindezek mellett ösztönzőket biztosíthatnak a vonat-, busz- és mikromobilitási viteldíjak csökkentése, valamint a napelemek telepítésének támogatása, az otthonok szigetelésének javítása és más fűtési tüzelőanyagokra való áttérés révén.
Ezekről az uniós javaslatokról az a régi temetői történet jut az eszembe, amikor a púpos megy a sírok között, találkozik egy lénnyel, aki megkérdezi tőle: „Mi van a hátadon?" A púpos válaszol, hogy egy púp, mire a lény leveszi róla. A sánta ezt meghallva szintén kimegy a temetőbe, remélve, hogy meggyógyul. Neki is felteszik a kérdést: – Mi van a hátadon, sánta? – Semmi. – Nesze, itt egy púp!
Hát így „gyógyul meg” a nehéz körülmények között működő, de az emberek javát szolgáló, vívmányait megőrző magyar gazdaság Brüsszel „technikai tanácsaitól”.
Az Orbán-kormány Mindezek ellenére, emberfeletti erőfeszítéssel megőrzi például a rezsicsökkentést, az üzemanyagok védett árát, a családpolitikai kedvezményeket. Mindazt, amitől az emberek jól élnek és biztonságban érzik magukat Magyarországon.
Brüsszel „lakosságcentrikusnak” tünteti fel a nyilvánvalóan a multik érdekében hozott intézkedéseit. Azt a pénzt is vissza akarja nekik adni, amit Orbán Viktor 2010 és 2025 között elvett tőlük. Összesen 15 ezer milliárd forintot, pontosan 14 956 milliárdot, hogy abból a lakosság életkörülményeit javítsa. Ezt tehát Brüsszel vissza akarja venni, noha ez segítette a magyar családok támogatását, a rezsicsökkentést és a 13. havi nyugdíj bevezetését.