Mik lehetnek a valódi számok? Miért torzítanak egyes közvélemény-kutatások? Miért veszélyes az emberek felhergelése és megvezetése? Mindezekről beszélgettünk Giró-Szász Andrással.
Mint az közismert (és mint arról a Mandiner több ízben is beszámolt) jelentős, mondhatni, megmagyarázhatatlanul nagy különbségeket mérnek a közvélemény-kutatók a közelgő országgyűlési választások kapcsán az egyes pártok támogatottsága terén.
Legutóbb a Medián nem kevesebbet, mint kétharmados többséget mért a Tisza Pártnak. Az április 8-án nyilvánosságra hozott mandátumbecslésük szerint Magyar Péteréknek 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben. Mindeközben a Nézőpont szerint fölényes Fidesz győzelem jöhet, méghozzá 66 választókerületben borulhat narancsba az ország. Az Alapjogokért Központ szerint is stabil jobboldali többség születhet április 12-én: szerintük a 106 választókerületből 64-ben a Fidesz-KDNP, 35-ben a Tisza arathat sikert.
A mérések korábban is széttartottak, az olló viszont már hónapok óta nyílik, és – mint azt több szakértő is megjegyezte – a választások után ki fog derülni, hogy valaki vagy nagyon benézett valamit, vagy szándékosan torzította az eredményeket; fennáll még egy harmadik lehetőség is.
Legalábbis erről beszélt lapunknak Giró-Szász András politikai tanácsadó, korábbi kormányzati kommunikációt irányító államtitkár, aki rámutatott: valóban
„őrült módon” torzítanak ezek a mérések, de ez nem feltétlenül meglepő 2026-ban.
Ennek okát a politikai elemző ugyanis abban látja, hogy – mint fogalmazott – „hihetetlen mértékben” megnőtt azok aránya, akik megtagadják a válaszadást a közvélemény-kutatást végzőknek. Rámutat: ezt úgy kell elképzelni, hogy míg 2010-ben két-háromezer telefonhívást kellett megejteni egy közvélemény-kutató intézetnek egy ezer fős reprezentatív méréshez, addig ma a korábbi tízszeresét, vagyis
akár húszezer embert is fel kell hívni egy-egy közvélemény-kutatáshoz.
Giró-Szász hozzátette, azok az intézetek – ilyen a Medián is – amelyek csak vegytisztán telefonos mérést készítenek, arra ugyan figyelnek, hogy nem, életkor, iskolai végzettség és településszerkezet szempontjából meglegyen a reprezentativitás – vagyis olyan arányban kérdezzenek a kérdezőbiztosaik például ötvenes, érettségizett, megyeszékhelyen élő nőket, amilyen arányban a magyar társadalomban is jelen vannak – ám annyira sokan tagadják meg a válaszadást, különösen a pártpreferencia tekintetében, hogy óhatatlan a torzítás. Ez azt jelenti, hogy például a Tiszának húszszázalékos előnyt mérő Medián az általuk felhívottak mindössze öt százalékának a véleményét közvetíti.
Azért olyan magas a részvételi arány náluk, mert nem súlyoznak a választ megtagadók okán, vagyis csupán a nekik válaszolók részvételi arányát mérik”
– magyarázta az elemző.
Ráadásul, mint arról a Mandiner is beszámolt, folyosói pletykák szerint a Medián és a 21 Kutatóközpont telefonos kutatásainak adatfelvételét az egykor a Jobbikhoz köthető Iránytű Intézet végzi. Az az Iránytű, ami 2018-ban a legnagyobbat tévedő kutatók közé tartozott: a Fidesz belföldi eredményét több mint 6 százalékponttal alulbecsülte, míg a Jobbik belföldi támogatottságát több mint 5 százalékponttal túlbecsülte.
Hozzátette, hogy a választ megtagadók nagy aránya általános tendencia a világban, éppen ezért találták ki a közvélemény-kutatásokban a pártpreferencia alapú súlyozást. Mint mondta, ha ezt nem végzi el valaki, akkor az eredmény torzul, amire egyébként olyan, szociológiával foglalkozó, egyébként politikai álláspontjuk szerint jellemzően kormánykritikus szakemberek is felhívták a figyelmet, mint például Szabó Andrea vagy Tóka Gábor. Szerinte számokra lefordítva ez a torzítás azt jelenti, hogy a Medián körülbelül 450 ezer biztos Fidesz-szavazóhoz nem jut el.
A szakértő a valódi számokról is beszélt – az amerikai módszertanú mérések szerint „fej-fej mellett van a két nagy politikai erő” – emelte ki Giró-Szász. Rámutatott, hogy a belföldi szavazatokat tekintve ez azt jelenti, hogy körülbelül 300-350 ezer szavazattal van több szavazata most a Tisza Pártnak, mint 2022-ben az ellenzéki összefogásnak.
A politikai elemző felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ne feledkezzünk meg a határon túliak szavazatairól sem, és arról a magyarországi választásföldrajzi és választástörténeti sajátosságról, amit népi-urbánus (vagy városi-vidéki) ellentétként is szokás leírni. Nevezetesen: a mindenkori (általában baloldali) ellenzék, így a Tisza is a városokban erősebb, ám a városokban magasabb is a lélekszám, ezért több szavazat jut egy választókerületben egy-egy mandátumra. „A magát esetlegesen a városokban túlnyerő Tiszának 250 ezer szavazója hiányozni fog a vidéki választókerületekből” – emelte ki Giró-Szász.
Szerinte ebből adódóan körülbelül
65 biztos körzete van a Fidesznek, de van emellett 15-20 billegő is,
amit nyilván a mostani aktivitásával a miniszterelnök megpróbál megfordítani.
Magyarul nehéz olyan forgatókönyvet látni, hogyha valóságosan nézzük az adatokat és kiszűrjük az említett torzítást, amelyben ne lenne körülbelül 15-20 mandátumos többsége a Fidesznek az új országgyűlésben”
– összegezte a politikai elemző.
Vannak olyan vélemények, miszerint a túlmérő közvélemény-kutatásokkal az a cél, hogy egy esetleges Fidesz-győzelem esetén lehessen hivatkozni arra, hogy a Fidesz elcsalta a választást, azzal az érvvel megtámogatva ezt a gyanút, hogy ha a Tisza a mérésekben kétharmaddal vezetett, nem nyerhetett másképp a kormánypárt.
Ennek kapcsán Giró-Szász azt mondta, hogy a Tisza, a közvélemény-kutatóik és beszélő fejeik is a „remény narratíváját” építették: mindenki szeretne a győztesre szavazni, ezért azt remélték, ha el tudják hitetni a társadalom többségével, hogy ők állnak nyerésre, akkor így növelni tudják a rájuk szavazók számát is. Csakhogy Giró-Szász szerint a Tiszának nincs esélye a Fidesz ellen, és szerinte ez mára már a Tisza számára is világos, ezért preventív módon elkezdték felépíteni „a saját másik narratívájukat”: ha vesztenek, valakit okolni kell.
Teljesen nyilvánvaló, hogy megpróbálják majd kikezdeni az esetlegesen újonnan megalakuló kormányzat legitimitását idehaza és az Európai Unióban is”
– hangsúlyozta Giró-Szász.
Ezt a célt szolgálja az elemző szerint az is, hogy a Tisza az orosz beavatkozás narratíváját erősíti. Márpedig ezzel kapcsolatban – mint fogalmazott – „őrült nagy felelősségük van a közvélemény kutatóiknak, beszélőfejeiknek, politikai tanácsadóiknak, politikai elemzőiknek és politikusaiknak”. Giró-Szász szerint ugyanis komoly társadalmi feszültségekkel járó következménye lehet a Tisza reménykeltésének és új narratívájának, amiért bizony a felelősséget vállalniuk kell. Csakhogy az a tapasztalat, hogy
amíg az emberek felhergeléséről és megvezetéséről van szó, addig szerepet vállalnak ezek a személyek, ám április 12. után, amikor le kéne csendesíteni ezeket az embereket, akkor majd nem találjuk őket sehol”
– hangsúlyozta.
És ez nagy probléma, ugyanis, mint rámutat, a gazdasági és politikai stabilitás egyik fontos eleme, hogy Magyarországon eddig minden kormány kitöltötte az idejét, még ha személycserékre is kényszerült, mint például Medgyessy Péter leváltását Gyurcsány Ferencre, vagy utóbbiét Bajnai Gordonra.
Nagy hiba lenne, ha ez a stabilitás megszűnne, mert az egyik politikai oldal előbb a torz közvélemény-kutatási adatokon lovagolva a veresége után elhitetné a felhergelt támogatóival, hogy a választást elcsalták, és a győztes oldal által alakított kormány illegitim”.
A Tisza a szakértő szerint „reményt árusít”, és a kormánykritikus intézetek torz méréseivel kannibalizálta az ellenzéki pártok szavazóit. „Ez, és az elmúlt 16 év Orbán-ellenessége tartja össze a szavazóbázisukat, de erre komoly dolgot építeni azért nem lehet” – fogalmazott. Giró-Szász szerint egy választási vereség és csalódottság után ez a nagy, politikailag heterogén tömegbázis mindenképpen széthullik majd.
Azt pedig szerinte csak remélni lehet, hogy a magyar társadalom nagyobbik része elég józan ahhoz, hogy ne üljön fel a reményárusok hergelésének, még ha csalódott is, és ne kezdődjenek akár utcai konfliktusok – mert azon mindenki veszítene.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
A hét, amikor megtudtuk: Magyar Péter zárt ajtók mögött nagyon nagy háborúra készül, a nyilvánosságban ezt persze tagadja a Tisza. Mi fog dönteni vasárnap? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A Fidesz szombaton Budapesten tartja kampányzáró rendezvényét.
Egyes ellenzékiek már nem is meggyőzendő állampolgárként, hanem veszélyként tekintenek a határon túliakra. Veczán Zoltán írása.
Ha bármilyen szabálytalanságot, vagy választás tisztaságát befolyásoló eseményt látnak, kérjük, jelezzék a Demokrácia Központnak.
A kiszivárgott felvételen Magyar Péter „geci nagy háborúról” beszél, miközben a nyilvánosság előtt hónapok óta ennek ellenkezőjét állítja.
Donald Trump arra buzdította a magyar választókat, hogy az április 12-i választáson Orbán Viktorra szavazzanak.
A Fidesz szombaton Budapesten tartja kampányzáró rendezvényét.
Megtört a Puskás Akadémia átka, de így is súlyos vereséget szenvedett.
Varázslás vagy tudomány? Az életmódorvostan ma már az egyik legfontosabb eszközünk lehet a krónikus betegségek ellen. A Vizit legújabb adásában dr. Kőnig Róbert vendége dr. Márky Ádám, akivel együtt segítenek eligazodni a hosszú, egészséges élet körüli sokféle információ között.
