Ahogy az ötgyerekes énekes, dalszerző Oláh Gergő életútja szintén példát mutathat sokaknak. A TV2 új dokurealityje, A mi történetünk harmadik epizódja róluk is mesél.
„Mindig arról álmodtam, hogy úgy fogok élni, hogy állatok vesznek körül. Egy tanyán, ahol ott vannak a lovaim, a sok kutya, és körbevesz az élet. Nagyon hálás vagyok érte, hogy sikerült is ezt megvalósítani” – mondja Kriszti, azaz Siposné Ruszkai Kriszta A mi történetünk harmadik adásában. A TV2 március 30-án indult dokurealityjénak célja, hogy olyan inspiráló embereket ismertessen meg a nagyközönséggel, akiknek a sorsából – élethelyzettől és lakhelytől függetlenül – bárki támaszt, erőt, példát meríthet.
Ezt is ajánljuk a témában
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
A harmadik epizódban az első részben már bemutatott Sipos Mihály tanyájára látogatunk el újra. Misi és felesége, Kriszti a várost otthagyva költöztek egy Cegléd mellett tanyára,
ahol két gyerekükkel ma már önellátó gazdálkodást folytatnak.
Hogy évekkel ezelőtt miért hozták meg ezt a döntést, Kriszti szerint magától értetődő a válasz:
„Amikor Misivel a jövőnket tervezgettük, egyértelmű volt, hogy nem szeretnénk ipari mezőgazdaságból származó termékekkel táplálni a családunkat. Erre egy megoldás volt, hogy tanyára megyünk, és amit tudunk, mindent megtermelünk a saját magunk részére.”
Most az ő egy napjukba pillanthatunk bele, amelynek az állatok ellátása mellett szokásos része a kinti kemencében való kenyérsütés is. Nem csupán maguk, hanem a környékbeli gazdatársak számára is, a fizetség pedig soha nem pénzben érkezik, hanem csereáruban; valaki szarvasszalámival, más házi tojással érkezik.
Ilyenkor alkalom nyílik a rengeteg dolog között néhány percre megpihenni és pár szót ejteni a világ jelenlegi állapotáról is.
Például arról, hogy a magyar gazdák a nyugat-európai társaikhoz képest kifejezetten jó helyzetben vannak.
Az arrafelé egyre inkább jellemző életszerűtlen szabályozások – sok más mellett a házi disznó- vagy baromfivágás tiltása – helyett ugyanis Magyarországon éppen ellenkezőleg, az állam, amivel csak lehet, támogatja őket.
„Ha így marad, nem lesz a háztáji állattartás megfojtva, a háztáji élelmiszer-termelés tiltva. Ez az igazi rock’n’roll, hogy nem dőlünk be a nyugati globalista elvárásoknak” – foglalja össze a lényeget Misi. Felesége pedig hozzáteszi, családként is igazán szerencsés helyzetben érzik magukat, hiszen „egy Cegléd mellett tanyán gyereket nevelni, ilyen biztonságos, nyugalmas környezetben, egyre kevesebbeknek adatik meg”.
Kriszti és Misi történetének tovább görgetése mellett néhány másik, nem kevésbé példamutató életút is felvillan. A stáb Oláh Gergő salgótarjáni otthonába is ellátogat, ahol elsőként az öt gyerekkel való reggeli készülődést követhetjük nyomon.
„A nagycsalád egy áldás, rengeteget ad, és még többet tanít. Sokszor nem könnyű persze, ezért jó, hogy nem egyedül kell csinálni, óriási áldás, hogy ilyen feleségem van, mint Niki” – mondja a motivációs trénerként gyerekekkel is foglalkozó énekes-dalszerző.
Hangsúlyozva, hogy ő is hasonló nagycsaládban, sok rokon között nőtt fel, ami egy kiapadhatatlan, másban nem megtalálható erőforrást jelent a mai napig:
„Számíthatunk, támaszkodhatunk egymásra. Az emberi kapcsolatokban, a családban van a boldogság.”
Gergőt ezután gyerekkora helyszínére, Karancslapujtőre kísérhetjük el, ahol találkozik az őt kisiskolásként támogató, patronáló pedagógus Márti nénivel. Majd A mi történetünk egy korábbi adásában már szintén látott Kecskés Evelinhez látogat Prügyre. A roma pedagógus kollégájával közösen éppen hagyományőrző, identitásmegerősítő foglalkozást tart cigány fiataloknak, ehhez csatlakozik az énekes, aki a saját életéről is mesél a gyerekeknek – nem elhallgatva az ifjúkori rossz döntései negatív következményeit sem.
Ezt is ajánljuk a témában
A mi történetünk valós emberi sorsokon keresztül próbálja meg közelebb hozni a nézőkhöz az élet legfontosabb értékeit.
„Ott hagytam az iskolát, majd már házas fejjel, két gyerekkel jöttem rá, hogy ez így nem mehet tovább, nem tehetem meg a családommal, hogy sokszor nincs pénzünk ételre vagy gyógyszerre. Elkezdtem tanulni, szakmát szereztem, könyveket vettem a kezembe, és mivel tudtam, hogy a zenében vagyok a legjobb, abban is nekiálltam fejleszteni magam, És egyszer csak azt vettem észre, hogy egyre több lehetőségem van. A pénz azonban nem elég, ha a lelked nincs jól vagy magánéleted romokban hever, ezért a békesség kulcsa, hogy mindhárom területet folyamatosan fejleszteni kell”
– foglalja össze a saját stratégiáját.
A nap végül Kecskés Evelinéknél ér véget, ahol a családi vacsorán szó esik a roma fiatalokat ösztönző, régóta jól működő támogatási rendszerekről, és arról is, hogy az elfogadás tekintetében sokat javult a helyzet az utóbbi években.
„Magyarország nem rasszista ország, rengeteg roma származású ember van, akikre felnéznek” – summázza az énekes.
A 2026. március 30-án debütált A mi történetünk következő adásai esténként megtekinthetők a TV2 műsorán, és az egyes részek ingyenes regisztráció után visszanézhetők a TV2 Playen is.
Nyitókép: Sipos Mihály és felesége, Kriszti A mi történetünk harmadik epizódjában. (TV2)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A mi történetünk második részében két olyan asszonyt ismerhetünk meg, akik nemcsak túlélték az elképzelhetetlent, de képesek voltak a közösségük számára is termőre fordítani a személyes tragédiáikat.
A mi történetünk valós emberi sorsokon keresztül próbálja meg közelebb hozni a nézőkhöz az élet legfontosabb értékeit.
A mi történetünk hétköznapi emberek életútján keresztül mutatja be azokat az értékeket, amelyek összekötik a magyarokat.
Marsi Anikó többek között úgy fogalmazott, a kormányfő kedves, humoros, mindenkire odafigyel. Sőt, mindenkit a nevén szólít, aki feltűnik mellette.
A magát volt ukrán kémként azonosító személy gyanús pénzmozgásokról számolt be Kijev és a Tisza Párt között a TV2-nek.
Az oroszok által üzemeltetett létesítménynél meghalt biztonsági őr iráni állampolgár volt.
Úgy tűnik, néhány országban irigylik a magyar különadókat, amelyek a rezsicsökkentést is biztosítják. A Tisza Pártnál viszont továbbra is ellenzik a különadókat.
A tárlat egyben lelki utazás is.
