Nincs új a nap alatt: megint megfutamodott egy vita elől a Tisza politikusa

A Tapolcai Nőklub hagyományosan az összes egyéni képviselő-jelöltet meghívja egy bemutatkozásra és terveik ismertetésére a választások előtt. Ezúttal sem volt másként, a szerda délután tartott eseményen végül Navracsics Tibor kormánypárti, Bakk István, a Demokratikus Koalíció, valamint Gergelics Ádám, a Mi Hazánk jelöltje vett részt. A Tisza által indított, egyébként az ajkai kórház főorvosaként dolgozó Balatincz Péter távol maradt, a szervezőknek először állítólag arra hivatkozott, hogy a kampányfőnöke már beosztotta máshova erre a napra, később pedig az eseményt „bohóckodásnak” minősítette.

Utak, egészségügy, munkahelyek

A résztvevők közül a bemutatkozást Bakk István kezdte. A DK jelöltje – aki egy vendéglátóhely üzletvezetőjeként dolgozik, és az esemény során bejelentette, hogy ő biztosan nem fog visszalépni – 

meg kell szüntetni azt a függőségi rendszert”, ami az elmúlt időszakban kialakult. A másik legfontosabb terület szerinte az egészségügyi ellátórendszer rendbetétele, példaként említve, hogy Tapolcán megszűnt a szülészet, valamint a sürgősségi fekvőbeteg-ellátás. Harmadikként említette az oktatást, mivel a gyerekek évről évre leterheltebbek; s további kihívásnak nevezte a turizmus helyzetét, mivel a környéken évről évre csökken a vendégek száma, ezáltal a bevételek aránya. 

Gergelics Ádám, a Mi Hazánk jelöltje ugyancsak a vendéglátásban dolgozik Tapolcán, s a legnagyobb problémának a fiatalok körében tapasztalható droghasználatot nevezte. Kifogásolta a kórházak eloszlási rendszerét is, s úgy vélte, a vármegye úthálózata többnyire „katasztrofális”. 

– hívta fel a figyelmet. 

Navracsics Tibor, a kormánypártok jelenlegi képviselője, a Fidesz-KDNP újrázni készülő jelöltje elsőként leszögezte: akárcsak 2022-ben, most is az az alapelve, hogy a választókerületben dolgozó képviselőnek nem pártpolitikát kell folytatnia. Ennek jegyében „soha nem kérdezte meg egyetlen polgármestertől sem, hogy kire szavaz”, mindenkivel együttműködésre törekszik. 

Felidézte, hogy 

ennek jelentős része Ajkára, aminek köszönhetően megújult a város, többek között a kórház is. Utóbbi kapcsán emlékeztetett: 2022-ben kérdés volt, hogy megmarad-e az intézmény; akkor kezdődött a fertőzőosztály felújítása, amely mostanra országosan az egyik legkorszerűbbnek számít, továbbá a röntgen- és CT-készülékeknek köszönhetően javult az ellátás színvonala az intézményben.

Navracsics egyetért azzal, hogy a tapolcai kórháznak funkciót kell találni, ebben szerepe lenne például az egynapos sebészet visszaállításának. Azt mondta, győzködi az orvosokat, hogy jöjjenek Tapolcára elvégezni a beavatkozásokat, hiszen a veszprémi kórház túlterhelt, így a helyzeten Tapolca tudna enyhíteni. Megemlítette azt is, hogy az intézményben nemrég átadtak egy mammográfiás készüléket, ami fájó hiányt pótolt. Navracsics szerint a másik kulcsterület a közlekedés, szavai szerint hamarosan elindulhat a 77-es út fejlesztése, emellett az alacsonyabb rendű utakat is igyekeznek majd felújítani.

Ide kell hozni az orvosokat

A jelöltek kérdéscsoportokat kaptak több témában, így az egészségügyről is. Bakk István szerint meg kell nézni, hogy honnan tudnának átcsoportosítani forrásokat az egészségügybe. „A várólisták csökkentése nem várhat tovább. Ha a várakozási idő meghaladja az egy hónapot, egy másik intézményt kell keresni a beavatkozásra, ha pedig ott sem tudják azt elvégezni, a magánszektort is be kell vonni, de kizárólag tb-alapon” – magyarázta. A háziorvosok helyzete kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ezerrel csökkent a számuk, és szerinte 

megbecsült pályának számítson a háziorvosi szakma. 

Gergelics szerint mindennek az alapja a megelőzés, fontos lenne, hogy rendszeresebb és többféle szűrővizsgálatot szervezzenek. Egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a fiatal orvosoknak vonzóbbá kell tenni a körzetet, a fejlesztések kapcsán pedig úgy vélte: ugyan Ajkán volt előrelépés, de máshol nem történt érdemi beavatkozás. Bár üdvözölte a tapolcai gépbeszerzéseket, szerinte a kérdés az, hogy lesz-e elég orvos, aki használja őket.

Navracsics Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem megoldott a Balaton nyugati medencéjének ellátása, ezért 

A fiatal szakemberek hiányára úgy reagált: történt előrelépés, hiszen szolgálati lakásépítési programot hirdettek meg 5 milliárd forint értékben, így a körzetben is lesznek szolgálati lakások, sőt, már vannak is például Szigligeten. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy ide kell vonzani a fiatalokat. Rámutatott: ma Magyarországon több aktív orvos van, mint 2010-ben volt, ám tény, hogy az orvosellátottság a klinikákon a legjobb. A megoldást szerinte az jelentené, ha kötelező lenne a gyakornokok számára a vidéki gyakorlat is. Navracsics emlékeztetett arra is, hogy a kormány jelentős mértékben megemelte az orvosok fizetését. Ennél a pontnál jegyezte meg, hogy a Tiszában is sok az orvos, így még kevesebben maradnak majd az egészségügyben, ha ők elmennek politikusnak.  A várólisták kapcsán szerinte a cél, hogy azokat pénzátcsoportosítással, műszerbeszerzéssel lehessen csökkenteni, ugyanakkor hangsúlyozta, a jelenséggel a fejlett nyugati országok is küzdenek.

Mi legyen a nyugdíjakkal?

A jelölteket kérdezték a nyugdíjakról és a megélhetésről is. Bakk István leszögezte: a nyugdíj alkotmányos alapjog kell, hogy legyen, s pártja visszavezetné a svájci indexálást, aminek értelmében a bérek emelkedését is követnék a nyugdíjak. A 13. és a 14. havi nyugdíjat szerinte megérdemlik az idősek, de fontos, hogy ezek az intézkedések a megbecsülés szimbólumai legyenek, és ne azt a funkciót lássák el, hogy velük „befogják a szájukat”. Mint mondta, megválasztása esetén azért fog dolgozni, hogy a 150 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők azonnali 50 ezer, a 150-200 ezer forintban részesülők pedig 25 ezer forintos kedvezményt kaphassanak.

A gyógyszertámogatások kapcsán Bakk és Gergelics szerint fontos az alapvető gyógyszerek ingyenessé tétele és az ÁFA csökkentése, 

Navracsics Tibor felidézte, 1998-ban a Fidesz-kormány egyik első lépése volt a kisnyugdíjasok juttatásának megemelése, ami óriási felháborodást váltott ki a baloldalon – olyannyira, hogy később az Alkotmánybíróság kimondta: nem lehet egy-egy csoportot kiragadni és aránytalanul nyugdíjat emelni. Emlékeztetett arra, a kormány 2010-ben vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak értékállóságát, és ezt be is fogják tartani; ennek jegyében évente kétszer az inflációs adathoz igazítják a nyugdíjemelés mértékét. 

Megjegyezte azt is, hogy kihívást jelent az elöregedő társadalom. „A Covid-járvány, a háború, a gazdasági stagnálás sajnos a gyerekvállalási kedvre is kihat, már pedig szükség van arra, hogy a gazdaságilag aktív réteg kitermelje a fedezetet” – húzta alá, hozzátéve: ma 4 millió 800 ezer ember aktív gazdaságilag, így ki tudják termelni a 13. és 14. havi nyugdíjat. 

Aktivitásra bírni az időseket

Az idősek társadalmi megbecsültsége kapcsán Bakk szerint szükség lenne arra, hogy az időseket bevonják például az oktatásba, a segítségükkel akár a hagyományőrzést is be lehetne vinni az intézményekbe. Gergelics úgy látja, hogy az idősek megbecsülését azzal tudnák növelni, ha a fiatalok körében elérnék, máshogy álljanak az idősekhez. Navracsics Tibor szerint a legnagyobb veszélyt az idősekre az jelenti, ha feleslegesnek érzik magukat, ami a magányból és az unalomból ered. Emlékeztetett, az Alaptörvénybe foglalták, hogy a felnövekvő nemzedékeknek kötelességük gondoskodni a hozzátartozóról, ám a gyakorlatban sokszor ez nehéz, mivel máshol élnek a gyerekek, emiatt komoly kihívásokkal küzd az időskori ellátórendszer. Úgy véli, a magányra az idősotthonok, napközi otthonok jelenthetik a megoldást, az unalom elleni orvosság pedig a Nyugat-Európában már elterjedt önkéntesség lehet; például az Európa Kulturális Fővárosa programban rengeteg nyugdíjas aktivista vett részt egy év alatt. Hozzátette azt is, hogy 

és folyamatos konzultációra van szükség az időseket képviselő helyi és országos szervezetekkel. 

A fotókat készítette: Csürke Máté