Orbán Viktor nem túlzott: valóban hadüzenetnek vehetik az oroszok, ha Brüsszel ezt meglépi

„Ezt a vagyont hamarosan lefoglalják, és fel akarják használni az ukránok finanszírozására – ilyen még a második világháborúban sem volt. Ez hadüzenet. Ne értsük félre, ne becsüljük alá!” – jelentette ki Orbán Viktor a Mandinernek adott exkluzív interjújában azzal kapcsolatban, hogy Brüsszel az elmúlt napokban afelé tett lépéseket, hogy az orosz állam Európában befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurós vagyonát végleg elvegye és abból a háborút finanszírozza.

Mit mond a nemzetközi jog egy ilyen lépésről? Valóban hadüzenetnek számítana? Erről kérdeztük ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt.

Az állami vagyon immunitás alatt áll, még akkor is, ha orosz vagyon

„A nemzetközi jog szabályai szerint az állami vagyon állami immunitás alatt áll, ezért azok elkobzása jogsértő. A 2004. évi ENSZ-egyezmény az államok joghatósági immunitásáról, 21. cikk (1) c) pontja kimondja, hogy hogy a központi bank vagy más monetáris hatóság vagyona nem tekinthető nem kormányzati, kereskedelmi célú vagyonnak, így az végrehajtás alá nem vonható” – fogalmazott a Századvég tudományos igazgatója.

Lomnici Zoltán rámutatott: 

 arra alapítva keresetét, hogy az EU-tagállamok megsértik a nemzetközi szokásjogban és az ENSZ-egyezményben rögzített állami immunitást, illetve a tulajdon védelmének alapelvét.”

Az alkotmányjogász hozzátette: „Emellett említendő, hogy az oroszországi jegybank beperelte a brüsszeli székhelyű Euroclear nevű pénzügyi intézményt, amelynél jelenleg nagyjából 190 milliárd dollárnyi orosz nemzeti vagyon van befagyasztva az EU-s szankciók miatt. A keresetet egy Moszkvai Választottbíróságon (Arbitration Court) nyújtották be. Ez az első lépés, de sokak szerint csak a kezdet.”

Még a végén pont a másik oldalnak kell majd fizetnie

Adódik a kérdés: ha a nemzetközi jog ebben az esetben Oroszország mellett áll, lehetnek-e annak komoly következményei?

Lomnici Zoltán szerint ez könnyen elképzelhető.

„Ha Oroszország megnyerné a pert, – és erre minden esélye megvan – az a nemzetközi jog szerint teljes jóvátételi kötelezettséget keletkeztetne az érintett államok oldalán. Az ENSZ az államok nemzetközileg jogellenes cselekményeiért való felelősségéről szóló cikkelyeinek 31. cikke alapján a jogsértő állam köteles teljes reparációra, vagyis a vagyon visszaszolgáltatására vagy pénzbeli kártérítés megfizetésére, ideértve minden anyagi kárt és elmaradt hasznot”.

Az alkotmányjogász válaszából ráadásul az is kiderült, hogy 

• „a 32. cikk kizárja azt az érvelést, hogy uniós vagy nemzeti jogszabályok mentesítenék a felelősség alól, 
• míg a 33. cikk szerint a kötelezettség akár több állam vagy a nemzetközi közösség egésze felé is fennállhat.”

Orbán Viktor nem túlzott, amikor hadüzenetről beszélt

A magyar kormányfő kijelentése, miszerint ha Brüsszel ezt meglépi, az felérhet egy hadüzenettel, elsőre talán erősnek érződhet, de az alkotmányjogász megfelelőnek tartja ezt a kifejezést a cselekmény leírására.

Tekinthető ellenséges lépésnek, kvázi hadüzenetnek, ha a lefoglalt orosz vagyont Oroszország ellenségének háborús finanszírozására fordítják? – tettük fel a kérdést Lomnici Zoltánnak.

„Igen, jogilag tekinthető ellenséges lépésnek, kvázi hadüzenetnek. Az ENSZ Alapokmánya 2. cikk 4. pontja szerint a Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más Állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell. 

mert közvetlenül növeli az egyik fél hadviselési képességét. Az ENSZ az államok nemzetközileg jogellenes cselekményeiért való felelősségéről szóló cikkelyeinek 49–50. cikkei kizárják, hogy ellenintézkedésként olyan lépést tegyenek, amely erőszakhoz kapcsolódik vagy annak hatásával jár. Következésképp a vagyon ilyen célú felhasználása ellenséges állami aktus, amely jogilag a hadviselő fél oldalára állást fejezi ki” – magyarázta a Századvég tudományos igazgatója.

Történt már ehhez hasonló?

Ahhoz, hogy mire számítsunk ezután, érdemes megnézni, történt-e már ehhez hasonló a nemzetközi politikában. Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta: „Többen szokták emlegetni régebbről az iráni, a tálib vagy az iraki rezsimekkel szembeni szankciókat, alapvetően tévesen. Az, hogy egy állam szuverén vagyonának hozamát vagy tőkéjét egy harmadik állam (pl. Ukrajna) finanszírozására használják, miközben a károkozó és a kedvezményezett nem hadviselő felek jogilag, ráadásul ENSZ BT-felhatalmazás nélkül, az példátlan és nemzetközi jogilag – például a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság vonatkozó állásfoglalása szerint – elfogadhatatlan.”

Nyitókép: JUSTIN TALLIS / POOL / AFP