A 444 megint megpróbált felkérdezni a Kormányinfón – nem lett szép vége (VIDEÓ)

A legutóbbi Kormányinfón a 444 újságírója, Jelinek Anna rákérdezett a szexuális erőszak kapcsán, hogy tervezik-e beemelni a beleegyezés fogalmát a szabályozásba? A témát azért tartotta időszerűnek, mert a Képzőművészeti Egyetem hallgatói véres lepedőkkel tiltakoztak, miután a bíróság felmentette azt a férfi diákot, aki 2021-ben kollégiumi szobájában megerőszakolt egy női tanulót. Az ítélet indokolása szerint a „nem beleegyezés” önmagában nem minősül erőszaknak. A döntés nyomán ismét középpontba került a kérdés, hogy a magyar jog miként kezeli szexuális erőszak esetén a nem beleegyezést, és megfelel-e ez a nemzetközi gyakorlatnak.

A Faktum tényellenőrző portál elemzésben járt utána mennyiben része jelenleg a magyar jogrendnek a beleegyezés fogalma, és hogyan illeszkedik ez a szexuális erőszak nemzetközi, egyezményes szabályozási modelljeihez.

Mint írják, a szexuális erőszak jogi definíciója az elmúlt években az egyik legintenzívebben vitatott büntetőjogi kérdés lett Európában. A „beleegyezésen alapuló” szabályozási modell – amely szerint minden olyan szexuális aktus erőszaknak minősül, amelyhez a passzív fél nem járult hozzá egyértelműen – több országban már alapelv. Más államok azonban eltérő jogfilozófiát követnek, és az erőszak, fenyegetés vagy kiszolgáltatottság bizonyos, objektívebb kritériumaihoz kötik a büntetőjogi felelősséget.

Az európai jogi gyakorlatot bemutató színkódolás a szexuális erőszak eltérő büntetőjogi modelljeit különíti el. A legtöbben az erőszak- és kényszerítés-alapú megközelítés mellett tették le a voksukat, ahol a szabályozás fókusza az erőszakra, a kényszerre esik és a beleegyezés hiánya nem számít tényállási elemnek.

A közéleti reakciók és a kormányzati nyilatkozatok alapján a szabályozás változhat a közeljövőben: hogy a készülő javaslat végül milyen modellt követ majd – a beleegyezés központi szerepét hangsúlyozót, vagy a meglévő struktúrákat „finomhangolót” –, az a következő hónapok politikai és szakmai vitáin múlik.

A beleegyezés kérdése tehát jóval összetettebb probléma annál, mintha a beleegyezés-alapú modell lenne „az egyetlen helyes megoldás” – ahogy azt a Kormányinfón felvetett 444-es kérdés sugallta – írta cikkében a portál.

A nyitókép forrása: Facebook