Szigorítanának a vagyonelkobzási szabályokon

Változtat a kormányzat a vagyonvisszaszerzés és elkobzás szabályrendszerén, a módosításról az Igazságügyi Minisztérium meg is kezdte a társadalmi egyeztetést. 

Ahogy összegzésében az Economx írja, a törvény átültetné a magyar jogrendbe a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló tavalyi uniós rendeletet. Emellett olyan bűnügyi vagyonkezelési rezsimet hozna létre, amely nem csak az uniós szabályozásnak felel meg, hanem messzemenően biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, egyúttal biztosítja, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb mértékben kerüljön vissza a közösség szolgálatába. 

A törvény ezért megteremti a bűnügyi vagyon átlátható és egységes kezelésének az alapvető jogi kereteit, és bevezeti

Bár a magyar módosításból nem derül ki, hogy mikor kobozhatják el ezután az „ismeretlen eredetű” vagyont, az Európai Unió hivatkozott szabályai világos keretet adnak annak, mikor és hogyan lehet visszaszerezni a bűncselekményekből származó vagyont, még akkor is, ha a konkrét bűnt nem sikerült teljes bizonyossággal rábizonyítani a gyanúsítottra – írta az Economx. 

Akkor alkalmazható ez a szabály, ha a hagyományos elkobzás – például ítélet után – nem lehetséges jogi vagy bizonyítási okból, de a vagyon már azonosítható, esetleg befagyasztották, és vannak komoly jelek, hogy bűncselekményből származik. Az ügynek olyan bűncselekményhez kell kapcsolódnia, amelynek büntetési tétele legalább négy év, vagyis a viszonylag súlyosabb bűnök körébe tartozik.

Ez az úgynevezett „súlyossági küszöb” csak olyan ügyeknél lép életbe, ahol a haszon nagysága, illetve a szervezettség szintje ezt indokolja.

Az ítélet nem egyetlen bizonyítékon, hanem a körülmények összképén alapul. Az uniós irányelv szerint ilyenek például, ha

• a vagyon értéke feltűnően nagyobb, mint a tulajdonos legális jövedelme,
• nincs életszerű magyarázat a forrásra,
• a személy kapcsolatban áll bűnszervezetekkel,
• a vagyon megtalálásának módja is gyanús,
• vagy a bűnözés modus operandija rendszeres, haszonszerzésre berendezkedett.

Fontos továbbá az is, hogy az uniós szabály teret enged a nemzeti mérlegelésnek. Az elkobzást mellőzhetik, ha aránytalanul súlyos vagy észszerűtlen lenne, előírhatják, hogy a vagyon időben is kapcsolódjon a bűncselekményhez, és kötelesek védeni a jóhiszemű harmadik személyeket (például örökösök, üzlettársak).

Sőt, miközben a jogorvoslat lehetőségét minden esetben garantálni kell, nem feltétel, hogy a vádlottat jogerősen elítéljék. A bíróság a tények és bizonyítékok alapján valószínűsítheti, hogy a vagyon bűnös eredetű.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az elkobzás a büntetőeljárás megszűnése után is lehetséges, vagy önálló eljárásként is lefolytatható.

Ugyanakkor a szabály kizárólag büntetőeljárásokra vonatkozik, nem érinti a polgári, kártérítési vagy vagyonvisszaszerzési eljárásokat. Ezzel együtt a tagállamok saját hatáskörben tovább is szigoríthatnak.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka