Annyira örült Daniel Freund, hogy az EP ismét bevédte Magyar Pétert, még egy közleményt is kiadott

Az európai parlamenti képviselők továbbra sem függesztették fel a Tisza-vezér mentelmi jogát.

„Természetesen ennek – mint minden ilyen politikai támogatásnak – meglesz az ára” – véli Dornfeld László.
Mint megírtuk: az európai parlamenti képviselők nem függesztették fel sem Magyar Péter, sem pedig Ilaria Salis mentelmi jogát. Mint ismert: a Tisza Párt elnöke ellen garázdaság és rongálás gyanújával indult eljárás a 2024-es „diszkóbotrány” után, amikor Magyar egy budapesti szórakozóhelyen összetűzésbe keveredett egy férfival.
Ezt is ajánljuk a témában
Az európai parlamenti képviselők továbbra sem függesztették fel a Tisza-vezér mentelmi jogát.
Azt is megírtuk, hogy a szavazás után Daniel Freund zöldpárti EP-képviselő közleményben örvendezett annak, hogy az Európai Parlament harmadjára is elutasította a magyar hatóságok kérését Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Ahogy Freund fogalmazott, a parlament „nem hajlandó asszisztálni Orbán Viktor politikai leszámolási kísérletéhez”.
A közlemény felidézi, hogy Magyar Péter ellen lopás és rágalmazás miatt akarnak eljárást indítani a magyar hatóságok, Freund azonban leszögezte: az EP nem fogja megszüntetni Magyar mentelmi jogát, mert az eljárás „egyértelműen Orbán hatalmi érdekeit szolgálja”.
Az is ismert, hogy a DK szintén ott volt Magyar Péter mögött. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke és EP-képviselője közösségi oldalán azt írta, hogy a voksoláson a Demokratikus Koalíció is megvédi Magyar Pétert, mert ők is fenn akarják tartani a mentelmi jogát. Sőt, Dobrev Klára nyíltan erre kérte korábban az összes európai parlamenti szocialista (S&D) képviselőt.
Az EP-s szakbizottság egyáltalán nem vizsgálta, hogy Magyar Péter és Ilaria Salis elkövették-e azt, amivel vádolják őket. Az EP illetékes bizottságát nem érdekelte egyik mentelmi jogi kérdésnél sem maga a bűncselekmény, csak a politika. Dömötör Csaba ennek kapcsán úgy fogalmazott:
Tehát úgy gondolják, hogy ha a politikai cimboráikról van szó, akkor bármit lehet. Telefont lopni, és magyarokat véresre verni a budapesti utcán.
Nem várunk tőlük semmit, de egyet azért kérünk: ezek után végképp ne oktatgassanak senkit értékekből és jogállamiságból!”
Lapunk a történtek kapcsán megkereste Dornfeld Lászlót, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét, aki elmondta, világosan látszik, hogy a három mentelmi jog ügye – vagyis Magyar Péteré, Ilaria Salisé és Dobrev Kláráé – egy összefüggő ügyet képezett.
Ez pedig magával hozta a pártok közötti együttműködést is, noha ez az együttműködés a jogi bizottsági szavazás óta megbicsaklott.
Ott ugyanis a Néppárt egy része Ilaria Salis mentelmi jogának fenntartása ellen szavazott.
„Manfred Weber is felismerte, hogy a Néppárt hírnevét rontja, ha egy olyan személyt támogat, mint Salis, ezért most már nyíltan azt képviseli, hogy a Néppártnak nem szabad ebbe az ügybe beállnia. A szavazás titkos volt, így nem tudjuk pontosan, ki hogyan voksolt, de az biztos, hogy ha a Néppárt egységesen a mentelmi jog felfüggesztése mellett szavazott volna, akkor Salis mentelmi jogát felfüggesztették volna” – fogalmazott Dornfeld László, hozzátéve, hogy mindebből kirajzolódik, hogy a Néppárt nem volt egységes ebben a kérdésben, és nem kizárt, hogy sokan Salis mentelmi jogának megmaradása mellett voksoltak – ez a szavazati arányokból is sejthető.
Magyar Péter kapcsán az elemző úgy fogalmazott:
felmerül a kérdés, pontosan milyen feltételeket kell majd teljesítenie a Tisza Párt elnökének, amiért most fenntartották a mentelmi jogát”.
„Az ügye tartalmilag nem különbözik lényegesen Salisétól: mindkettő köztörvényes bűncselekménynek minősül, és a gyakorlat eddig az volt, hogy ilyen esetekben a mentelmi jogot kiadták. Most ettől a szokástól tértek el. Egyértelmű, hogy ennek ára lesz” – ismertette Dornfeld.
Szerinte már most is jól látható, hogy a Tisza Párt egyre gyakrabban hangoztatja a brüsszeli álláspontokkal egyező nézeteket: adóemelésről beszélnek, korábban többször támogatták a rezsicsökkentés eltörlését, és általában is az uniós jelentésekben, az európai szemeszterben megjelenő javaslatokat követik.
„A választásokig valószínűleg már nem kerül újabb kérelem az EP elé, így a kérdés gyakorlatilag le van zárva. Magyar Péternek tehát nincs mitől tartania –
egyértelműen megkapta Brüsszel támogatását”
– jegyezte meg lapunknak Dornfeld László.
Kiemelte azt is, hogy természetesen ezért Magyar Péter is tett gesztusokat: például amikor dühös volt amiatt, hogy nem tudott Brüsszelbe repülni a vihar miatt, éppen akkor zajlott Ursula von der Leyen bizalmi szavazása. „Könnyen lehet, hogy azért sietett volna, hogy kifejezze a támogatását” – emlékeztetett az elemző. Mindez azt mutatja, hogy a Tisza Párt következetesen a brüsszeli álláspontot támogatja, és cserébe Magyar Péter is megkapta azt a gesztust, hogy fenntartják a mentelmi jogát.
Természetesen ennek – mint minden ilyen politikai támogatásnak – meglesz az ára”
– húzta alá Dornfeld.
Dornfeld László arra is kitért, hogy mindenképpen érdekes körülmény, hogy Salis mentelmi jogának fenntartásáról szóló döntés mindössze egyetlen szavazaton múlt. Egy képviselő szavazókártyája pedig meghibásodott, ezt jelezte is, mégsem ismételték meg a szavazást. Holott feltételezhető, hogy ő Salis mentelmi jogának fenntartása ellen szavazott volna, vagyis a szavazata változtatott volna a végeredményen.
Ennek ellenére az Európai Parlament elnöke nem rendelte el az újraszavazást, ami politikai manipuláció gyanúját veti fel”
– szögezte le az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Amikor megszületett a döntés, Salist virágcsokorral és tapssal fogadták a szélsőbaloldali padsorokban. Többen meg is ölelték, köztük Domenico Lucano, aki a migrációs válság idején egy dél-olaszországi kisváros polgármestere volt. Dornfeld László szerint Lucano korábban „liberális hősként” vált ismertté, amiért az 1800 fős településére 400–500 migránst fogadott be.
Később azonban kiderült, hogy mindezt részben saját haszonszerzése érdekében, és jogsértő módon tette.
„Többek között érdekházasságokat szervezett, hogy a migránsok ne legyenek kitoloncolva, ezért eljárás alá vonták. Első fokon 13 év börtönt kapott, másodfokon viszont szinte teljesen felmentették, holott súlyos vádak – hatalommal való visszaélés, csalás, okirat hamisítás – merültek fel ellene. Az olasz bíróság végül »humanitárius« érvekkel gyakorlatilag kimosdatta őt a felelősség alól, ami jól példázza az európai liberális hálózat működését” – fejtette ki lapunknak az elemző.
Nyitókép: korábbi felvétel / Deutsch Tamás Facebook-oldala