Emlékeztették a néppárti politikusokat, milyen veszélyt hordozna Magyarország számára a döntésük. Brüsszel mindent megtesz a migráció legalizációért, a Tisza Pártnak pedig sikerült azt a bravúrt elérnie, hogy annak ellenére sikerült megsarcolnia a magyar családokat, hogy nincsen kormányon.
Az Alapjogokért Központ egy hónappal ezelőtt egy, a migráció veszélyeiről szóló kampányt indított, felhívva a figyelmet: „Csak egy rossz választás, és mi is bevándorlóország leszünk”. Csütörtökön „Kedves Brüsszel, kösz a semmit!” címmel sajtótájékoztatót tartott Szánthó Miklós, a központ igazgatója és Apáti Bence véleményvezér az Európai Bizottság budapesti kirendeltsége előtt.
Ezt is ajánljuk a témában
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Szánthó Miklós azzal kezdte, az egyik ilyen rossz választás a Bizottság, hiszen mégis csak ők a brüsszeli terv nagymesterei, amelynek központi eleme a migráció ösztönzése, menedzselése, továbbá a legalizálása. „Ezért egy fotókiállítással elhoztuk ide, Ursula von der Leyen budapesti helytartótanácsa, az Európai Bizottság magyarországi képviselete elé bemutatni, mit jelentett nekünk, magyaroknak a tömeges migráció 10 évvel ezelőtt Röszkénél, illetve a Keleti pályaudvarnál, és mit jelent ma Nyugat-Európában” – fogalmazott, kiemelve a romló bűnözési statisztikákat, illetve az antiszemita megnyilvánulásokat.
Az intézet vezetője azt is hangsúlyozta, Magyarország ma biztonságos állam, ám csak egy rossz döntés választ el attól, hogy hazánkból is bevándorlóország legyen.
A szakember azt mondta, az Európai Bizottságnak vannak cinkostársai, például az európai néppárti vezér, Manfred Weber, aki szerint „migrációra szükség van, még ha az európai városok egy piciket meg is változnak”, és a néppárti frakcióban ülő Magyar Péter, a balliberális Tisza Párt első embere. Az ellenzéki politikust épp a napokban mentette meg az Európai Parlament a Néppárt vezérletével, amikor is nem vonták vissza Magyar mentelmi jogát. Ezért cserébe a tiszások minden kérdésben, ezért a migráció ügyében is a brüsszeli fősodor irányát követik, emlékeztetett Szánthó, jelezve, hogy a párt európai parlamenti képviselői többször is Magyarország ellenében szavaztak a testületben. Lásd: migrációs paktum felgyorsítása, határvédelmi források elvágása.
Ez a brüsszeli rém-team az, amely tavaly nyár óta Magyarországot egyszeri 200 millió és napi 1 millió euróra, tehát csak a mai napig összeszámítva 684 millió euróra, azaz 273 milliárd forintra bünteti, csupán azért, mert védjük a határainkat”
– jelentette ki az Alapjogokért Központ első embere.
A sajtótájékoztatón szemléltetésként jelentek meg a brüsszeli néppárti politikusok – von der Leyen, Weber és Magyar Péter – kartonfigurái.
2020-ban az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország megszegte az uniós jogot akkor, amikor nem teljesítette az átmeneti áthelyezési kvótát a 2015-ös migrációs válság kezelésekor. Még ebben az esztendőben egy másik, Magyarország ellenében induló eljárást követően szintén megállapították: a röszkei és tompai tranzitzónák gyakorlata ugyancsak uniós jogot sértett. Bár az uniós verdikteket követően a budapesti kabinet változtatott a szabályozáson, az EU luxembourgi bírósága mégis drákói bírsággal sújtotta Magyarországot: 200 millió euró büntetést és késedelem esetén további napi egymillió eurót kell fizetnie Magyarországnak az Európai Unió Bírósága 2024. június 13-i ítélete értelmében. Az indokolás szerint Magyarország nem teljesítette a Bíróság 2020 decemberében hozott ítéletében foglaltakat a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárásokban.
Szánthó Miklós rámutatott, ez a szám azt jelenti, hogy
minden egyes magyar család zsebéből 104 ezer forintot vettek ki eddig csak a mai napig.
Tehát Magyar Péter azt a kétes értékű bravúrt tudhatja magáénak, annak ellenére is sikerült megsarcolnia a magyar családokat, hogy nincsen kormányon, fűzte hozzá.
Visszatérve a migráció és az ez által okozott multikulturalizmusból fakadó problémákra, az Alapjogokért Központ vezetője érti, hogy a nyilvánosság mára kettészakadt, azonban például a 10 esztendeje kitört migrációs válság alapján mindenki beláthatja: a legnagyobb fake news, hogy a „migráció jó” – aki nem így tesz, annak fontosabb az igazodási kényszer, mint a haza érdeke.
Én azt javaslom, hogy őrizzük meg Magyarországot egy biztonságos és magyar országnak, ehhez pedig nem rossz, hanem jó választást kell hozni”
– fogalmazott.
Apáti Bence véleményvezér itáliai és francia példákat hozott fel annak szemléltetése érdekében, mit tesz az európai nagyvárosokkal a migráció és a multikulturalizmus. Veszélyes migránsbandákról, terrorveszélyről beszélt, emlékeztetve, hogy ahogy 10 éve, úgy most is sokan azzal védik a migrációt, hogy kizárólag szakemberek sokasága, kétkezi munkaerő érkezik Európába.
A Mandiner kérdésére Szánthó Miklós elárulta, azt a büntetést, amelyet Magyarországnak kell fizetnie Brüsszelnek a következetesen bevándorlásellenes álláspontjának képviselete miatt, maga a határvédelem további erősítésére, fejlesztésére fordítaná. Arra a felvetésünkre pedig, hogy mire költheti a magyarok pénzét a brüsszeli vezetés, úgy felelt:
sajnálatos módon ez a pénz akár Kijev katonai és anyagi támogatásául is fedezetül szolgálhat, mert ahogy a migráció, úgy Ukrajna esetében is vágyvezérelten működik a brüsszeli politika
– emelte ki.
Képek forrása: Mandiner
A Tisza korábban élesen támadta a szolidaritási hozzájárulást, kormányon már megtartanák.
Az Euractiv cikkében kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova EU-tagságának pontos feltételei továbbra is nyitott kérdések.
Orbán Viktor leváltása lendületet adhat a tárgyalásoknak.
A kinevezések Ruff Bálint, Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára történtek.
Van ember, aki elhiszi, hogy még az utolsó napon, az utolsó éjszakán is zúgtak a darálógépek?
„Az önkormányzati rendszer stabil működéséhez kiszámítható finanszírozásra van szükség” – olvasható a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének közleményében.
Gergényi helyettesének kinevezésével a Tisza-vezér átállt a barikád másik oldalára.
Az Euractiv cikkében kiemelte, hogy Ukrajna és Moldova EU-tagságának pontos feltételei továbbra is nyitott kérdések.
Ha kifizetnek érte több mint 7 milliárd forintot.
