Helló, röfik – csak kilőni lehet a városban barangoló vaddisznókat?

A városba tévedt állatok kilövése és maga a vadászat intézménye is nagyon megosztja a mai társadalmat. Mit tudnak tenni a vadászok a hatályos szabályok értelmében? Utánajártunk!

A nyár második felére égető kérdés lett a vaddisznóhelyzet Hegyvidék területén: a XII. kerületben egyre több vaddisznó tűnik fel, amit az önkormányzat altatólövedékekkel próbál kezelni. Az állatvédők szerint ez embertelen, petíció indult a vaddisznók védelmében.
Bár korábban is rendszeresen előfordultak vaddisznók a XII. kerületben, a lakossági észlelések július végére megszaporodtak. A szakemberek szerint többféle humánus módszer is létezik a probléma kezelésére, ám a kutyapárti önkormányzat a vaddisznóhelyzet hegyvidéki megoldására az altatólövedékek mellett döntött.
Az üggyel korábban foglalkozott az Index is, a lapnak a kerület vezetése azt mondta, hogy a hatályos állategészségügyi szabályoknak megfelelően védik a lakosságot és a kerületet a károktól. Lapunkat megkeresték helyi állatvédők, akik elmondták,
csalódtak Kovács Gergelyben, hiszen a kerületben megválasztása óta folyamatosan romlik a köztisztaság, a vaddisznókérdést pedig állításuk szerint sunyin kommunikálja a kerületvezetés, hiszen míg sikerül állatos tűzfalat avatni, addig befogják és altatják a vaddisznókat.
A nevüket elhallgatni kívánó állatvédők azt mondták, párbeszédet szeretnének a XII. kerülettel, ez azonban nem megy könnyen.
Embertelenségnek tartjuk, amit a vaddisznókkal csinálnak. Kik lesznek a következők, a rókák?”
– tették fel a kérdést.
Az állatvédők szerint a XII. kerület nagy része erdős terület, változatos élővilággal, nem lehet mindenkit megölni.
Bevallom, a kutyapártra szavaztam, azt hittük, ők állnak a legközelebb az állatvédelemhez. Átverve érezzük magunkat”
– közölték lapunkkal.
Miután komoly visszhangja lett a vaddisznókérdésnek, Kovács Gergelyt behívták a Klubrádióba, ahol elmondta, nagyságrendileg 4-500 vaddisznó lehet lakott területen, és azért is nehéz velük mit kezdeni, mert tipikusan a kerületben lévő üres telkeken élnek. Problémának sorolta a Kutyapárt elnöke azt is, hogy jellemzően az ominózus telkek nincsenek körbekerítve, az önkormányzatnak pedig nincs jogi lehetősége, hogy bárkit arra kötelezzen, hogy kerítést építsen.
Ezt is ajánljuk a témában
A városba tévedt állatok kilövése és maga a vadászat intézménye is nagyon megosztja a mai társadalmat. Mit tudnak tenni a vadászok a hatályos szabályok értelmében? Utánajártunk!
Mint mondta, annyit tudnak maximum tenni, hogy megkérik a lakosságot, ne etessék a vaddisznókat és ne komposztáljanak úgy, hogy az állatok hozzáférjenek. A politikus szerint nincs más megoldás, muszáj valamennyire ritkítani az állatokat a lakók biztonsága érdekében.
Régen azért nem szaporodtak el a lakott területen a vaddisznók, mert kicsit több lett belőlük, ki lehetett őket élve vinni a kerületből”
– jegyezte meg Kovács Gergely, majd úgy folytatta, hogy a négy-öt éve kitört afrikai sertéspestis miatt nincs lehetőségük rá, hogy élve vigyék ki a vaddisznókat a kerületből.
Az állatvédők szerint ez elfogadhatatlan, ezért a vaddisznók természetes élőhelyének és maguk az állatok életének védelmében petíciót indítottak. Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője szerint nem azért járnak be a vadak a városokba, mert az ember elveszi a természetes élőhelyüket, hanem azért, mert a vadállatok a városi környezetben sokkal könnyebben kielégíthetik szükségleteiket, mint az erdőben.
Felháborodott a kutyapártos kerület döntésén és indoklásán a Malacvédő Alapítvány is, amely közleményt is kiadott a hegyvidéki vaddisznóhelyzettel kapcsolatban. Mint írják, a helyzet kezelése során előnyben kéne részesíteni a humánus megoldásokat, melyek Európa többi részén már sikeresen vizsgázott.
Nem gondoljuk, hogy a vaddisznóknak a lépcsőházakban kellene élniük, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az ember költözött az ő élőhelyükre. A békés egymás mellett élés lehetséges, és bizonyítottan működő modellek léteznek”
– jegyezték meg.
Az állatvédő szervezet szerint kutatások igazolják, hogy az élőhelyekhez alkalmazkodó, hosszú távon fenntartható, humánus megoldások működőképesek, és az ökoszisztémát is védik.
A Malacvédő Alapítvány a közleményében úgy fogalmazott, szerintük a megoldás nem az öldöklés, hanem a felelős kezelés:
Mint írják, fontos továbbá, hogy a magánterületek rendben tartása és a kerítések karbantartása a tulajdonos felelőssége.
Aggasztónak tartjuk, hogy az önkormányzat bejelentő-felülete táptalaja a fiktív, ismétlődő bejelentéseknek, melyek nagyotmondásokra épülnek”
– tették hozzá.
A szervezet úgy látja, hogy a vaddisznók okozta helyzet nem új keletű, nem egy újonnan berobbant történet, hiszen évek óta zajlik, és az emberi beavatkozások tették lehetővé. Utoljára augusztus közepén, a nemzeti ünnep előtt pár nappal láttak a Városmajor környékén egy csordát átszaladni, az esetről videó is készült, mely gyorsan bejárta a sajtót:
Mint fentebb említettük, szeptember 1-jén adott át a Böszörményi úton egy lefestett tűzfalat a Kutyapárt elnöke, a ház oldalán róka, nyest és vaddisznó látható. Az átadásról készült PR-poszt alatt viszont záporoztak a kommentek, amelyekben rendre bírálták a kerületvezetőt a vaddisznókérdésben tanúsított nézetei miatt. Egyikük azt írta: „Tényleg jó lett a tűzfal, de nagyon ciki az, hogy közben meg épp a vaddisznókat altatólövedékezitek, gyilkoljátok.”
Egy másik kommentelő azt írta a polgármester posztja alá:
„Ha már a kerületben lévő vaddisznókat szemrebbenés nélkül megölitek, akkor legalább az épületen legyen egy”.
Nyitókép: MTI/Komka Péter