Rámutatott a Faktum az elemzésében, hogy az euró nem cél, hanem eszköz.
Be kell-e Magyarországnak vezetnie az eurót? – tette fel a Faktum a nagy kérdést, amit hosszan meg is válaszoltak: nem.
A szerző hangsúlyozza: a döntést nem politikai szlogenek, hanem költség-haszon mérlegelés alapján kell meghozni. Az euró előnyei – alacsonyabb tranzakciós költségek, nagyobb pénzügyi integráció, ár-összehasonlíthatóság – vitathatatlanok, ugyanakkor a saját valuta nyújtotta stabilizációs eszköztár jelenleg fontosabb a magyar gazdaság számára.
A közös pénzhez való csatlakozás a monetáris szuverenitás feladását jelentené: a jegybank nem szabhatná saját kamatpályáját, és az árfolyam sem szolgálhatna lengéscsillapítóként a külső sokkok idején. A 2020 utáni válságok megmutatták, mennyire értékes a rugalmas árfolyam egy kis, nyitott gazdaságban. Az optimális valutaövezet-elmélet szerint az euró akkor előnyös, ha az adott ország ciklusai, szerkezete és termelékenysége közel áll a magországokhoz, illetve ha erős a fiskális kockázatmegosztás. Magyarország esetében ezek a feltételek még nem teljesülnek.
Az euró bevezetése fogyasztói oldalról is kockázatos lehet:
a statisztikai infláció ugyan nem ugrik meg látványosan, de a pszichológiai hatások miatt a lakosság drágulást érzékelhet, ami társadalmi elégedetlenséget szülhet. Mindez különösen veszélyes ott, ahol az inflációs tapasztalat friss és fájó, mint nálunk.
A 2024-ben életbe lépett uniós fiskális szabályok tovább szűkítik a tagállami mozgásteret, így eurózónán belül a költségvetésre hárulna minden makrostabilizációs teher. A szerző szerint ezért ma nem a csatlakozás, hanem a felkészülés a racionális stratégia: a termelékenység, beruházási ráta, intézményi minőség erősítése és az infláció lehorgonyzása. Példaként említi Csehországot és Lengyelországot, amelyek euró nélkül is érdemben közeledtek az EU-átlaghoz.
Összegzés: az euró nem cél, hanem eszköz. Magyarország érdeke, hogy csak akkor csatlakozzon, amikor gazdasága kellően erős és rugalmas ahhoz, hogy az euró előnyei meghaladják a hátrányait. „Ez a hozzáállás nem elzárkózás, hanem stratégiai türelem – s mint ilyen, a jó kormányzás ismérve: szuverén, felelős és a hosszú távú magyar érdekhez hű.”
Nyitókép: Faktum
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
Rengeteg pénzt spórolnak meg így.
Nem bírják feldolgozni a Békemenet sikerét.
Egy szinte ismeretlen youtuber interjút készített Orbán Viktor édesanyjával, aki pacekba megválaszolt minden feltett kérdést.
