Rámutatott a Faktum az elemzésében, hogy az euró nem cél, hanem eszköz.
Be kell-e Magyarországnak vezetnie az eurót? – tette fel a Faktum a nagy kérdést, amit hosszan meg is válaszoltak: nem.
A szerző hangsúlyozza: a döntést nem politikai szlogenek, hanem költség-haszon mérlegelés alapján kell meghozni. Az euró előnyei – alacsonyabb tranzakciós költségek, nagyobb pénzügyi integráció, ár-összehasonlíthatóság – vitathatatlanok, ugyanakkor a saját valuta nyújtotta stabilizációs eszköztár jelenleg fontosabb a magyar gazdaság számára.
A közös pénzhez való csatlakozás a monetáris szuverenitás feladását jelentené: a jegybank nem szabhatná saját kamatpályáját, és az árfolyam sem szolgálhatna lengéscsillapítóként a külső sokkok idején. A 2020 utáni válságok megmutatták, mennyire értékes a rugalmas árfolyam egy kis, nyitott gazdaságban. Az optimális valutaövezet-elmélet szerint az euró akkor előnyös, ha az adott ország ciklusai, szerkezete és termelékenysége közel áll a magországokhoz, illetve ha erős a fiskális kockázatmegosztás. Magyarország esetében ezek a feltételek még nem teljesülnek.
Az euró bevezetése fogyasztói oldalról is kockázatos lehet:
a statisztikai infláció ugyan nem ugrik meg látványosan, de a pszichológiai hatások miatt a lakosság drágulást érzékelhet, ami társadalmi elégedetlenséget szülhet. Mindez különösen veszélyes ott, ahol az inflációs tapasztalat friss és fájó, mint nálunk.
A 2024-ben életbe lépett uniós fiskális szabályok tovább szűkítik a tagállami mozgásteret, így eurózónán belül a költségvetésre hárulna minden makrostabilizációs teher. A szerző szerint ezért ma nem a csatlakozás, hanem a felkészülés a racionális stratégia: a termelékenység, beruházási ráta, intézményi minőség erősítése és az infláció lehorgonyzása. Példaként említi Csehországot és Lengyelországot, amelyek euró nélkül is érdemben közeledtek az EU-átlaghoz.
Összegzés: az euró nem cél, hanem eszköz. Magyarország érdeke, hogy csak akkor csatlakozzon, amikor gazdasága kellően erős és rugalmas ahhoz, hogy az euró előnyei meghaladják a hátrányait. „Ez a hozzáállás nem elzárkózás, hanem stratégiai türelem – s mint ilyen, a jó kormányzás ismérve: szuverén, felelős és a hosszú távú magyar érdekhez hű.”
Nyitókép: Faktum
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Az építőipar hatékonysága évtizedek óta alig nő, miközben a gazdaság többi része látványosan fejlődik. Hiába az új gépek, a digitális tervezés és a modern anyagok, a házak nem épülnek gyorsabban és nem lesznek olcsóbbak.
A miniszterelnök karácsony alkalmából egy keresztény tanítással üzent minden magyarnak.
A legfrissebb adatok szerint az amerikai gazdaság ereje nemcsak fennmaradt, hanem tovább is erősödött a globális kihívások közepette.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
