Be lehet-e tiltani az Antifát?

„Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista meggyilkolása újra felszínre hozta az Egyesült Államokban a politikai erőszak kérdését. Donald Trump a tragédia nyomán rendeletet írt alá, amely az Antifát »belföldi terrorszervezetnek« minősíti. Erre reagált Orbán Viktor a Kossuth Rádió pénteki interjújában: »Én örültem az amerikai elnök döntésének, és kezdeményezni fogom, hogy tegyük mi is ezt itt Magyarországon. Az Antifa igenis egy terrorszervezet. Idejöttek Magyarországra is, békés embereket az utcán megvertek, volt, akit félholtra vertek. Majd elmentek európai parlamenti képviselőnek, és onnan oktatgatják Magyarországot a jogállamról, a baloldalról.« Erről úgy számolt be a Kontroll.hu, hogy a magyarországi politikai extremitásokat (is) a kormányra keni, és olyanokat állít, mint: »Nincs olyan, hogy Antifa«, majd Orbánt vádolja az erőszak szándékával: »Az ürügyből cél: az erőszak«. Elemzésünkben utánajártunk, mennyire állják meg helyüket a Kontroll állításai.

Charlie Kirk halála az amerikai közélet egyik legfájóbb pontja lett, amely ismét rávilágított arra, milyen könnyen vezethet a politikai radikalizmus erőszakos tettekhez. Donald Trump a gyilkosság után politikai üzenetet fogalmazott meg, a gyilkos politikai háttere miatt fellépésre sürgetett a »radikális baloldal« ellen, és ennek részeként terrorszervezetté minősítette az Antifát. Bár az elnöki rendelet jogi kereteit sokan vitatják, a döntés szimbolikus súlya jelentős, világos üzenetet hordoz arról, hogy a társadalmi rendet és békét fenyegető csoportokkal szemben zéró toleranciának kell érvényesülnie az Egyesült Államokban. Orbán Viktor erre a nemzetközi fejleményre reagált, amikor felvetette a magyarországi Antifa betiltásának lehetőségét.

Az Antifa meghatározása ugyanakkor nem egyszerű feladat. Maga az elnevezés az »antifasiszta« rövidítése, amelyhez világszerte laza hálózatok, aktivista csoportok és egyéni szereplők kapcsolódnak. Nem rendelkezik központi vezetőséggel, formális szervezeti kerettel vagy egységes programmal, ezért sokszor inkább ideológiai ernyőként működik, mintsem klasszikus értelemben vett szervezetként. Éppen ebből fakad a meghatározás nehézsége: támogatói szerint a szélsőjobboldali mozgalmak elleni fellépést testesíti meg, bírálói szerint viszont a szervezeti képlékenység mögé bújva olyan csoportok és egyének igazolják vele az erőszakot, akik tetteikért így nehezen vonhatók felelősségre.

Emlékezetes, hogy Magyarországon a 2023 februári budapesti támadássorozat mutatta meg, mit jelent a gyakorlatban az Antifa erőszakos jelenléte. Külföldről érkezett Antifa aktivisták öt különböző helyszínen békés járókelőket támadtak meg, összesen kilenc embert megsebesítve, köztük többeket súlyosan. A támadók előre megszervezett akció részeként, viperákkal és egyéb eszközökkel vertek félholtra embereket, köztük olyat is, aki semmilyen szervezett szélsőjobboldali csoporthoz nem tartozott. Ez a magyar közvélemény számára kézzelfoghatóvá tette, hogy az Antifa nem pusztán mondvacsinált politikai szimbólum, hanem valódi, bár kiszámíthatatlan veszély. Orbán Viktor szavai tehát konkrét tapasztalatokra is utalnak, amikor a szervezet terrorisztikus jellegéről beszél.

A Kontroll.hu ebből azt a következtetést vonta le, hogy: “A miniszterelnök a politikai provokációt választotta a közvélemény hergelésére, aminek tökéletes hátteret ad a Magyarországon harcot folytató európai szélsőjobb- és szélsőbal mozgalmak – akiknek a küzdelmét a kormány teszi lehetővé.” A.hu érvelésében tetten érhető, hogy már nem pusztán minden állami szervhez vagy intézményhez köthető problémás körülményt kérnek számon a kormányon, már a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali mozgalmak összecsapásait is a kabinet felelősségévé próbálják tenni. Ez azért különösen ellentmondásos, mert a cikk szerzője maga is elismeri: a miniszterelnöknek feltett kérdés az amerikai események, Trump döntése és az ottani politikai klíma kapcsán került elő. Orbán Viktor tehát nem önkényesen emelte be a témát, hanem világosan jelezte, hogy egy nemzetközi problémáról van szó, amelynek magyarországi vonatkozásai is vannak. Emlékeztetett arra, hogy a 2023-as budapesti Antifa támadások során békés embereket vertek össze, egyeseket félholtra, majd az elkövetők közül volt, aki európai parlamenti képviselőként tért vissza a közéletbe, és onnan oktatja Magyarországot a jogállamról. A Kontroll azonban ennek ellenére a kormányt hibáztatja a szélsőségek harcáért, és ezzel nemcsak a miniszterelnököt, de saját logikáját is hiteltelenné teszi, hiszen a felelősséget épp annál akarja elkenni, aki a probléma kezelésére politikai válaszlépést javasolt.

A portál tovább megy: „Nincs olyan, hogy Antifa”, mintha a mozgalom csupán a jobboldali fantázia által kitalált ellenség lenne. Ez a narratíva azonban figyelmen kívül hagyja a tényeket, hiszen, hogy messzebb nem is menjünk, a 2023-as budapesti támadások vádiratai, a nemzetközi elfogatóparancsok és a magyar bíróságokon zajló perek mind azt bizonyítják, hogy szervezett és tudatos Antifa-akciókról van szó, amelyek mögött valós szereplők, valós bűncselekmények és valós áldozatok állnak. Orbán Viktor figyelmeztetése tehát nem légből kapott, nem a semmiből kitalált politikai üzenet, hanem a magyar társadalom biztonsága érdekében tett lépés, amely a megtörtént eseményekből indul ki. A Kontroll.hu kritikája így sokkal inkább tűnik ideológiai motivációjú támadásnak, mint tényszerű elemzésnek. Ha komolyan vesszük a sajtó feladatát, akkor a valóságot kellene feltárni, nem pedig a tények tagadásával torz képet festeni a nyilvánosság számára. Lehet persze beszélni arról, hogy szervezetileg mennyire laza képződmény az Antifa, de hogy tagjainál egyértelműen meglevő identitásról van stzó, amely nevében sok mindent, időnként gyalázatos tetteket, követnek el, nem lehet vitatni.

Jogilag valóban nem egyszerű kérdés, hogy miként lehetne egy decentralizált, nemzetközi és laza hálózatban működő mozgalmat terrorszervezetként besorolni. Az Egyesült Államokban is vita övezi Trump döntését, hiszen a terror listára helyezés általában jól körülhatárolható külföldi szervezetekre vonatkozik. Ugyanakkor a minősítés politikai üzenete egyértelmű: ha egy mozgalom erőszakot alkalmaz, ha az utcán békés járókelőkre támadnak, és a félelemkeltés a működésének természetes része, akkor azt az állampolgárok védelmében fel kell számolni.

A magyar közvélemény számára is világos, hogy az Antifa akciói túlmutattak a politikai véleménynyilvánításon, és a valóságban a szervezett erőszak formáját öltötték. A miniszterelnök kijelentése tehát nem a szabad viták elfojtását, hanem épp az állampolgárok biztonságának garantálását célozza. Ez az a dimenzió, amelyet a Kontroll.hu cikke elhallgat, amikor pusztán politikai hisztériakeltésként állítja be Orbán szavait. A kérdés sokkal mélyebb: egy demokratikus államnak joga és kötelessége fellépni azokkal szemben, akik erőszakkal akarnak beleszólni a közéletbe.

Orbán Viktor kijelentése tehát nem kiragadott politikai húzás, hanem illeszkedik abba a nemzetközi trendbe, amelyben a kormányok egyre határozottabban próbálják megfékezni a radikális politikai erőszakot. A Kontroll.hu vádjai – miszerint „nincs olyan, hogy Antifa”, illetve hogy Orbán valójában erőszakot akar szítani – ezért nem állják ki a valóság próbáját. A miniszterelnök célja ezzel szemben éppen az, hogy világossá tegye: a politikai szélsőségek erőszaka nem elfogadható, és a magyar állam minden eszközzel köteles fellépni ellene. Ez a szándék nem provokáció, hanem felelős kormányzati magatartás, amely a közbiztonságot helyezi előtérbe. Ha az ellenzéki sajtó ezt támadásként mutatja be, azzal valójában nem a kormányt, hanem a magyar emberek biztonságát relativizálja. Ha az ellenzéki sajtó ezt támadásként mutatja be, akkor érdemes feltenni a kérdést: vajon ki vállalja a felelősséget, ha legközelebb ismét ártatlan magyarokat ér erőszak az Antifa nevében?”

Fotó: John MACDOUGALL / AFP