Arcpirító: így számolt be az ellenzéki sajtó Ruszin-Szendi Romulusz botrányos ügyéről

A Transzparens Újságírásért Alapítvány cikkében gyűjtötte össze, hogyan reagáltak az ellenzéki sajtó különböző orgánumai Ruszin-Szendi Romulusz fegyverbotrányára.

Bár a Honvédelmi Minisztérium egyértelművé tette: gyülekezési jogot fegyverrel gyakorolni tilos, a kormánykritikus portálok a történetnek igyekeztek eltérő keretezést adni.  Elemzésünkben öt hírportál – a Telex, a HVG, a Magyar Hang, a 444 és a Propeller beszámolói kapcsán néztük meg, hogyan került a hangsúly propagandára, jogi relativizálásra, miközben az ügy azon elvi részét, hogy milyen fejezetet nyithat a magyar belpolitikában, ha különösen szerencsétlen történelmi örökségű latin-amerikai és afrikai országokhoz hasonlóan felfegyverzett politikusok vívják a közéleti vitákat, egyik portál sem tartotta fontosnak megemlíteni.

A portál idézi a Tisza Párt válaszát, amely „aljas propaganda hazugságról” beszél, majd csak később ismeri el, hogy korábban Ruszin-Szendi maga is beismerte: valóban fegyvert hordott magánál. Fontos körülmény, hogy a politikus közleménye valójában két nappal a Telex cikkének megjelenése előtt született, ám ezt az időbeli eltérést a portál elhallgatja. A cikk végül úgy relativizálja az ügyet, hogy a rendőrségi közleményre és egy névtelen ügyvédre hivatkozva szabálysértésként azonosítja a történteket – majd arra a következtetésre jut, mintha az illegális fegyverviselés legfeljebb a tilosban parkolással lenne egy kategória.

 A jogvita lényege azonban nem ez, hanem az, hogy gyülekezési jogot fegyverrel nem gyakorolhatott volna, erre engedélye bizonyosan nem volt. A felépítés is beszédes: nem a rendőrségi közleménnyel indítanak, hanem a politikus reakciójával, a rendőrség álláspontját csupán röviden említik, később. A cikk kiemelt helyen hozza Magyar Péter reakcióját is, amely így súlyosabb hangsúlyt kap, mint maga a hatósági álláspont, ami az egész ügy középpontját jelentő dokumentum.

A Magyar Hang beszámolója szinte teljesen Magyar Péter Facebook-posztjára épül, és a portál elsődlegesen ennek hangütését veszi át. Már a bevezetőben Magyar szavaiból indul ki, és rögtön hozzák is a narratívát: a történteket „propagandának” minősítik. Még Deutsch Tamás reakcióját is bevonják a cikkbe, miközben a rendőrség közleményét és a szabálysértési eljárás pontos részleteit nem ismertetik. Így az olvasó lényegében a politikai kommunikációs térben marad, miközben a jogi és ténybeli hátteret alig ismeri meg a cikkből.

A politikus mentegetéséhez egy név nélküli forrást is felhasználnak, amely szerint a Tisza hónapok óta biztosít személyi védelmet számára, így nem volt oka fegyvert hordani. A hangsúly így a személyes narratíván van (Ruszin-Szendi a frontvonalban áll, ahol szüksége van védelemre), arról, hogy ezt eddig minden magyar politikus megoldotta oldalán logó kézilőfegyver nélkül a rendszerváltás óta a 444 is, a többi vizsgált portálhoz hasonlóan, hallgat.

A Propeller cikke a HVG-hez hasonlóan félreértelmezi az ügy jogi lényegét: azt hangsúlyozza, hogy Ruszin-Szendinek engedélye volt a fegyverre, és idézi a politikus védekezését, miszerint „semmilyen jogszabályt nem sértett meg”. A portál azonban nem tér ki arra, hogy gyülekezésen fegyver viselésére nincs engedély, ahogyan azt a Honvédelmi Minisztérium és a vonatkozó jogszabály egyértelműen rögzíti. Ezzel a cikk elkerüli a probléma valódi lényegének bemutatását, és inkább a politikus álláspontját erősíti meg.

A Telex ugyan részben ismertette a szabályozást, de relativizálta a történteket, míg a HVG, a Magyar Hang, a 444 és a Propeller a politikus vagy pártvezetői megszólalásokat emelték ki, háttérbe szorítva a rendőrségi álláspontot. Így az ellenzéki portálok olvasóihoz kevéssé juthatott el, hogy az ügy jogi alapja nem az engedély megléte, hanem az, hogy fegyverrel nem lehetett volna részt venni egy nyilvános rendezvényen. Az eset jól mutatja, miként tolódik el a fókusz a tényekről a politikai értelmezések felé az ügy kapcsán.

Nyitókép: ojim.hu

***