„A jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú minden olyan ország számára, amely csatlakozni akar az EU-hoz” – tette hozzá üzenetében az uniós diplomácia vezetője.
Az ukrán parlament július közepén szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezte az addig független intézményként működő nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt (NABU) és a korrupció elleni küzdelemre specializálódott különleges ügyészséget (SZAP).
Ursula von der Leyen elnök aggasztónak nevezte ekkor, hogy ez milyen következményekkel jár, és magyarázatot követelt az ukrán kormánytól. Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos visszalépésnek nevezte a törvény elfogadását, és kijelentette: az olyan független testületek, mint a NABU és a SZAP, elengedhetetlenek Ukrajna EU-hoz vezető útjához.
Brüsszel a jelek szerint minden eddiginél gyorsabb pályát kínál Ukrajnának: az Európai Bizottság és több tagállami vezető is nyitott arra, hogy Kijev már 2030 előtt teljes jogú taggá váljon. A gyorsított eljárás során a csatlakozási feltételek jelentős részét rugalmasan kezelnék, miközben a háborús ország gazdasági, társadalmi és jogállamisági mutatói továbbra is súlyos kérdéseket vetnek fel. A bővítési menetrend felgyorsítása alapjaiban rendezné át az unió belső erőviszonyait, és több tagállamban – köztük Magyarországon – is komoly aggodalmakat kelt.
(MTI/Mandiner)
***
Nyitókép: NICOLAS TUCAT / AFP