A miniszterelnök politikai igazgatja egy tusnádfürdői panelbeszélgetésen felhívta arra is a figyelmet, hogy a globalisták neoliberális elképelésein alapuló együttműködések katasztrófákat hoznak.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatóját a Mandiner-sátorban egy panelbeszélgetésben az örökös szuverenista-globalista csatározás leállásának lehetőségeiről kérdezték Tusnádfürdőn.
A moderátor Szombathy Pál – az Index korábbi főszerkesztője és vezérigazgatója – volt, akivel Orbán olyan kérdéseket járt körbe, hogy
A kormányfő politikai igazgatója a beszélgetés elején kijelentette, hogy többféleképpen is meg lehet közelíteni a szuverenista-globalista ellentét témakörét.
Elhangzott, hogy ez a politikai csata is a nyugati világ terméke.
„A globalisták olyan emberek, akik azt gondolják, hogy a nemzethez tartozás, a nemzetben gondolkodás egy egy meghaladott konstrukció. (...) Azt mondják, hogy ahogy a technológia fejlődik, ezek a régi, klasszikus fogalmak értelküket vesztik, és egy olyan embertípus jön létre, akinek az identitása valamilyen módon a liberális elvekhez, a korlátlan szabadsághoz és minden olyan korláttól való megszabaduláshoz kötődnek, amit az előző évszázadok ráraktak”.
Orbán Balázs szerint ezzel szemben a szuverenisták azok, akik szerint a haza és a nemzet nem egy modern konstrukció.
Nem olyan, mint egy gúnya, amit levetünk. Vannak bibliai nemzetek, míg Közép-Európában a lengyelek és a magyarok több mint ezeréves nemzettudattal rendelkeznek
– húzta alá.
A politikus hangsúlyozta: a szuverenisták azt gondolják, hogy van modernizáció, van technológiai fejlődés, és gyorsulnak a dolgok, de pont ezek a kihívások azok, amelyek kezeléséhez a közösségi identitás elemeit megerősíteni, nem pedig eltörölni kell.
„A nemzetközi együttműködéseket is ezen elvek mentén lehet jól működtetni, mert a globalisták neoliberális elképelései szerint működtetett együttműködések valójában katasztrófákat hoznak. Háborúkat, ideológiai gyarmatosítást, és tulajdonképpen a világgazdaság emelkedését sem segíti” – mutatott rá Orbán Balázs.
Valamivel később arról beszélt a politikus, hogy ma már senki sem tagadja, hogy jelenleg is zajlik egy globális, világrendszerbeli átalakulás. Orbán rámutatott, hogy ennek a folyamatnak eddig még sosem voltak ennyire a részesei az országok, és sosem voltak az államok annyira összekötve, mint most. Ennél a pontnál felhívta arra a figyelmet, hogy ebből kifolyólag a következő évtizedek „nagyon rázósak lesznek”.
Majd arra is kitért, hogy kérdés az is, hogy egy ilyen átrendeződés le tud-e futni katonai konfliktusok nélkül, ha nem, azok izoláltak tudnak-e maradni. De „húsbavágó kérdések” azok is, hogy mi történik a világgazdasággal, megreccsen-e a nemzetközi kereskedelem. Valamint az is komoly kérdés, hogy egy ilyen nagyhatalmi átrendeződés közepette a nemzeti közösségek miként tudják megvédeni magukat.
Orbán Balázs szerint „azok a közösségek tudnak sikeresek lenni, amelyek meg tudják védeni magukat, amelyek összetartanak, amelyek képesek egységesen, egy irányba mozdulni, és ha a kihívások elérik őket, akkor reakcióképességük van” – szögezte le a miniszterelnök politikai igazgatója.
Nyitókép: Mandiner/Vékás Albert
A két beszéd iránti figyelem eltérése arra utal, hogy a Békemenet nagyobb társadalmi hatást gyakorolt, és Orbán Viktor mondanivalója szélesebb körben talált visszhangra.
Az ünnepség jelmondata nem volt kirekesztő. Ennek felismeréséhez elég lett volna egy Google-keresés is.
Túlzás nélkül állítható, hogy 1956 a nemzetet megmozgató eseménysorozat volt.
Magyarország egyértelmű célja, hogy létre tudjon jönni a budapesti békecsúcs.
A 24.hu közvetítéséből kiderült az is: Magyar Péter valamiért egy óráig váratta a nézőket a szakadó esőben.
Minden határt átlépett a lengyel külügyminiszter.
„Keresnem kell olyan játékosokat, akik a bajnokságban is hajlandóak teljesíteni.”
Több mint 5500 ukránt kerítettek be az oroszok.
Kapcsolódó cikkek a Tusványos 2025 aktában.
A 34. bálványosi szabadegyetem nemcsak politikai esemény, hanem kampányindító seregszemle is volt. Orbán Viktor kormányfő tusnádfürdői beszéde egyszerre szólt a nemzeti sorskérdésekről, a világrend átrendeződéséről és a belpolitikai mozgósításról.
Az elszólás kifejezte a lényeget: Magyarország diktatúra.
„Jövőre mi lesz? Azahriah, Krúbi és Majka koncert?” – tette fel a kérdést a publicista.
