A kormány segítséget ajánlott az egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő fővárosnak.
Almási B. Csaba és Vizvári Soma írása a Mandiner-hetilapban
„Én nem a mártír szerepet érzem testhezállónak, inkább a megoldóét. A békés építkezés híve lennék harc helyett, de most az a feladatunk, hogy keményen küzdjünk a városért, a budapestiekért… Ha a saját személyiségjegyeim alapján választanék politikai eszközt, akkor a jó kompromisszumok előmozdításán dolgoznék, de ha a kormány képtelen és alkalmatlan a kompromisszumokra, és ezért oda kell ütni, akkor odaütök” – nyilatkozta egy hete a HVG-nek Karácsony Gergely.
Ebből az interjúrészletből is látszik: a főpolgármester harci díszbe öltözött, megfújta a kürtöt, s hadba indult a kormányzat ellen.
Azt állítja, hogy Budapest csődközeli állapotáért egyedül a kormány felelős,
ezért pereket kezdeményezett, feljelentéssel fenyeget, a közösségi médiában és interjúiban pedig támad, tőle szokatlan stílusban például lehazugozta Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert. Emellett belengette, hogy a múlt pénteki – gyakorlatilag hatástalan – tízperces BKV-leállásnál sokkal nagyobb felfordulást is képesek okozni a fővárosban, akár hetekre is megbéníthatják a közlekedést.
Úgy tűnik, Karácsony Gergelynek elege lett abból, hogy nemcsak a politikai ellenfelei, hanem sokan még a hívei közül is teszetoszának tartják. S mintha – több mint kétéves késéssel – eleget kívánna tenni Gyurcsány Ferenc elvárásának is, hiszen a Demokratikus Koalíció alapítója 2023 márciusában azt mondta róla a Spirit FM-ben, hogy nem hajlandó a „feladatát”, a „hazafias kötelezettségét” teljesíteni, nem viszi csatába Budapestet a kormány ellen, megelégszik azzal, hogy legyen biciklisáv az Üllői úton.
A kormány nem meglepő módon nem vette magára a főpolgármester vádjait, sőt azt állítja, hogy a kialakult súlyos helyzetért a városvezetés a felelős – ennek ellenére kész segíteni. Megoldási javaslatának az az első lépcsője, hogy átvizsgálják Budapest gazdasági ügyeit. A feladattal megbízott Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint semmi nem indokolja, hogy ide jutott a főváros, hiszen 2019 óta csaknem megduplázódott az iparűzésiadó-bevétele, a szolidaritási hozzájárulás mértéke pedig nem nőtt ilyen arányban, és a kormány az utóbbi években több száz milliárd forint értékben hajtott végre fejlesztéseket. Mivel Tarlós István 2019-ben 214 milliárd forintnyi tartalékkal adta át a fővárost Karácsony Gergelynek, Latorcai Csaba szerint meg kell nézni, mi lett a pénzzel.
A politikus nyilvánvalóvá tette: a segítség első feltétele, hogy a főváros törvényes költségvetést alkosson.
S bár Karácsony magabiztosan közölte, hogy készek a tárgyalásra, és nem tartanak semmitől – mint Facebook-oldalán fogalmazott: „tőlem megnézhetnek minden számlát, ellenőrizhetik, ahányszor csak akarják, csak fejezzék be Budapest kivéreztetését” –, feltehetőleg nem lesz nyugodt nyara. Nem csupán azért, mert főpolgármester-helyettes hiányában aligha tud szabadságra menni. Ennél is nyugtalanítóbb lehet számára, hogy ki tudja, mit fognak találni a kutakodás során a kormány emberei. Persze lehetséges, hogy az önkormányzat alapvetően törvényesen, a pénzügyi rendelkezéseket betartva működik, ám egy évi több száz milliárdos költségvetésű szervezetnél gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy ne legyenek kisebb-nagyobb szabálytalanságok.
Ezzel a kormány két legyet üt egy csapásra. Egyrészt felléphet megmentőként, mondván, a tehetetlen városvezetés helyett – amely csak a budapestiek életét megkeserítő szabotázsakciókra képes – kihúzza a bajból a fővárost. Másrészt folyamatosan revolverezheti Karácsonyékat azzal, hogy milyen hibákat követtek el, milyen rossz gazdasági döntéseket hoztak az utóbbi években. Ezt a nyomást a főpolgármesternek akkor is nehéz lenne elviselnie, ha masszív közgyűlési többség állna mellette.
A harminchárom tagú testületben egyedül a DK–Párbeszéd–MSZP alakulatra számíthat maradéktalanul, ám az vele együtt is mindössze hét főt számlál. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt háromtagú frakciója többnyire támogatja ugyan a főpolgármestert, megszavazza az előterjesztéseit, azért nincs teljesen megelégedve a politizálásával, gyakran következetlennek tartja. Baranyi Krisztina például márciusban a világ leggyávább városvezetőjének nevezte Karácsony Gergelyt, miután a főpolgármester letiltotta a közgyűlés elé benyújtott előterjesztéseit, amelyekkel a Pride betiltására reagálhatott volna a főváros.
A szintén háromfős Podmaniczky Mozgalomnak a létszámánál jóval nagyobb a súlya, hiszen a vezetője, Vitézy Dávid uralja a fővárosi közbeszédet. Gyakran az az ember érzése, nehezen emészti meg, hogy – ha csupán egy hajszállal is – elveszítette a főpolgármester-választást, s
szeretné bebizonyítani, hogy a nem rá voksolók rosszul döntöttek.
Ezért legfőképpen a szakértő politikus szerepében tetszeleg, másrészt ahol csak lehet – elsősorban az önkormányzati cégek vezetőivel kapcsolatban –, üti-vágja Karácsonyt. Vitézy a csődközeli helyzet miatt önmérsékletet akar tanúsítani, de nem lehet tudni, képes lesz-e visszafogni magát.
A két legnagyobb politikai erő a tíz-tíz fős Fidesz–KDNP- és Tisza-frakció. A kormánypártiaktól kevés megértést remélhet Karácsony Gergely, alig van olyan kérdés, amelyben egyetértenek. Szentkirályi Alexandra, a képviselőcsoport vezetője rendszeresen azt állítja, hogy a Tiszával karöltve csődbe juttatták Budapestet, és ezért vállalniuk kell a felelősséget.
Magyar Péter pártja sajátos helyzetben van. A közgyűlés megalakulása utáni első hetekben azzal ment el a tiszások legtöbb energiája, hogy – tapasztalatlan, de – hozzáértő politikusoknak tűnjenek, ám eddig nem sok sikerrel jártak, továbbra is többnyire csak szerencsétlenkednek az üléseken, és lavíroznak a döntések alkalmával. A fideszes megszólalók folyamatosan Karácsony–Tisza-koalícióról beszélnek, és a DK szatellitszervezeteként említik a pártot.
A főpolgármester eddig ha nehezen is, de meg tudta győzni a tiszásokat, hogy a főváros érdekében támogassák, és szavazzák meg a legfontosabb előterjesztéseit. Erre a jövőben még inkább szüksége lesz, így mindent meg is tesz ezért. Ennek tükrében nem volt meglepő, hogy a cikkünk elején hivatkozott HVG-interjú azzal zárul, Karácsonynak elemi érdeke, hogy Magyar Péter miniszterelnök legyen. A kérdés, hogy a Tisza elnökének – figyelemmel a jövő évi parlamenti választásra – mennyit árt, ha rá és a pártjára az alkalmatlannak tartott városvezetés részeként tekint a közvélemény, továbbá hogy a főpolgármester politikai értelemben túlélheti-e a következő heteket, hónapokat.
Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója
Az adósságrendezésről szóló 1996. évi XXV. törvény ismeri a csőd (fizetésképtelenség) fogalmát önkormányzatok esetében is, volt rá példa – általában kisebb településeken –, hogy csődöt jelentett az önkormányzat. Tavalyelőtt bevezették az önkormányzati csődbiztos intézményét, hogy ha az önkormányzat vagy egy vállalkozása fizetési gondokkal küzd, akkor ne a teljes településnek kelljen csődeljárás elé állnia, hanem el lehessen határolni a fizetésképtelen részleget – például ha egy meghatározható vagyonelem, projekt miatt következik be a fizetésképtelenség –, és külön is lehessen rendezni a tartozást. A csődbiztos az egész önkormányzati költségvetésre rálát, kirendelését követően az összes kifizetés az ő engedélyéhez van kötve, de a pénzügyi mozgástér tágabb. Az adósságrendezési eljárás megindításának szigorú törvényi feltételei vannak: 60 napon túli tartozás, eleve hiánnyal tervezett költségvetés, ha a lejárt tartozások összege legalább 50 millió forint vagy a 2023. évi mérlegfőösszeg 1 százaléka. Ezt a polgármester vagy a főpolgármester maga is kérheti. Ha adósságrendezési eljárásra kerül sor, a területileg illetékes kormányhivatal kirendeli a csődbiztost. Az ő dolga, hogy egyrészt feltárja, milyen folyamatok vezettek a csőd kialakulásához, másrészt hogy rendbe tegye a kasszát. Átveszi az önkormányzat pénzügyi irányítását, csak az ő engedélyével lehet kötelezettséget vállalni, kifizetni bármit, amíg az eljárás zajlik.
Az államháztartási törvény ismeri a költségvetési biztos intézményét is, akit a kincstár elnöke jelöl ki határozott, 12 hónapos időtartamra hasonló feltételek mellett. A legfontosabb, hogy erre ne kerüljön sor. Európa számos országában mentek csődbe városok – Madrid, Valencia, Nápoly, Reykjavík –, és e helyzetek egyenes következménye minden esetben a jelentős vagyonvesztés volt. Az önkormányzat vagyona viszont áttételesen állami vagyon, mindannyiunké, ezért jellemzően az állam nem hagyja magára a csőddel veszélyeztetett településeket, így a kormány több tagja, sőt a miniszterelnök is kifejezte segítőkészségét Budapest gazdasági helyzetével kapcsolatban.
A vagyonvesztés a lehető legrosszabb forgatókönyv. Egy önkormányzat esetében jellemzően a feladatai ellátásához szükséges ingó és ingatlan vagyon képvisel értéket csődhelyzetben: polgármesteri hivatal, iskolaépület, járművek, eszközök. Ha ezeket pénzzé kell tenni, akkor az időfaktor miatt a piaci értéknél alacsonyabb áron lehet csak, és a pótlás – új épületek építése, a régiek visszavásárlása, új eszközök beszerzése – tovább súlyosbítja a helyzetet.
Budapest esetében a legfontosabb a tisztánlátás: a főváros költségvetésében 2019 és 2023 között 73 százalékos emelkedést mutat a kiadási oldal, amit sem beruházással, sem szolgáltatásnövekedéssel, de még csak az ennél jóval alacsonyabb kumulált inflációval sem lehet alátámasztani. A költségvetési beszámolók részletes vizsgálatánál az is kiderült idén, hogy a főváros olyan költségeket – például a főpolgármester Facebook-kampányait intéző Budapest Brand 4,5 milliárd forintos működési költségét – is a kötelezően ellátandó feladatok között szerepeltetett, amelyekről nyilvánvaló, hogy semmi keresnivalójuk ott, a törvény szerint viszont az állam köteles finanszírozni őket.
Amennyiben Budapesten előáll a fizetésképtelenség, és a kormány segítsége szükséges, az első lépés, hogy fel kell tárni, hol szivárgott el csökkenő teljesítmény mellett a többszörösére növekedett bevétel.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Kövesse velünk Ön is élőben a Mandiner közvetítését és a miniszterelnök beszédét szombaton 10:00-tól!
A kormányfő közölte, Európában mindenhol megszorítások vannak és hiteleket vesznek fel.
A miniszterelnök szerint a brüsszeli szabályozás kifejezetten tiltja az alternatív nézőpontokat.
Wintermantel Zsolt, a Budapest Műhely önkormányzati szakértője elmondta, miért (lenne) fontosabb a felújítás a kátyúzásnál.
Az egykori MSZP-s képviselő függetlenként indul Budapest 14-es körzetében.
„Nem feltétlenül készpénzt küldenek, de nagyértékű informatikai szolgáltatásokat. A Tisza Párt természetesen ezért nem fizet” – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Klubesten.
A tunéziai bevándorló megpróbálta megölni az idős asszonyt, de nem sikerült neki.
Főleg nem egy olyan kiélezett politikai szituációban mint a választási kampány légköre.
