A kormány segítséget ajánlott az egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülő fővárosnak.
Almási B. Csaba és Vizvári Soma írása a Mandiner-hetilapban
„Én nem a mártír szerepet érzem testhezállónak, inkább a megoldóét. A békés építkezés híve lennék harc helyett, de most az a feladatunk, hogy keményen küzdjünk a városért, a budapestiekért… Ha a saját személyiségjegyeim alapján választanék politikai eszközt, akkor a jó kompromisszumok előmozdításán dolgoznék, de ha a kormány képtelen és alkalmatlan a kompromisszumokra, és ezért oda kell ütni, akkor odaütök” – nyilatkozta egy hete a HVG-nek Karácsony Gergely.
Ebből az interjúrészletből is látszik: a főpolgármester harci díszbe öltözött, megfújta a kürtöt, s hadba indult a kormányzat ellen.
Azt állítja, hogy Budapest csődközeli állapotáért egyedül a kormány felelős,
ezért pereket kezdeményezett, feljelentéssel fenyeget, a közösségi médiában és interjúiban pedig támad, tőle szokatlan stílusban például lehazugozta Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert. Emellett belengette, hogy a múlt pénteki – gyakorlatilag hatástalan – tízperces BKV-leállásnál sokkal nagyobb felfordulást is képesek okozni a fővárosban, akár hetekre is megbéníthatják a közlekedést.
Úgy tűnik, Karácsony Gergelynek elege lett abból, hogy nemcsak a politikai ellenfelei, hanem sokan még a hívei közül is teszetoszának tartják. S mintha – több mint kétéves késéssel – eleget kívánna tenni Gyurcsány Ferenc elvárásának is, hiszen a Demokratikus Koalíció alapítója 2023 márciusában azt mondta róla a Spirit FM-ben, hogy nem hajlandó a „feladatát”, a „hazafias kötelezettségét” teljesíteni, nem viszi csatába Budapestet a kormány ellen, megelégszik azzal, hogy legyen biciklisáv az Üllői úton.
A kormány nem meglepő módon nem vette magára a főpolgármester vádjait, sőt azt állítja, hogy a kialakult súlyos helyzetért a városvezetés a felelős – ennek ellenére kész segíteni. Megoldási javaslatának az az első lépcsője, hogy átvizsgálják Budapest gazdasági ügyeit. A feladattal megbízott Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint semmi nem indokolja, hogy ide jutott a főváros, hiszen 2019 óta csaknem megduplázódott az iparűzésiadó-bevétele, a szolidaritási hozzájárulás mértéke pedig nem nőtt ilyen arányban, és a kormány az utóbbi években több száz milliárd forint értékben hajtott végre fejlesztéseket. Mivel Tarlós István 2019-ben 214 milliárd forintnyi tartalékkal adta át a fővárost Karácsony Gergelynek, Latorcai Csaba szerint meg kell nézni, mi lett a pénzzel.
A politikus nyilvánvalóvá tette: a segítség első feltétele, hogy a főváros törvényes költségvetést alkosson.
S bár Karácsony magabiztosan közölte, hogy készek a tárgyalásra, és nem tartanak semmitől – mint Facebook-oldalán fogalmazott: „tőlem megnézhetnek minden számlát, ellenőrizhetik, ahányszor csak akarják, csak fejezzék be Budapest kivéreztetését” –, feltehetőleg nem lesz nyugodt nyara. Nem csupán azért, mert főpolgármester-helyettes hiányában aligha tud szabadságra menni. Ennél is nyugtalanítóbb lehet számára, hogy ki tudja, mit fognak találni a kutakodás során a kormány emberei. Persze lehetséges, hogy az önkormányzat alapvetően törvényesen, a pénzügyi rendelkezéseket betartva működik, ám egy évi több száz milliárdos költségvetésű szervezetnél gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy ne legyenek kisebb-nagyobb szabálytalanságok.
Ezzel a kormány két legyet üt egy csapásra. Egyrészt felléphet megmentőként, mondván, a tehetetlen városvezetés helyett – amely csak a budapestiek életét megkeserítő szabotázsakciókra képes – kihúzza a bajból a fővárost. Másrészt folyamatosan revolverezheti Karácsonyékat azzal, hogy milyen hibákat követtek el, milyen rossz gazdasági döntéseket hoztak az utóbbi években. Ezt a nyomást a főpolgármesternek akkor is nehéz lenne elviselnie, ha masszív közgyűlési többség állna mellette.
A harminchárom tagú testületben egyedül a DK–Párbeszéd–MSZP alakulatra számíthat maradéktalanul, ám az vele együtt is mindössze hét főt számlál. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt háromtagú frakciója többnyire támogatja ugyan a főpolgármestert, megszavazza az előterjesztéseit, azért nincs teljesen megelégedve a politizálásával, gyakran következetlennek tartja. Baranyi Krisztina például márciusban a világ leggyávább városvezetőjének nevezte Karácsony Gergelyt, miután a főpolgármester letiltotta a közgyűlés elé benyújtott előterjesztéseit, amelyekkel a Pride betiltására reagálhatott volna a főváros.
A szintén háromfős Podmaniczky Mozgalomnak a létszámánál jóval nagyobb a súlya, hiszen a vezetője, Vitézy Dávid uralja a fővárosi közbeszédet. Gyakran az az ember érzése, nehezen emészti meg, hogy – ha csupán egy hajszállal is – elveszítette a főpolgármester-választást, s
szeretné bebizonyítani, hogy a nem rá voksolók rosszul döntöttek.
Ezért legfőképpen a szakértő politikus szerepében tetszeleg, másrészt ahol csak lehet – elsősorban az önkormányzati cégek vezetőivel kapcsolatban –, üti-vágja Karácsonyt. Vitézy a csődközeli helyzet miatt önmérsékletet akar tanúsítani, de nem lehet tudni, képes lesz-e visszafogni magát.
A két legnagyobb politikai erő a tíz-tíz fős Fidesz–KDNP- és Tisza-frakció. A kormánypártiaktól kevés megértést remélhet Karácsony Gergely, alig van olyan kérdés, amelyben egyetértenek. Szentkirályi Alexandra, a képviselőcsoport vezetője rendszeresen azt állítja, hogy a Tiszával karöltve csődbe juttatták Budapestet, és ezért vállalniuk kell a felelősséget.
Magyar Péter pártja sajátos helyzetben van. A közgyűlés megalakulása utáni első hetekben azzal ment el a tiszások legtöbb energiája, hogy – tapasztalatlan, de – hozzáértő politikusoknak tűnjenek, ám eddig nem sok sikerrel jártak, továbbra is többnyire csak szerencsétlenkednek az üléseken, és lavíroznak a döntések alkalmával. A fideszes megszólalók folyamatosan Karácsony–Tisza-koalícióról beszélnek, és a DK szatellitszervezeteként említik a pártot.
A főpolgármester eddig ha nehezen is, de meg tudta győzni a tiszásokat, hogy a főváros érdekében támogassák, és szavazzák meg a legfontosabb előterjesztéseit. Erre a jövőben még inkább szüksége lesz, így mindent meg is tesz ezért. Ennek tükrében nem volt meglepő, hogy a cikkünk elején hivatkozott HVG-interjú azzal zárul, Karácsonynak elemi érdeke, hogy Magyar Péter miniszterelnök legyen. A kérdés, hogy a Tisza elnökének – figyelemmel a jövő évi parlamenti választásra – mennyit árt, ha rá és a pártjára az alkalmatlannak tartott városvezetés részeként tekint a közvélemény, továbbá hogy a főpolgármester politikai értelemben túlélheti-e a következő heteket, hónapokat.
Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója
Az adósságrendezésről szóló 1996. évi XXV. törvény ismeri a csőd (fizetésképtelenség) fogalmát önkormányzatok esetében is, volt rá példa – általában kisebb településeken –, hogy csődöt jelentett az önkormányzat. Tavalyelőtt bevezették az önkormányzati csődbiztos intézményét, hogy ha az önkormányzat vagy egy vállalkozása fizetési gondokkal küzd, akkor ne a teljes településnek kelljen csődeljárás elé állnia, hanem el lehessen határolni a fizetésképtelen részleget – például ha egy meghatározható vagyonelem, projekt miatt következik be a fizetésképtelenség –, és külön is lehessen rendezni a tartozást. A csődbiztos az egész önkormányzati költségvetésre rálát, kirendelését követően az összes kifizetés az ő engedélyéhez van kötve, de a pénzügyi mozgástér tágabb. Az adósságrendezési eljárás megindításának szigorú törvényi feltételei vannak: 60 napon túli tartozás, eleve hiánnyal tervezett költségvetés, ha a lejárt tartozások összege legalább 50 millió forint vagy a 2023. évi mérlegfőösszeg 1 százaléka. Ezt a polgármester vagy a főpolgármester maga is kérheti. Ha adósságrendezési eljárásra kerül sor, a területileg illetékes kormányhivatal kirendeli a csődbiztost. Az ő dolga, hogy egyrészt feltárja, milyen folyamatok vezettek a csőd kialakulásához, másrészt hogy rendbe tegye a kasszát. Átveszi az önkormányzat pénzügyi irányítását, csak az ő engedélyével lehet kötelezettséget vállalni, kifizetni bármit, amíg az eljárás zajlik.
Az államháztartási törvény ismeri a költségvetési biztos intézményét is, akit a kincstár elnöke jelöl ki határozott, 12 hónapos időtartamra hasonló feltételek mellett. A legfontosabb, hogy erre ne kerüljön sor. Európa számos országában mentek csődbe városok – Madrid, Valencia, Nápoly, Reykjavík –, és e helyzetek egyenes következménye minden esetben a jelentős vagyonvesztés volt. Az önkormányzat vagyona viszont áttételesen állami vagyon, mindannyiunké, ezért jellemzően az állam nem hagyja magára a csőddel veszélyeztetett településeket, így a kormány több tagja, sőt a miniszterelnök is kifejezte segítőkészségét Budapest gazdasági helyzetével kapcsolatban.
A vagyonvesztés a lehető legrosszabb forgatókönyv. Egy önkormányzat esetében jellemzően a feladatai ellátásához szükséges ingó és ingatlan vagyon képvisel értéket csődhelyzetben: polgármesteri hivatal, iskolaépület, járművek, eszközök. Ha ezeket pénzzé kell tenni, akkor az időfaktor miatt a piaci értéknél alacsonyabb áron lehet csak, és a pótlás – új épületek építése, a régiek visszavásárlása, új eszközök beszerzése – tovább súlyosbítja a helyzetet.
Budapest esetében a legfontosabb a tisztánlátás: a főváros költségvetésében 2019 és 2023 között 73 százalékos emelkedést mutat a kiadási oldal, amit sem beruházással, sem szolgáltatásnövekedéssel, de még csak az ennél jóval alacsonyabb kumulált inflációval sem lehet alátámasztani. A költségvetési beszámolók részletes vizsgálatánál az is kiderült idén, hogy a főváros olyan költségeket – például a főpolgármester Facebook-kampányait intéző Budapest Brand 4,5 milliárd forintos működési költségét – is a kötelezően ellátandó feladatok között szerepeltetett, amelyekről nyilvánvaló, hogy semmi keresnivalójuk ott, a törvény szerint viszont az állam köteles finanszírozni őket.
Amennyiben Budapesten előáll a fizetésképtelenség, és a kormány segítsége szükséges, az első lépés, hogy fel kell tárni, hol szivárgott el csökkenő teljesítmény mellett a többszörösére növekedett bevétel.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Nacsa Lőrinc államtitkár közösségi oldalán jelentette be, hogy segítő kezet nyújt az állam Sebestyén József családjának.
A bankok is készen állnak, szeptembertől sokak előtt megnyílik az út az első lakás megvásárlásához.
JAS 39 Gripen vadászgépek és forgószárnyasok is feltűnhetnek szombat délelőtt Budapesten és környékén.
Az egyre jobban erősödő trend pedig egyértelműen Magyar Péter bukásában csúcsosodhat ki 2026-ban.
Beck Zoltán, Puzsér Róbert, Bod Péter Ákos, Iványi Gábor, Jeszenszky Géza, valamint Pottyondy Edina és Szél Bernadett is az aláírók között volt.
Megnyilvánulásaik büntetőjogilag is relevánsak: gyűlöletbeszédnek, terrorizmus dicsőítésének, gyilkosságra való nyilvános felhívásnak minősülhetnek.
Cikkünk frissül!
A Wall Street Journal szerint a neves intézmény már tárgyalt is a potenciális támogatókkal.
