Miért nem kérdezett a kárpátaljai magyarokról? – Lánczi Tamás a Zelenszkij-interjúról

A politikai elemző szerint a portál magát védi.

„A nyilvánosság előtt kell viselni a hazaárulás erkölcsi terhét annak, aki erre adja a fejét” – hangoztatta a Hivatal elnöke.
„Szerintem egyetértünk itt, a teremben mindannyian abban, hogy a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll” – mondta nyitóbeszédében Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet nemzetközi konferenciáján kedden.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke úgy vélekedett, „a világban egyszerre zajlik kereskedelmi, információs, kulturális és katonai hadviselés”.
Ebben a zavaros, gyakran kiigazodásra képtelen helyzetben számos állam érezte szükségesnek a nemzeti szuverenitás megerősítését. Így tett Magyarország is.”
Szerinte el kell kerülni ugyanis, „hogy Magyarország az egyre élesebbé váló konfliktusokban alárendelődjön valamely nagyhatalom vagy birodalom érdekeinek, és ahogy ez a történelme során többször megtörtént, kényszerű kiszolgálója, majd kárvallottja legyen valamely erőközpont hatalmi törekvéseinek”.
Ezt is ajánljuk a témában
A politikai elemző szerint a portál magát védi.
Aláhúzta: „Tudjuk, hogy a birodalmak prédaként, nyersanyagként, legrosszabb pillanataiban pedig ágyútöltelékként tekintenek az általuk alávetettnek gondolt népekre”.
„Kollonich Lipóttól, Veesenmmeyeren, Kliment Vorosilovon át Manfred Weberig bezárólag nem sokat változott a birodalmi gőg az elmúlt néhány száz évben” – fogalmazott.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kifejtette, „sokféle eszközzel próbáltak már meg minket kijátszani és Magyarország szuverenitását felmorzsolni. Láttunk már szinte mindent: ilyen volt
a tömeges illegális migráció finanszírozása, a Willkommenskultur
– ugye, emlékszünk rá? De ilyen volt a 2015-ös krízis szándékos félrekezelése, a nemzeti határvédelem szétzilálásának a kísérlete, a terrorizmus bagatellizálása, a no-go zónákról szóló hazugságok, az éveken át tartó hallgatás a migránsgettókról, a harmadik világból származó új európai antiszemitizmus elterjedése.”
Aztán jött a járvány, a Covid. Rossz szabályokkal elmélyítették a gazdasági és társadalmi válságot.
Politikai támadásokkal, vakcinabotrányokkal megpróbálták tönkretenni az országot. Központilag támogatták a csendes propagandát, a kormányokat, a gazdaságokat bénító zöld lobbistákat és aktivistákat, a jogállamiság zsarolását kidolgozó, azt igazoló szervezeteket” – tette hozzá.
„Aztán
itt van legújabban az ukrán párti propaganda.
Ezt is támogatják, szankciókat, mesterségesen gerjesztett háborús pszichózist. Közben felfegyverezték Ukrajnát, kiürítették Európa fegyverraktárait, közös valóságba kényszerítették a kontinenst. Szabotálták a biztos és olcsó energiaellátást, blokkosodásra kényszerítették a kontinenst és megbélyegezték az önálló külpolitikát. Mindezzel a nemzetállamokat tervezik szétzúzni, szétverni. Már persze azt, aki ezt hagyja” – fejtette ki.
Lánczi Tamás kijelentette, a Szuverenitásvédelmi Hivatal egy évnyi munkájának eredménye, hogy „ma már pontosan látjuk, mekkora a birodalmat kiszolgáló magyarországi hálózat.”
„Látjuk, hogy ki kinek fizet, kik a rendszert fenntartó aktorok és a végrehajtók.
Beazonosítottuk őket, térképre kerültek. Radarra tettük a USAID »lopakodó bombázóit« és Brüsszel »drónjait«.
Tudjuk, hogy újra itthon dolgozik, szolgálatba helyezte magát, Korányi Dávid. Tudjuk, hogy dolgozik a Datadat. Tudjuk, hogy milyen pénzből, tudjuk, hogy az Európai Bizottság és a Soros-hálózat egyre közvetlenebbül, egyre több pénzt mozgósítva dolgozik Magyarország ellen. Látjuk a pénz és az információáramlásnak a csatornáit. Tudjuk, hogyan zajlik az adatgyűjtés, az adat továbbítása a külföldi megbízókhoz, hogyan használják ezt a magyar közvélemény manipulálására, hogyan maszkírozzák magukat független civilnek és újságírónak azok, akik külföldi pénzből, külföldi érdekeket szolgálnak” – részletezte.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke elmondta: „Eddig ezt a tevékenységet úgy végezhették ezek az emberek, hogy egyszerre járt ez magas presztízzsel és jövedelemmel.
Egy éve – tehát a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakulása óta – azonban a külföldi propaganda kifejtése már nem kockázatmentes.
Ez nem egy kockázatmentes tevékenység többé.”
Lánczi Tamás hangsúlyozta:
A nyilvánosság előtt kell viselni a hazaárulás erkölcsi terhét annak, aki erre adja a fejét.”
Ezt is ajánljuk a témában
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója közötti vita nyitotta a Tranzit délutáni vitáinak sorát. Összefoglaló.
Szerinte a küzdelem ugyanakkor korántsem ért véget. A USAID beszántása ezeket a szervezeteket nem akadályozza abban, hogy a tevékenységüket folytassák.
Mint mondta, szinte az összes magánalapítvány és vagyonkezelő – amelyet a Soros-szervezetek megszálltak – működik és egy teljes üzleti szisztémát épített ki a nyomásgyakorlásra.
„Láttuk azt is, hogy Ukrajna szerepe elsősorban azért fontos, hogy furkósbotként fenyegessék vele a tagállamokat. Megértettük a birodalom felépítését, a rendszer logikáját, és látjuk a terjeszkedés potenciális irányait” – jegyezte meg.
A küzdelem zajlik. Az erőnket megsokszorozza a tudat, hogy a ránk törő birodalmak temetésén mi mindig ott voltunk, és ott is leszünk.
Magyarországgal megütközni minden birodalom számára egy nagy jávorszarvas teszt. Nem tűnik egy veszélyes jószágnak, de mindenki a feje tetejére állva végzi az út szélén, aki nem kerüli ki” – hangoztatta a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen véletlenül pont azok az országok kaptak jó helyezést a Transparency International korrupciós indexén, amelyek bőkezűen támogatják a Soros-szervezet tevékenységét.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton